Jászberény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jászberény
Jászberény - Temple.jpg
Jászberény címere
Jászberény címere
Becenév: A Jászság fővárosa
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Jászberényi
Jogállás város
Polgármester Dr. Szabó Tamás (Fidesz)[1]
Irányítószám 5100
Körzethívószám 57
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 26 372 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 118,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 221,35 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[3]
Földrajzi középtáj Közép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistáj Jászság[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jászberény (Magyarország)
Jászberény
Jászberény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′, k. h. 19° 55′Koordináták: é. sz. 47° 30′, k. h. 19° 55′
Jászberény (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Jászberény
Jászberény
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Jászberény weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászberény témájú médiaállományokat.

Jászberény város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében fekszik; a Jászberényi járás központja. Gyakran emlegetik a „Jászság fővárosa”-ként. Lakóinak száma 26 235 fő (2016. jan 1.)[4] +/-. A megye második legnépesebb városa.

Fekvése[szerkesztés]

A Duna-Tisza közének északi részén, Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati részén, a Jászságban, a Zagyva folyó két partján terül el, Budapesttől 79 km-re keletre. A megyeszékhely, Szolnok kb. 45 km-re található. Szomszédos települések: Pusztamonostor, Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jásztelek, Farmos, Nagykáta, Jászboldogháza, Jászfelsőszentgyörgy.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Jászberény vasútállomás a 82-es számú villamosított Hatvan–Szolnok-vasútvonalon közelíthető meg. A vonalon 1 délelőtti órát kivéve órás ütemes menetrend van munkanapokon, hétvégén 2 órás, valamint tanítási időszakban pénteken Szegedről Miskolcra, vasárnap Miskolcról Szegedre közlekedő Campus Express is megáll a városban. A város másik vasútállomása (Portelek vasútállomás) a várostól délkeletre, a névadó Portelektől 2 km-re található.

Közúton Budapestről a 31-es főúton, illetve a Hatvant Szolnokkal összekötő 32-es főúton érhető el. Több más alsóbbrendű útvonalon is el lehet érni a városba: Jászárokszállás, Jászfelsőszentgyörgy, Farmos felől.
A közúti távolsági és helyi tömegközlekedés nagy részét a KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. végzi, de a DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ, és a Volánbusz is közlekedtet járatokat a városba. Autóbusszal közvetlenül elérhető (többek között) pl. Budapest, Miskolc, Eger, Kecskemét, Szeged, Szolnok stb.

Története[szerkesztés]

A város környéke már a kőkorszakban is lakott volt, erre utalnak a Jászberény környékén talált mezolitikus (középső kőkori) telep maradványai. Szintén régészeti emlékek utalnak a vaskorban itt élő keltákra, majd a későbbi szarmata és avar jelenlétre. A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala. Valószínűleg az Árpád-ház korában alakult a település, de a tatárjárás elpusztította.

A jászok által a 13. században benépesített tájegység, a Jászság gazdasági, szellemi és vallási központja kezdettől fogva Jászberény, amelyet a források 1357-ben említenek először „Beren” névalakban. A jászok letelepülésüktől fogva különböző kiváltságokat élveztek (adó- és vámmentesség, a megyéktől független élet, önálló közigazgatás, pallosjog), amely fejében a mindenkori katonai szolgálattal tartoztak a királynak. A 15. században ferences szerzetesek települtek a városba és építettek kolostort, hogy a jászokat keresztény hitre térítsék. 1550-ben már városi rangú település, jóllehet korábban is így tekintik, s közigazgatási székhely mind a török időkben, mind pedig a Jászkun Hármas Kerület fennállása idején.

A nagytemplom a város közepén

A török időkben a város a szultán magánkincstárához tartozott, védelmére palánkvárat építettek. Ezt leégése után már nem építették újjá, a katonai központot is feladták. A jászok kiváltságai 1702-ben veszélybe kerültek, amikor I. Lipót eladta a Jászságot a Német Lovagrendnek, amibe nem nyugodtak bele és 1745-ben saját pénzükön visszaváltották azokat. Ez volt a Redemptio (önmegváltás).

A város az 1848-49-es szabadságharcból is kivette részét, a jászságból toborzott önkéntesekből Jászberényben alakult meg a Lehel huszárezred, melynek 3 százada még Világosnál sem tette le a fegyvert. Csehországi állomáshelyéről is hazaszökött a jászokból és kunokból álló 12. Nádori ezred számos katonája. 1849 tavaszán a városban tartózkodott Kossuth Lajos, Görgei Artúr és Damjanich János, valamint a magyar hadsereg I., II. és III. hadteste.

Lehel kürtje

Itt található az ország egyik legrégibb múzeuma, az 1874-ben alapított Jász Múzeum, ahol látható Jászberény város és a jászság szimbóluma, nemzeti ereklyénk, Lehel kürtje.

1917-ben alakult a városban a Tanítóképző Főiskola, mely jelenleg a Szent István Egyetem karaként működik.

A második világháború után létrejöttek az első ipari nagyüzemek, amelyek a lakosságnak több munkalehetőséget és nagyobb megélhetési biztonságot jelentettek. Jászberény az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött. Kiteljesedett az infrastruktúra, jól működő vállalkozások jöttek létre és a város markáns szerepet tölt be az ország szellemi életében.

Érdekességek[szerkesztés]

2012-ben itt mérték a legalacsonyabb éves csapadékmennyiséget. Ebben az évben mindösszesen 324,5 mm csapadék hullott.[5]

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 72%-a római katolikus, kb. 4,5%-a református, kb. 0,5-0,5%-a görög katolikus, illetve evangélikus vallású. Más egyházhoz vagy felekezethez szintén kb. 0,5% tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, illetve nem válaszolt kb. 22%.[6]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

Az 1472-ben épült jászberényi ferences templom és kolostor

A 1314. században ide érkezett jászokat (akik között ún. pogányok, és görögkeleti vallásúak is voltak) többször is megpróbálták a római katolikus hitre téríteni a különböző szerzetesrendek, de egy jó ideig sikertelenül. I. (Nagy) Lajos és Zsigmond király egyaránt megpróbálkozott állandó plébániák alapításával a jász szállásokon, több-kevesebb sikerrel. Véglegesen csak a ferences szerzeteseknek sikerült a római katolikus hitet megszilárdítani közöttük, I. (Hunyadi) Mátyás király (1458-1490) idejében. A térítésben elért sikereik jutalmául a pápa beleegyezett, hogy az 1472-re felépült jászberényi ferences templomot és rendházat birtokukba vegyék (bár az ekkor már működő plébánia jogai nem csorbulhattak ezáltal). A török időkben többször is előfordult, hogy a lakosság hitéletét (az elmenekült plébánosok helyett) a városban bujkáló ferences szerzetesek látták el. A város egyház-igazgatási szempontból mindig is az egri püspökséghez tartozott. A jászok kiváltságai közé tartozott, hogy papjaikat (plébánosaikat) mindig maguk választhatták meg.

Jelenleg az Egri főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászberényi Esperesi Kerületébe tartozik. A római katolikus egyház a városban általános iskolát is működtet. A városban több plébánia is működik:

  • Jászberény I. Főplébánia. A főtemplom titulusa: Nagyboldogasszony. Filiaként hozzá tartozik a hajtai Szent István király-, a négyszállási Május királynője-, a homoki Szentháromság-kápolna, a meggyespelei Szentlélek-iskolakápolna, a szelei úti Szent Péter és Pál-iskolakápolna, a peresi Kisboldogasszony-kápolna, és a főtemplom melletti Szent Rozália fogadalmi kápolna.
  • Jászberény II. A templom titulusa: Jézus Neve. Ez a 15. században épült ferences templom és kolostor, amely 1944-ben emelkedett plébánia rangjára. Filiaként a templom melletti Porciunkula-kápolna tartozik hozzá.
  • Jászberény-Szentkút. A templom titulusa: Szűz Mária neve. A 18. században felfakadt forrás (ún. Szentkút) mellé épült. 1946-tól plébánia.
  • Jászberény-Portelek. A templom titulusa: Jézus mennybemenetele. A városhoz tartozó, de attól kb. 10 km-re fekvő településrészt látja el, amely 1928 óta lelkészség, 1950 óta plébánia.

Görög katolikus egyház[szerkesztés]

A Szórvány Helynökség Szolnoki Paróchiájához tartoznak a város görög katolikus vallású lakosai.

Református egyház[szerkesztés]

A reformáció 1541-ben jelent meg a városban, amikor Dévai Bíró Mátyás hirdetett igét az itt élőknek. Az áttérés az új hitre olyan tömegű volt, hogy 1553-ra közigazgatásilag ketté is szakadt a város: a római katolikus részt Jászvárosnak, a református részt Magyarvárosnak hívták (a két rész csak 1588-ban egyesült újra). A 16. század második felében virágzó református hitélet alakult ki a településen. Több híres reformátor is tevékenykedett ebben az időben a városban: pl. Béllyei Tamás (Szegedi Kis István veje) vagy éppen Skaricza Máté. A 17. század során az ellenreformáció hatására a reformátusok visszaszorultak. A 18. század végén, II. József türelmi rendelete után kapott új lendületet az egyházközség fejlődése.

Jászberény református lakosai a Dunamelléki református egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartoznak, és önálló anyaegyházközséget alkotnak.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

Az Északi evangélikus egyházkerület Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Baptista Gyülekezet[szerkesztés]

Jászberényben a baptista egyház is jelen van, közösségi házat és imaházat is fenntartanak.

Krisztus Szeretete Egyház[szerkesztés]

Jászberényben az 1990-es évek óta működik a KSzE helyi gyülekezete.

Kultúra[szerkesztés]

Jászberény 19. századi látképe céhlevélen

Jászberény kulturális élete élénk. A városban működik a nemzetközi hírű Jászság Népi Együttes, a Lehel Társastánc Klub, a Palotásy János Vegyeskar, a Székely Mihály Kórus és a Vasas Kórus. Itt rendezik meg minden évben a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, a Csángó Fesztivált, az Országos Mézvásárt és a Jászberényi Nyár programjait. A város aktív sportéletét mutatja, hogy sportolói számos európai és országos aranyérmet gyűjtöttek be különféle (például küzdő sportok, görkorcsolya, jégkorong stb.) sportágakban.

A Vasas Kórus 2006-ban felvette Déryné nevét, így ötvenéves jubileumukat már Déryné Vegyes Kar néven ünneplik.

Népesség[szerkesztés]

Lakosságszám
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 19 090 —    
1880 20 294 0,61%
1890 22 911 1,21%
1900 25 227 0,96%
1910 27 943 1,02%
1920 30 738 0,95%
1930 28 350 −0,81%
1941 28 838 0,16%
1949 27 528 −0,58%
1960 30 324 0,88%
1970 29 764 −0,19%
1980 31 402 0,54%
1990 29 461 −0,64%
2001 28 203 −0,40%
2011 27 087 −0,40%
2015 26 372 −0,67%

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakossága 28 203 fő volt, 26 825 fő (98,80%) magyar, 216 fő (0,80%) cigány, 53 fő (0,20%) német nemzetiségűnek vallotta magát.[7]

2011-ben a város lakossága 27 087 fő volt, 23 008 fő (96,13%) magyar, 511 fő (2,14%) cigány, 94 fő (0,40%) német nemzetiségűnek vallotta magát.[7]

Napjainkban felmerült annak az igénye is, hogy a jászokat önálló kisebbségként ismerjék el.

Híres jászberényiek[szerkesztés]

Székely Mihály sírja Budapesten

Természeti értékek[szerkesztés]

  • A Zagyva folyó és árterülete
  • A 117 hektáros Hajta-mocsár Természetvédelmi Terület.
  • Zagyvamenti Természetvédelmi Terület.
  • Borsóhalmi Természetvédelmi Terület.

Nevezetességei[szerkesztés]

Műemlékek, látnivalók[szerkesztés]

Jászberény Jász-Nagykun-Szolnok megye műemlékekben leggazdagabb települése.

Ferences templom és rendház
  • Tanítóképző Főiskola (SZIE-ABK): 1930-ban épült, neoklasszicista stílusban.
  • Az Öntőmunkás szobra 1954.: Buza Barna alkotása.
  • Az 1848-as hősök emlékoszlopa: 1870-ben emelték. Eredeti helyéről, a főtér közepéről 1938-ban elhelyezték, mai helyére 1971-ben került.
  • Petőfi Sándor mellszobra: 1948-ban készült, Szilágyi Nagy István alkotása.
  • Jászkun Kerületek Székháza: 1735-1741 között épült, barokk stílusban, Anton Erhard Martinelli tervei alapján. Klasszicista homlokzatát 1827-ben kapta, Rábl Károly terve alapján.
  • Városháza: Pollack Mihály terveinek felhasználásával Bedekovich Lőrinc végső tervei szerint épült klasszicista stílusban, 1839-ben. 191213-ban és 1931-ben új szárnyakkal bővítették.
  • A jászberényi ferences templom és kolostor: 1472-ben épült, gótikus stílusban. A török megszállás idején a törökök palánkvárrá alakították át. A 18. század folyamán barokk stílusban átépítették, de a templom külseje a mai napig őrzi gótikus stílusjegyeit.
  • Ernyős Mária-szobor: 1728-ban készült, barokk stílusban. A Mária-szobor 1864-ben került az eredeti, a Szentháromság-szobor helyére.
  • Porciunkula-kápolna: 1948-ban épült. Oltárképét Kontuly Béla festette.
  • Mária-szobor: 1795-ben készült, barokk stílusban.
  • Lourdes-i barlang.
  • Kálvária: 1776-ban készült, barokk stílusban.
  • Időjósló szentek hármas szobra. 1745-ben a város elöljárósága állíttatta a jászberényi szőlőskertek szélén. Európában egyedülállóan a szoborcsoportban Szent Orbán, Szent Donát és Szent Medárd alakja együtt jelenik meg.
  • Török-magyar barátság emlékműve: 1909-ben készítette Körmendi Frim Jenő.
  • Eördögh-ház: 1848-ban épült, klasszicista stílusban.
  • Nádor-oszlop: 1798-ban készült, József nádornak, a jászkunok örökös főkapitányának az emlékére.
  • Juhász-kereszt: 1815-ben állíttatták a berényi juhászok, népies barokk stílusban.
  • Római katolikus (Nagyboldogasszony-) főtemplom: Mayerhoffer András, majd Jung József tervei alapján épült a XVIII. század végén, barokk stílusban. A toronysisak tetején egy, a világon szinte egyedülálló ritkaság látható: a magyar Szent Korona tartja a keresztet. Az egyhajós, félköríves szentélyű épület belsejében a főoltár tabernákulumát Pollack Mihály tervezte 1805-ben. A főoltár képét Szoldatits Ferenc festette 1883-ban.
  • Római katolikus főplébániaház: 1761-ben épült, barokk stílusban. Emeletessé alakították 1894-ben.
  • Szentháromság-oszlop: 1831-ben készült, késő barokk stílusban.
  • Pálinkás-kereszt: 1759-ben készült, barokk stílusban. Jelenlegi helyére 1960-ban helyezték át. Felújították 2005-ben.
  • Római katolikus (Rozália-)kápolna: 18391840-ben épült, klasszicista stílusban, Rábl Károly tervei alapján.
  • Kőhíd 1805-1806-ban építették Rábl Károly mester tervei szerint a Zagyva fontos átkelési szakaszán, mely ma Jászberény központjában van.
  • Jász huszár emlékmű: az I. világháború áldozatainak emlékére 1926-ban készült, Vass Viktor és Pongrácz D. Szigfrid alkotásaként.
  • Déryné Művelődési Központ: Az egykori Lehel Szálló 1895-ben épült, eklektikus stílusban.
  • Korsós lány kútja: 1995-ben készült, Zilahi Zoltán alkotása.
  • Különös szépségűek az út menti keresztek, a festett szobrok: (Szent Vendel, Nepomuki Szent János) és a népi építészet még ma is fellelhető emlékei.
  • Bundás-kút , melyet 1908-ban fúrtak. A felépítményét a juhász szobrával): Jankovich Gyula szobrászművész készítette 1912-ben.
  • Jász emlékmű 2005-ben készült, Györfi Sándor alkotása.
  • Jász Múzeum: 1842-ben épült, istállónak. Az ország egyik legrégebbi múzeuma 1874-ben alakult, 1931 óta van a jelenlegi helyén. Itt őrzik Lehel kürtjét.
  • A Jászkürt Fogadó: 1731-ben építtette a város. 20042005-ben felújították.
  • Kőképek: 1699-ben készültek, és a város egykori határát jelölték. Kovács György városi elöljáró, később főbíró állíttatta őket a járványoktól való megmenekülés emlékére.
  • Lakóház (Kígyó u.): A 19. század közepén épült.
  • Hamza Múzeum: Hamza Dezső Ákos filmrendező képzőművészeti alkotásait és Lehel Mária divattervező rajzait mutatja be.
  • Református templom: 1783-ban épült, késő barokk stílusban. Tornya 1863-ban épült.
  • Zirzen Janka szülőháza: A 19. század elején épült.
  • Róma katolikus (szentkúti) templom: 18361842 között épült, klasszicizáló barokk stílusban. Barokkos tornya 1904-ben épült.
  • Szentkúti kápolna: az 1747-ben felfakadt forrás fölé épült (a víz felszínén állítólag Szűz Mária képe jelent meg) 1892-ben.
  • Szentkúti kálvária: 1750-ben készült, barokk stílusban. 1925-ben felújították.
  • II. világháborús emlékmű: 1992-ben készült. Györfi Sándor alkotása.
  • "Nő bozótban" című bronzszobor: Segesdy György alkotása 1964-ben a Velencei biennálén szerepelt.
  • Déryné mellszobra (a (Margit-szigeten: 1961-ben készítette Vasas Károly.
  • Turul-szobor[8]
  • Cserőhalmi kálvária: 1760-ban készült, barokk stílusban.
  • Meggyespelei római katolikus iskolakápolna.
  • Hajtai római katolikus kápolna.
  • Négyszállási római katolikus kápolna.
  • Peresi római katolikus kápolna.
  • Homoki római katolikus kápolna.
  • Szelei úti római katolikus iskolakápolna.
  • Szikra Galéria: 2013. június 15-én nyílt meg a Jász Világtalálkozó alkalmából, jász festők képeit, illetve korabeli bútorokat mutat be.

Állatkert[szerkesztés]

Mosómedve a jászberényi Állatkertben

Jászberényben hallgatható rádióadók , Helyi TV[szerkesztés]

  • TRIÓ rádió: FM-97,7 MHz
  • Class FM: FM -104,7 MHz
  • MUSIC FM: FM-89,5 MHz
  • DIÓRÁDIÓ: FM-101,7 MHz
  • Kossuth rádió: FM-95,5 MHz
  • Dankó rádió: FM-99,8 MHz
  • PETOFI rádió: FM-102,7 MHz
  • SATURNUS rádió: FM-88,9 MHz
  • BARTOK rádió: FM-90,7 MHz
  • A vételkörzet határát nagyban befolyásolhatja a vevőkészülék minősége, érzékenysége a növényzet sűrűsége a domborzati viszonyok és az időjárási tényezők.
  • PR-Telecom ZRT: JÁSZ TRIÓ TV.

Strand[szerkesztés]

  • Jászberényi Strand és Termálfürdő
  • Jászberényi Lehel Sport és Szabadidő Központ Fürdője

Oktatás[szerkesztés]

Általános iskolák[szerkesztés]

Középiskolák[szerkesztés]

Felsőoktatás[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

A testvérvárosi kapcsolatokban kifejtett tevékenységéért a város 1999-ben elnyerte az Európa Tanács Tiszteletzászlaját, majd 2003-ban az Európa Tanács Elismerő Plakettjét.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Jászberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  4. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2016. január 1. ksh.hu (2016. jan. 1.) (Hozzáférés: 2016. okt. 13.)
  5. Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
  6. [1]
  7. ^ a b A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  8. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  9. Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola (magyar nyelven) (html), 2013. március 29. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  10. Belvárosi Általános Iskola (magyar nyelven) (html), 2013. március 29. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  11. ^ a b Klapka György Szakközép- és Szakiskola Általános Iskola és Speciális Szakiskola (magyar nyelven) (html), 2013. március 29. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  12. Gróf Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (magyar nyelven) (html), 2013. március 29. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  13. ^ a b Szent István Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (magyar nyelven) (html), 2013. március 29. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  14. Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium (magyar nyelven) (html), 2013. március 29. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  15. Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Iskola (magyar nyelven) (html), 2013. március 29. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  16. Lehel Vezér Gimnázium (magyar nyelven) (html), 2013. március 29. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  17. Szent István Egyetem - Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar (magyar nyelven) (html), 2013. március 29. (Hozzáférés: 2013. március 29.)

További információk[szerkesztés]