Vass Viktor
| Vass Viktor | |
 | |
| Műtermében, a Százados úti művésztelepen (1927) | |
| Született | Práger János Viktor[1] 1873. május 8.[2][1] Szombathely |
| Elhunyt | 1955. január 30. (81 évesen)[3] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Kubovszky Anna (h. 1904–1926) Sebestyén Ilona (h. 1932–1955) |
| Foglalkozása | szobrász |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vass Viktor témájú médiaállományokat. | |
Vass Viktor, névváltozata: Vas Viktor, születési nevén Práger János Viktor (Szombathely, 1873. május 8.[4] – Budapest, Józsefváros, 1955. január 30.)[5] magyar szobrász.
Élete
[szerkesztés]Práger József (1841–1911) molnár és Pánok Terézia fiaként született. Tanulmányait Bécsben, az Iparművészeti Akadémián végezte, majd hat éven keresztül Viktor Oskar Tilgner mellett dolgozott. 1901-ben Budapestre költözött, 1909-től a Műcsarnok kiállításainak is résztvevője volt. A Százados úti művésztelep egyik kezdeményezője volt, 1911-től egészen haláláig munkálkodott itt.
Művei között közel háromszáz síremlék, harminc hősi emlék szerepel, többek között: az Eigel, a Kleés, a Rémy, a Marschall család síremléke, illetve a Watterich és a Wörner család síremléke (Philipp Istvánnal) a Fiumei úti sírkertben áll. Továbbá Jászberény, Albertfalva, Nagytétény hősi emlékei is az ő munkái. A zugligeti Szent Család-plébániatemplom bejárata felett található reliefen saját magát és családtagjait is megörökítette a szobrász.
Családja
[szerkesztés]Első házastársa Kubovszky Anna Mária Ludovika (1881–1926) elárusítónő volt, akit 1904. november 14-én Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.[6] Második felesége a nála húsz évvel fiatalabb Sebestyén Ilona volt, akivel 1932. január 9-én kötött házasságot.[7]
Gyermekei:
- Vas Borbála Anna Mária (1906–1978)
- Vas Margit Gizella Hermina (1907–1984)
- Vas Győző Lajos (1912–1990)
Köztéri művei
[szerkesztés]- Rapaics Radó síremléke (1911, Szeged, Belvárosi temető)
- Tiszti hősi emlékmű (kő és bronz, 1928, Budapest, VIII. kerület, Ludovika-kert)
- Fekvő nő korsóval (műkő szobor, 1929, Budapest, XI. kerület)
- Pázmány Péter (kőszobor, 1930, Szeged, Pantheon)
- Hegedűs Gyula (bronz mellszobor, 1933, Budapest, Vígszínház előtt, 1952 óta a színház előcsarnokában)
- Hősi emlék (bronz, mészkő, 1934, Budapest, XXII. kerület, Nagytétényi út 263.)
- Albertfalvai hősi emlék (mészkő, márvány, 1941, Budapest, XI. kerület, Fehérvári út 219.)
- Bolyai János (kő mellszobor, 1952, Budapest, Városliget)
1913-ban Gémes Gindert Péterrel és Rerrich Bélával közösen részt vett Erzsébet királyné budapesti emlékműve pályázatán.[8][9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2025. július 2.)
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Benezit művészeti lexikon (Oxford). Oxford University Press, 2006 (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2025. július 2.)
- ↑ Születési bejegyzése a szombathelyi római katolikus keresztelési akv. 164/1873. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 22.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi állami halotti akv. 243/1955. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 22.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Kubovszky Annával a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 1041/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 22.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári házassági akv. 9/1932. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 22.)
- ↑ https://www.mke.hu/lyka/12/206-213-erzsebet.htm
- ↑ https://www.mke.hu/lyka/12/e12p232.jpg
Források
[szerkesztés]- A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
- Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. ISBN 963-8477-46-6 Online elérés
- Vass Viktor, szobrász
- Vass Viktor, a vasi szobrász
- további alkotások
