Szent Család-plébániatemplom (Zugliget)

Zugligeti Szent Család-plébániatemplom
Vallás	Keresztény
Felekezet	Római katolikus
Egyházmegye	Esztergom-Budapesti
Egyházközség	Budapest, Budai-Északi Espereskerület
Pap(ok)	Bodor György plébános
Építési adatok
Építése	1913–1917
Stílus	neoromán
Tervezője	Hültl Dezső
Építtetője	Almásy Mária
Felszentelés	1917
Felszentelő	Csernoch János
Elérhetőség
Település	Budapest
Hely	1125 Budapest, Szarvas Gábor u. 52.
Elhelyezkedése
Zugligeti Szent Család-plébániatemplom Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 60″, k. h. 18° 59′ 07″47.516611111111, 18.985277777778
A Zugligeti Szent Család-plébániatemplom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zugligeti Szent Család-plébániatemplom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A zugligeti Szent Család-plébániatemplom egy római katolikus templom Budapest XII. kerületében, szervezetileg az Esztergom-Budapesti főegyházmegye kötelékében. A templomépület 1913 és 1917 között épült írországi előképek alapján, dr. Hültl Dezső tervei alapján.

Története

Almásy Mária, az Angolkisasszonyok rendjének magyarországi főnöknője még a 20. század elején kezdeményezte, hogy épüljön katolikus templom az akkor még meglehetősen ritkásan lakott budai hegyvidéken, a mai zugligeti, virányosi és kútvölgyi városrészek határvidékén. A templom végül a főváros és a kultuszminisztérium támogatásával épült fel, az írországi Rathfarnham templomának mintájára, dr. Hültl Dezső tervei szerint, és nem sokkal később megépült a hozzá kapcsolódó, az oktatást és nevelést szolgáló intézet is.

Az elkészült templomot 1917. május 17-én áldotta meg Csernoch János bíboros érsek; ettől fogva az itteni gyülekezet egyházjogilag hat éven keresztül a krisztinavárosi plébánia zugligeti kihelyezett káplánságának számított. 1923-tól, a Buda környéki egyházközségek átszervezésével a templom az újonnan megalakított városmajori plébániához került át, melynek keretei közt 1945-től önálló lelkészségi rangot kapott. Az egyházközség 1970-ben nyert el plébániai rangot; abban az évben a templom belső tere is jelentősebb átépítésen esett át.

A templom búcsúnapja a karácsony utáni vasárnap. A plébánián 1945-től őrzik az anyakönyveket, a korábbiak a városmajori plébánián találhatók. A templomhoz tartozó lelkipásztori körzet magában foglalja a XII. és a II. kerületek egy részét is, így e templomhoz tartozik fíliaként három II. kerületi kápolna is: a Ferenc-halmi Szűz Mária és Nepomuki Szent János-kápolna (1021 Budakeszi út 51/f), a Jézus szíve kápolna (1021 Tárogató út 77.) és az Assisi Szent Ferenc-kórházkápolna (1021 Széher út 71-73.).

A templom épülete

A kereszthajós templom neoromán stílusban épült Hültl Dezső tervei alapján, Havel Lipót kivitelezésében. Az épület főhajója észak-északkelet–dél-délnyugati tájolású, a bejárati szárny az észak-északkeleti épületrész, a liturgikus teret pedig a két hajó keresztezésében, illetve amögött, a dél-délnyugati épületszárnyban képezték ki.

A templom berendezése

A szentségtartó oltárt egy Del Amico nevű olasz művész faragta; az alsó részén elhelyezett fájdalmas Szűz dombormű, a templom bejárata fölötti Jézus-domborművel és néhány másik belső faragvánnyal együtt Vass Viktor magyar szobrászművész munkája.

A Szent Családot ábrázoló oltárkép Zsellér Imre mozaikból készült alkotása a déli épületszárny szentélyfalán, egyben Kelet-Európa legnagyobb mozaikalkotása, amely a meráni zárdatemplom mozaikja nyomán készült. A Szent Családot ábrázoló mozaikképen olvasható felirat: „Quid quid Deus non est, nihil est et pro nihilo computari debet” (magyar fordításban: „Ami nem Isten, az semmi és semminek is kell tartani”). Szintén Zsellér Imre alkotta a templom díszablakait és liturgikus tér fölötti – az Úristent, mint galambot ábrázoló – rozettát is.

A falakat burkoló és az oszlopokat alkotó, többféle színű márvány az egykori Osztrák–Magyar Monarchia több különböző részéről érkezett a templom építéséhez: a falburkolatként használt márványlapok dalmáciai eredetűek, a belső tér két zöldes színű oszlopa siklósi márvány; a szentségi oltárhoz vezető lépcső, az oltár egy része és a liturgikus tér padlózata magyar ruskicai márvány, míg a szobrokat és domborműveket carrarai márványból faragták. Az épület előtt álló két sötétszürke színű oszlop Csehországból származó porfír.

A templom papjai

Plébánosok

Bárány Anzelm 1970-; Kozma Imre 1977-; Bodor György 1997-

Templomigazgatók, káplánok

Kőrösy Endre 1917-; Artner Edgár 1919-; Baumann Károly 1920-; Hévey Gyula 1921-; Huszár Elemér 1928-; Kiscelli (Kaiser) Ferenc 1944-; Gerőfy Béla 1957- ; Bárány Anzelm 1958-

Zárdalelkészek

Kiss Károly 1902-; Duffek Antal 1907-; Jankó István 1909-.

Képgaléria

• 
  A templom homlokzata
• 
  Ministránsavatás (2016)
• 
  Kóruskoncert a zugligeti templom mozaikból készült főoltárképe előtt
• 
  A belső tér a karzatról
• 
  A templom orgonája

Források

• A zugligeti plébánia weboldala Archiválva 2016. január 9-i dátummal a Wayback Machine-ben