Conlegner Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Conlegner Károly
Született1812. október 18.[1]
Érsekújvár
Elhunyt1892. december 21. (80 évesen)[1]
Néver
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaegyetemi oktató
SablonWikidataSegítség
Sírja Néveren

Conlegner Károly (Érsekújvár, 1812. október 18.Néver, 1892. december 21.[2]) számtan- és könyvviteltanár, a műegyetem rektora, közgazdász, gazdasági író, királyi tanácsos.

Élete[szerkesztés]

Apja Conlegner Nándor kereskedő és később városi tanácsos volt. A gimnáziumot Nagyszombatban végezte 1826-ban, felsőfokú tanulmányait a bécsi műegyetem kereskedelmi tanfolyamán végezte. Ezután egy bécsi nagykereskedésben nyert alkalmazást; később hazatért és apja üzletét vezette.

1846. november 1-jétől a József Ipartanoda számtan- és könyvviteltanára lett.[3]

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban a bankjegynyomda főbiztosa volt. Megfogalmazta a magyar pénzjegy többnyelvű tiltószövegét és vezette a Pénzleltárt. A nyomdát evakuálása után Debrecenbe is követte és 1849 februárjától annak igazgatójaként dolgozott. Az ő parancsára Lugoson a Temes folyóba sülyesztették a sajtót a lemezekkel együtt.[4] A világosi fegyverletétel után menekülnie kellett. A megtorlás időszakában gróf Nádasdy bújtatta birtokán mint nevelőt. Ő teremtette elő a Nádasdy alapítvány pénzforrásait a Magyar Tudományos Akadémián. Később a József-ipariskolánál tanított német nyelvet, földrajzt és történelmet.

1857. május 25-től a királyi József Műegyetemen a német ügyirály és számviteltan nyilvános rendes tanára, az 1872/73-as tanévben az egyetem második rektorává választották. A megnyitás ünnepélyén, november 6-án a humanizmus és realizmus fejlődésének vázolásával foglalta el rektori székét.

1864-ben báró Eötvös Józseffel megalapította az Első Magyar Iparbankot, melynek elnöke Eötvös ő pedig alelnöke lett. Eötvös József lemondása után mint elnök 1871-ig működött. 1877. július 9-én nyugdíjba ment és visszavonult néveri jószágára.

Tanítványa Szily Kálmán a Műegyetem évkönyvében emlékezett meg róla: Conlegner minden nehézség ellenére az ipar és az ifjúság felemelkedését szolgálta egész életében.

Emlékezete[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

Weninger Vince Számtanát (Pest, 1857. és 58.) előszóval látta el; a Vasárnapi Ujságba pedig (1879. 12. sz.) Érsekujvár történetéből közölt adalékot.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC02469/02523.htm, Conlegner Károly, 2017. október 9.
  2. opac.pim.hu; Más adatok szerint a Rákoskeresztúri köztemetőben nyugszik ([1] Archiválva 2016. szeptember 16-i dátummal a Wayback Machine-ben).
  3. bme.hu
  4. F.K. 1897: Egy érdemes művész pályafutása. Grafikai Szemle 7/11, 183-184.
  5. erembiennale.hu

Források[szerkesztés]