Viktor Oskar Tilgner
| Viktor Oskar Tilgner | |
 | |
| Született | 1844. október 25.[1][2][3][4][5] Pozsony[6][7][8] |
| Elhunyt | 1896. április 16. (51 évesen)[1][3][4][5][9] Bécs[10][8] |
| Állampolgársága | Ciszlajtánia[8] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Bécsi Képzőművészeti Akadémia (1859–) |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | szívelégtelenség[8] |
| Sírhelye | Wiener Zentralfriedhof |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Viktor Oskar Tilgner témájú médiaállományokat. | |
Viktor Oskar Tilgner (magyarosan Tilgner Viktor, Tilgner Viktor Oszkár) (Pozsony, 1844. október 25. – Bécs, 1896. április 16.) osztrák szobrász.
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csak kétéves volt, amikor az édesapjával, egy sapeur-kapitánnyal[11] Bécsbe költözött. A reáliskolát épphogy elvégezte, 1854-ben beiratkozott a képzőművészeti akadémiára, ahol Bauer tanár vezetése alatt már 15 éves korában kezdte mintázni első szobrait. Tehetsége gyorsan fejlődött, egymás után nyerte el az akadémia díjait, köztük a Füger-féle aranyérmet és csakhamar mint csodagyermekről kezdtek róla beszélni tanárai. Azután Josef Gasser, még később a Bécsben időző francia szobrász, Jean-Baptiste Gustave Deloye vezetése alá került, akinek realisztikus iránya nagy befolyással volt tehetsége fejlődésére. Tilgner plasztikus arcképei azonban eleinte csakis a műértők kisebb csoportjánál találtak elismerésre.
Az általános figyelem csak akkor fordult feléje, miután 1872-ben több arcképszobor közt a Burgtheater híres hősnőjének, Wolter Saroltának a portréját is kiállította. Hírnevét még inkább emelte a következő évben rendezett bécsi világkiállítás, mely alkalommal a külföldi műbarátok is a legnagyobb elragadtatással nyilatkoztak mellszobrairól. Tilgner ez idő óta az arcképezésre adta magát, s egész hosszú sorát készítette a legbeszédesebb hasonmásoknak. Egyes álló szobrai az újabbkori művészet jobb alkotásai közé tartoznak. Hatásosan dekoráló művek a bécsi új udvari színház számára készített alakjai: a vidám Hanswurst, a halhatatlan Falstaff és Phaedra. A kecses ábrázolásnak és dekoráló ügyességnek valóságos mintaképe a Hummel-szobor, melyet szülővárosa, Pozsony rendelt meg nála, azután Ágost szász-coburg-gothai herceg fogadalmi emléke.
Tilgner hosszabb külföldi utakat tett Hans Makart festő társaságában és tapasztalatait sikerrel értékesítette a bécsi újabb középületek és nyilvános terek díszítésére szánt alkotásain. Az olaszok befolyása főleg Nőrabló Triton című alkotásán érezhető, amelynek a mintája Ferenc József király tetszését is annyira megnyerte, hogy a csoportozatot megvásárolta tőle és bronzba öntette a bécsi népkert számára. Ez a pompás szobormű az udvar újabb megrendeléseit szerezte meg Tilgnernek. Így készült az ischli császári villa parkjának monumentális kútja (Delfinnel játszó gyermekek), valamint a bécsi állatkert vadászkastélya számára készített kút is, mely krokodillal incselkedő gyermeket ábrázol. Ezen a két csoportozaton az antik befolyás érezhető; míg harmadik kútcsoportozata, a Szarvast itató nimfa már az olasz reneszánsz befolyására vall. Hasonló hatást gyakorol reánk a Tavasz visszatérése című reliefje is.
Utolsó szobrai közül említést érdemelnek: Liszt mellszobra (Sopron számára), Werndl szobra (Steyrben) és Mozart szobra (a bécsi opera mellett). Mindezeken kívül vannak a művésznek szép síremlékei is; a legszebb és legmaradandóbb sikereit azonban az arcképezés terén aratta. Tilgner munkáinak igen gazdag és érdekes gyűjteménye a pozsonyi városi múzeumban látható.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 27..
- ↑ "Benezit Dictionary of Artists". Benezit művészeti lexikon (Oxford) (angol nyelven). Oxford University Press. 2006. Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "RKDartists" (holland nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1796. Hozzáférés: 2017. október 9..
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 14..
- ↑ Constant von Wurzbach (1856). "Tilgner, Victor". Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich (német nyelven). 45. Bécs: 152.
- 1 2 3 4 "Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog" (német nyelven). 275–279. o.
- ↑ Walter Krause (2018. január 12.). "Tilgner, Victor". Grove Art Online (angol nyelven). Oxford: Oxford University Press. doi:10.1093/GAO/9781884446054.ARTICLE.T085045.
{{cite journal}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 31..
- ↑ francia szóval: utász.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Tilgner. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
