Heller Farkas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Heller Farkas
Heller Farkas - Photo Unkown Tolnai Vilaglapja - 30 Sept 1942.jpg
Született 1877. május 9.
Budapest
Elhunyt 1955. szeptember 29. (78 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
SzüleiHeller Ágost
Foglalkozása közgazdász,
egyetemi tanár
Kitüntetései Corvin-koszorú
Sírhely Farkasréti temető

Heller Farkas, teljes nevén Heller Farkas Henrik (Budapest, 1877. május 9. – Budapest, 1955. szeptember 29.) közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja, Heller Ágost (18431902) magyar fizikus, tudománytörténész, az MTA tagja, édesanyja lovag bleybachi Bolberitz Georgina (1854-1920). Öccse, dr. Heller Erik (18801958) jogász, egyetemi tanár, akinek a neje nemeskéri Kiss Irén (1887-1971) volt.[1]

Pályáját a budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál kezdte, majd 1902-ben a földművelődésügyi minisztériumba került. 1907-ben a budapesti Műegyetemen a kereskedelem és iparpolitika magántanára, majd 1914-ben ugyanitt a közgazdaságtan és pénzügy r.k. tanára lett. Tudományos munkái sorozatosan jelentek meg, "Közgazdaság" című munkáját a Magyar Tudományos Akadémia Sztrókay-díjjal jutalmazta, sőt munkája Lipcsében német nyelven is megjelent. A Műegyetem neve 1934-től József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, és az egyetem öt kara közül a Közgazdaságtudományi Kar első dékánja Heller Farkas lett. Az első világháború után felajánlották Neki a pénzügyminiszteri tárcát Ő azonban nem vállalta, inkább megmaradt az egyetemi katedránál és Ő lett a "száraz tudományok" egyik legélvezetesebb előadója az akkori egyetemi világban. Az 1945/46-os tanévben a Műegyetem rektora. 1917 és 1948 között a Közgazdasági Szemle szerkesztője volt. A Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, a Magyar Társadalomtudományi Társaság elnöke, a Közgazdasági Lexikon (Bp. 1937.) szerkesztője volt. 1921-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, majd 1934-től az MTA rendes tagja volt. Horthy Miklós kormányzó Heller Farkast 65-dik születésnapja alkalmából a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetésben részesítette.[2] Magas kormánykitüntetései miatt, a szocialista érában érdemeit háttérbe szorítva, hátrányos elbírálásban részesült. A kommunista időszak közgazdaságtana a piaci folyamatok elemzésével kevésbé foglalkozott, ez a gondolkodás akkoriban háttérbe szorult. 1949-ben többekkel együtt őt is megfosztották az akadémiai tagságtól. 1989-ben rehabilitálták, s visszanyerte akadémiai tagságát.

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

Felesége Klasz Paula (1891-1971), dr. Klasz Pál, belügymminisztériumi titkár lánya volt.[3] A katedrán kívül elsősorban családjának élt. Leánya Heller Klára, bölcsészkarra járt, két fiú gyermeke, Heller Ferenc és Heller Farkas is a tudományokat választotta.

Kutatási területe[szerkesztés]

Széles körű elméleti-közigazgatási és elmélettörténeti munkásságot fejtett ki. Az osztrák iskola híve és követője volt. Később az áralakulás és jövedelemelosztás egyensúlyi elmélete felé hajlott. Behatóan foglalkozott a konjunktúrakutatással, e területen elméletileg a cambridge-i iskolához közeledett. A piaci folyamatok elemzésében Marshall tanaiból indult ki és mind több figyelmet fordított a kvantitatív vizsgálatokra és azok eredményeire. Későbbi munkáiban nagy hatással voltak rá Keynes nézetei és gazdaságpolitikai megállapításai.

Élete utolsó évtizedeiben nagyszabású pénzelméleti és külkereskedelem-elméleti kutatásokat végzett. Sokat foglalkozott a gazdaságpolitika tudományos megalapozásának kérdéseivel.

Művei[szerkesztés]

HELLER FARKAS IRODALMI MUNKÁSSÁGA Sipos Béla. Heller Farkas. Akadémiai Kiadó. 1990. alapján

http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MuMaTu-a-mult-magyar-tudosai-1/heller-farkas-2060/

1. Törvényjavaslat az áru-részletügyletekről. (Heller Farkas Henrik néven) Közgazdasági Szemle 1900. 49–51.

2. Németország kereskedelmi politikája. (Heller Farkas Henrik néven) Közgazdasági Szemle 1900. 752–769.

3. Zur Frage einer mitteleuropäischen Zollunion. Das Handels-Museum. Wien , (XV. köt.) 1900. 36. sz.

4. A Közgazdasági lexikonban (1901) a következő nagyobb cikkek:

Járadékelmélet (II. köt. 132–139.)

Jövedelem (II. köt. 248–256.)

Kartellek (II. köt. 284–295.)

Munkabér (II. köt. 736–740.)

A III. kötetben számos apróbb cikk.

5. Az Északamerikai Egyesült Államok vámpolitikája és a reciprocitás. (Névtelenül). Közgazdasági Szemle 1902. 450–462. és 618–624.

6. Az Osztrák-Magyar Monarchia külkereskedelmi forgalma a XX. század elején. (Névtelenül). Közgazdasági Szemle 1903 . 91–120. és 196–221 .

7. A határhaszon elmélete. Bp., Politzer Zs. és fia, 1904. (A Magyar Tudományos Akadémia által az Ullmann-díjjal jutalmazott pályamunka.) 179 l.

8. A társadalmi gazdaságtan tudományának feladata a gyakorlati kérdésekkel szemben (Adalék a társadalmi gazdaságtan rendszertanához). 1904. 1. és 2. sz. füzet. Különlenyomat az „Athenaeum”-ból. 481. 1988-ban Békéscsabán reprintben újra kiadták.

9. Határhaszonelmélet és munkaelmélet. 1–2. Közgazdasági Szemle 1904. 463–473. és 516. és 533.

10. A városba tömörülés jelensége Magyarországon 1–2. Közgazdasági Szemle 1904. 854–863. és 907–923.

11. Die auswärtigen Handelsbeziehungen der Österreichisch–Ungarischen Monarchie am Anfange des 20. Jahrhunderts. (Az Osztrák-Magyar Monarchia külkereskedelmi kapcsolatai a XX. sz. elején). Különlenyomat a „Jahrbücher für Gesetzgebung, Verwaltung und Volkswirtschaft”-ból. (Gót betűkkel.) 1. füzet, Leipzig, 1904. 279–347.

12. A városba tömörülés jelensége Magyarországon. (Válasz Kováts Ferenc észrevételeire és helyreigazításaira.) Közgazdasági Szemle 1905. 108–115.

13. A határhaszonelmélet és az uralkodó értékelméletek. 1–2. Közgazdasági Szemle 1906. 110–121. és 176–185.

14. A határhaszonelmélet bírálata. 1–2. Közgazdasági Szemle 1906. 531–538. és 591–600.

15. A népesedés kérdése. Budapesti Szemle 1907. 89–107. és 235–259.

16. A Balkán szerződések kérdése. (Névtelenül). Budapesti Szemle 1907. 107–116.

17. Kartellkérdés. Budapesti Szemle 1907. 116–124.

18. Társadalmi kötelékek és kapcsok. A társadalom anyaga. Műveltség Könyvtára. Heller Farkas: A társadalom. (Szerk. Stein Lajos) Bp., 1908. 91–138.

19. A gazdasági élet társadalmi szervezetének fejlődése. Műveltség Könyvtára (uo.) Bp., 1908. 412–455.

20. A kapitalizmus kifejlődése és áttekintése. Műveltség Könyvtára (uo.) Bp., 1908. 537–570.

21. A gazdasági élet továbbfejlődése a kapitalizmus hatása alatt. Műveltség Könyvtára (uo.) Bp., 1908. 658–692.

22. Városok fejlődése. Kenéz Béla könyvének ismertetése. Közgazdasági Szemle 1906. 282–285.

23. Adalékok a magántulajdon közgazdasági szerepének kérdéséhez. Magyar Társadalomtudományi Szemle 1908. 2. és 3. sz. 89–107. és 235–259.

24. A közgazdaságtan mint exact tudomány (Schumpeter könyvének ismertetése). Magyar Társadalomtudományi Szemle 1909. 7. SZ. 706–712.

25. Javaslatok az ólommérgezések elhárítására. Munkásügyi Szemle 1910. 453–459.

26. A luganoi nagygyűlés tárgyai. Munkásügyi Szemle 1910. 549–555

27. A luganoi nagygyűlés eredményei. Munkásügyi Szemle 1910. 651–659.

28. A socialpolitika és a felsőosztályok. A Törvényes Munkásvédelem Magyarországi Egyesületének kiadványa. 18. sz. Bp., Kilián Frigyes utóda (Noseda Tivadar) 1911. 33 l.

29. A nők éjjeli munkájának eltiltása és a nők. Munkásügyi Szemle 1911. 7. sz. 201–207. (vö. uo. 229–230.)

30. Tanácskozás a gyermekmunkáról és az ólomkérdésről. (Különlenyomat) Munkásügyi Szemle 1913. 10. sz. 11.

31. Új jövedelemeloszlási elmélet (Balás Károly könyvének ismertetése). Magyar Társadalomtudományi Szemle 1914. 5. sz. 356–367.

32. Törvényjavaslat a vasárnapi munkaszünetről. Munkásügyi Szemle 1914. 11. sz. 377–387.

33. Kapitalizmus és kriminalitás. Pesti Könyvszemle Bp., 1914. 219–279.

34. Hadigondozásunk fejlődése. Magyar Társadalomtudományi Szemle 1914. I. sz. 6–21.

35. Gyermekvédelem. (Társszerző: Heller Erik.) Magyar Társadalomtudományi Szemle 1914. 2. sz. 149–164.

36. A bécsi háztartásstatisztikai felvétel módszere és eredményei. Munkásügyi Szemle 1917. 236–249.

37. A pénz befolyása az árakra. Budapesti Szemle 1918. 353–384.

38. Teendők a törvényes munkásvédelem terén. A Törvényes Munkásvédelem Magyarországi Egyesületének Kiadványa. Bp., 1918. 23 1.

39. a) Közgazdaságtan. I. kötet. Elméleti közgazdaságtan. 1919. Németh J. K. Bp., 383 l.

b) I. m. II., teljesen átdolgozott kiadás. Németh J. K., Bp., 1921. 400 l. Az MTA Sztrókay-díjjal koszorúzta.

c) I. m. III, teljesen átdolgozott kiadás. Németh J. K., Bp., 1925. 3521. d) I. m. IV., teljesen átdolgozott kiadás. Németh J. K., Bp., 1942. 253 l.

e) I. m. V., teljesen átdolgozott kiadás. A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai 19. sz. füzet Egyetemi nyomda. Bp., 1945. 168 l.

f) A társadalomtudomány magyar klasszikusai. KJK, Bp., 1988. 168 l. (Reprint, az c) változatlan utánnyomása)

40. a) Közgazdaságtan II. kötet. Közgazdasági politika. I. kiadás. Németh J. K., Bp., 1920. 499 l.

b) I. m. II., teljesen átdolgozott kiadás. Németh J. K., Bp., 1923. 619 l.

c) I. m. III, teljesen átdolgozott kiadás, Németh J. K., Bp., 1932 586 l.

d) I. m. IV., teljesen átdolgozott kiadás. (Alkalmazott Közgazdaságtan.) A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadása, 20. sz. füzet. 1947. 333 l.

e) A társadalomtudomány magyar klasszikusai. KJK. Bp., 1988. (A d) változatlan utánnyomása)

41. Szociálpolitikai jeladataink. Közgazdasági Szemle 1920. 639–665.

42. A társadalmi kérdés megoldásának útjai. A társadalombölcseleti rendszerek ismertetése. Németh J. K., Bp., 1920. 48 l.

43. Valutapolitika. Németh J. K., Bp., 1920. 69 l.

44. Szociálpolitika. Németh J. K., Bp., 1920. 126 l.

45. Szociálpolitikai feladataink. Közgazdasági Szemle 1920. 639–665.

46. Az egyetemi autonómia. Szózat 1920. jan. 8. I.

47. a) Pénzügytan I. Németh J. K., Bp., 1921. 280 l.

b) I. m. B. erősen átdolgozott kiadás. Magyar Közgazdasági Társaság Bp., 1943. 332 l.

48. a) Die Entwicklung der Grundprobleme der volkswirtschaftlichen Theorie. (A közgazdasági elmélet alapvető problémáinak fejlődése.) (Gát betűkkel.) Quelle und Meyer, Leipzig, 1921. 104 l.

b) I. m. II., átdolgozott kiadás, 1924. 144 l.

c) I. m. III., átdolgozott kiadás, 1928. 1641.

d) I. m. IV., átdolgozott kiadás, 1931. 1561.

49. A pénzelmélet fejlődése. Közgazdasági Szemle 1921. 196–222.

50. A nemzetközi munkásvédelem. A Magyar Külügyi Társaság 5. sz. kiadványa. 1921. Különlenyomat a Társadalomtudományból. 151.

51. A mezőgazdasági munkáskérdések a genfi konferencián. A Nép. 1921. december 7. 5.

52. Pénzügyi politika. A közületi kiadások. I. füzet. Németh J. K., Bp., 1922. 107 l.

53. Vámpolitika. Németh J. K., Bp., 1922. 57 l.

54. A háború és a közgazdaságtan elmélete. (Akadémiai székfoglaló.) Közgazdasági Szemle 1923. 1–22.

55. Magyarország és a nemzetközi munkaügyi szervezet. Közgazdasági Szemle 1923. 587–597.

56. Magyarország szociálpolitikája. Budapest, Németh K. J., Bp., 1923. 253 l.

57. Die Theorie der Volkswirtschaftslehre und der Weltkrieg. Zeitschrift für Volkswirtschaft und Sozialpolitik. Wien und Leipzig, 1923. 595–625.

58. Ungarn und die Epoche des neuen internntionalen Arbeiterschutzes. Soziale Praxis und Archiv für Volkswohlfart 1924. 118–120. és 138–140.

59. Het Herstel Van Hongarije. Economisch Statistische Berichten 1924. 439–441.

60. Das Fundament der Volkswirtschaftslehre. Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik. 1924. 577–605.

61. Közgazdasági Szemle (49. évf.) Buday László (1873–1925). Nekrológ. 1925. 1–2.

62. A szerkesztő előszava. Közgazdasági Szemle 1925. 207–209.

63. Matlekovics Sándor (1842–1925). Nekrológ. Közgazdasági Szemle 1925. 567–571.

64. A szociológia feladatai. Társadalomtudomány. 1925. 1. sz. 6 13.

65. a) Nationalökonomie. Theorie und Geschichte. (Gót betűkkel.) Meyer’s Wörterbuch (Közgazdasági lexikon) Halberstadt, 1925. Meyer 193 l.

b) I. m. II. kiadás. 1926. 193 l.

c) I. m. III., jelentősen átdolgozott kiadás. 1930. 319 l.

d) I. m. IV., jelentősen átdolgozott kiadás. 1933. 370 l.

66. Támadások a közgazdaságtan néhány alaptétele ellen. Közgazdasági Szemle 1926. 253–264.

67. Der Streit um die neue Geldeinheit in Ungarn. Mitteilungen des Verbandes österreichischer Banken und Bankiers Wien, 1926. 170–177.

68. Die Währungsreform in Ungarn. Bankwissenschaft 1926. 888–898.

69. Die Resulteten van het Herstelwerk in Hongrije. Economisch-Statistische Berichten 1926. 798–800.

70. A szanálási válság. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közgazdasági Osztályának Közleményei (Különlenyomat a Közlöny 1926. évi 46. számából.) 1926. 28 l.

71. Konjunktúraelmélet és konjunktúrakutatás. Közgazdasági Szemle 1927. 1–20.

72. Theoretische Volkswirtschaftstlehre. (Elméleti közgazdaságtan.) 1. Band. Quelle und Meyer, Leipzig, 1927. 294

73. Ethikai tudomány-e a közgazdaságtan? Székfoglaló értekezés a Szent István Akadémiában. Szent István Akadémia kiadása. Bp., 1927. 20 1.

74. Die Grenzen der Besteuerung. (Festgabe für Georg von Schanz). (Különlenyomat.) Beiträge zur Finanzwissenschaft Tübingen, 1928. 2. sz. 87–111.

75. Die Hauptthieorien der Volkswirtschaftslehre auf lehrgeschichtlicher Grundlage von Spann. Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie 1927. 486–489.

76. Új felfogások a hitelelmélet terén. Közgazdasági Szemle 1928. 573–598.

77. A konjunktúraelmélet és konjunktúrakutatás. Közgazdasági Könyvtár VI. Bp., 1928. Tanulmányok a konjunktúrakutatásról. 1–24.

78. Die Grenzen der Besteuerung. Festgabe für Georg von Schanz zum 75. Geburtstag. Tübingen, 1928. 87–111.

79. Viszontválasz Mattyasovszky Miklósnak „A földművelés közgazdaságtaná”-hoz. Közgazdasági Szemle 1929. 128–130.

80. Surányi-Unger Tivadar: A gazdaságpolitika tudományos alapkérdései. Grill, 1927. 280 l. (Recenzió német nyelven.) Weltwirtschaftsliches Archiv Jéna. 1929. heft. 1. 51–54.

81. Az akadémia hatása a közgazdasági tudományok hazai fejlődésére. Budapesti Szemle 1930. február, 161–189.

82. Bücher Károly (1847–1930). Nekrológ. Közgazdasági Szemle 1930. 810–811.

83. Heller Farkas nyilatkozata a Szövetkezeti Szemle részére a kartelltörvénytervezetről. Szövetkezeti Szemle (IV. évf. 10. sz.) 1930 október, 5.

84. A kartel, mint közgazdasági probléma. A Magyar Jogászegylet Könyvtára, I. sz. 1930. 5–18.

85. Ungarin sosialpolitikan kehitys. (Hitelügy és hitelpolitika Magyarországon – finn és svéd nyelven) I. Sosialinen Aikakuaskirja (Revue Sociale), 1930. 479–489. és 537–547.

86. Silverstolpe, G. W. 1929-ben megjelent könyvének ismertetése. Archiv für Sozialwissenschaft und Sozialpolitik. Tübingen, 1930 árpilis, 423–425.

87. A Magyar Tudományos Akadémia és a közgazdasági tudományok. Magyar Tudományos Akadémia, Bp., 1930. 31 l.

88. Kreditwesen rend Kreditpolitik in Ungarn. Ungarische Jahrbücher. Leipzig, 1930. április, 91–112.

89. A vasutak szerepe a hitelszervezet és a finanszírozás eszközeinek kialakításában. Vasúti és Közlekedési Közlöny 1930. 170–172. és 189–191.

90. Unkarin Kansantalouden rakenteenmuutokset vuoden 1867. jälkeen. (Megjelent a Kansantaloudellinen Aikakauskirja. I. Nide III. Vuosikerta számában.) Helsinki, 1931 . 4–30.

91. A világgazdasági válság okairól. Különlenyomat a „Magyar Statisztikai Szemlé”-ből. 1931. 7. sz. 121.

92. Des causes de la crise economique mondiale. Különlenyomat a „Journal de la Société Hongroise de Statistique”-ből. 1931. 2–3. sz. 248–268.

93. Zum Streit unt die Kredittheorie. Zeitschrift für die gesamte Staatswissenschaften, Tübingen, 1931. 6. sz. 525–560.

94. Die Entwicklung der Ungarischen Volkswirtschaft seit der Mitte des vorigen Jahrhunderts. Fenno-Ungarica. (Finnugor közművelődési kongresszus. Bp., 1931. 438–457.

95. Heller Farkas előadása a világgazdaság válság okairól, a Magyar Statisztikai Társaság Soproni ülésén. Sopronvármegye 1931. június 9. 3.

96. Gelesnoff, W. 1928-ban megjelent könyvének ismertetése. Archiv Sozialwissenschaft und Sozialpolitik, Tübingen. 1931. 196–198.

97. Wieser F. F. 1929-ben megjelent könyvének ismertetése. Zeitschrift für die gesamte Staatwissenschaft, Tübingen, 1931. 396–400.

98. Verbrauch und Krise. Különlenyomat a „Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik”-ból. Jéna, 1932. 321–349.

99. Spann Othmar 1929-ben megjelent két könyvének ismertetése. Weltwirtschaftliches Archiv, Jéna, 1932. január, 21–30.

100. Conrad, Otto 1931-ban megjelent könyvének ismertetése. Zeitschrift für die gesamte Staatswissenschaft, Tübingen, 1932. december, 533–539.

101. Hesse G. W. 1930-ban megjelent könyvének ismertetése. Archiv für Sozialwissenschaft und Sozialpolitik, Tübingen, 1932. augusztus–szeptember, 750–751.

102. Die Zukunft der Eingliederung Ungarns in die Weltwirtschaft. Weltwirtschaftliches Archiv, Kiel, 1933. 1. sz.79–112.

103. Vámpolitika és árszínvonal. Közgazdasági Szemle 193 3 . 1–19.

104. Fogyasztás és gazdasági válság. Válasz Varga Istvánnak. Közgazdasági Szemle 1933. 326–331.

105. Bundsmann 1929-ben és Ders 1930-ban megjelent könyvének ismertetése. Zeitschrift für die Gesamte Staatswissenschaft, Tübingen, 1933. február, 166–169.

106. Weber Adolf 1932-ben megjelent könyvének ismertetése. Archiv für Sozialwissenschaft und Sozialpolitik. Tübingen, 1933. január, 488–492. (Pflüger, P. könyvének ismertetése uo. 492–494.)

107. Gávai Gaal Jenő (1846–1934). Nekrológ. Közgazdasági Szemle 1934. 204. után I–IV.

108. Áralakulás és nemzeti jólét. Közgazdasági Szemle 1934. 308–340.

109. Heller Farkas előadása Nyíregyházán. Szabolcsi Hírlap 1934. május, 1–3.

110. Elméleti szempontok az áralakulás megítélésére. Magyar Statisztikai Szemle 1934. 194–210.

111. Vágyak és lehetőségek a közgazdaságban. Katholikus Szemle 1934. 513–525. Heller Farkas előadása a Közgazdasági Társaság 40-ik ülésén. Honi ipar. 1934. július 15. 7.

112. A kapitalizmus vége és az ipari árak. (Heller Farkas előadása a Közgazdasági Társaság 40-ik ülésén.) Honi ipar. 1934. Július 15. 7.

113. Navratil Ákos közgazdasági rendszere. Közgazdasági Szemle 1935. 369–379.

114. A kapitalizmus sorsa. (Beszélgetés Heller Farkassal.) Pesti Napló 1935. február 24. 38.

115. Teoreettinen Kansantaloustiede. („Grundprobleme der theoretischen Volkswirtschaftslehre” fordítása kisebb átdolgozással finn nyelven) Suomentajan (Előszót írt) Iisakki Laati. Prvoo ja Helsinki Werner Söderström Osakeyhtiö 1935. 432 l.

116. Előszó. Centrumkönyvtár I. sz. A Centrum Szövetkezet az ifjúság bankja. Bp., 1935. 3–4.

117. A gazdasági liberalizmus elmélete és bírálata. In: Ünnepi Dolgozatok Navratil Ákos tiszteletére. 1936. 148–179.

118. Considérations théoriques pour juger le mouvement des prix. (Bp., 1935.) Auteur (Impr. Stephaneum) 298–333. l. Különlenyomat a Journal de Societe Hongroise de Statistique-ből.

119. Heller Farkas a gazdasági liberalizmusról. Pénzintézeti Tisztviselők lapja 1935. I. sz. 2.

120. Matlekovits Sándor emlékezete. Közgazdasági Szemle 1936. 1–3.

121. A közgazdasági ismeretek jelentősége a közigazgatási tisztviselő szempontjából. „A mai magyar közigazgatás”. Bp., 1936. 86–95.

122. Korunk gazdasági bajai és a közgazdasági tudomány. Értekezések a nemzetgazdaságtan és a statisztika köréből. MTA 1937. 19 l.

123. A kereskedelem gazdasági szerepe. Kamarai Közlöny 1937. október 31. 4.

124. Heller Farkas professzor az érdekképviseletek gazdasági és nemzeti feladatáról. Baross Szövetség. 1936. január 9. l.

125. Közgazdasági Lexikon. Grill, Bp., 1937 499 1.

126. Kína közgazdasági viszonyai. Közgazdasági Szemle 1935. 789–792.

127. a) Diccionario de economia politica. (Közgazdasági lexikon spanyolul.) Editorial Labor S. A. Barcelona, 1937. 470 1.

b) I.m. Második kiadás 1941. Utánnyomás 1946 és 1950.

c) I.m. Harmadik kiadás 1965. Első utánnyomás 1969. (Bev.: Fabian Estape)

128. Balős Károly pénzügytana. Közgazdasági Szemle 1937. 161–164.

129. Hozzászólás. A nemzeti jövedelemszámítás és az adóstatisztika problémái. A Magyar Statisztikai Társaság kiadványai 12, sz. Bp., 1938. 94–99.

130. Clark, John Bates (1847–1938). Nekrológ. Közgazdasági Szemle 1938. 613–614.

131. Prion, Willy (1879–1939). Nekrológ. Közgazdasági Szemle 1939. 477.

132. Jankovich Béla (1865–1939). Nekrológ. Közgazdasági Szemle 1939. 734–735.

133. Mattyasovszky Miklós (1875–1939). Nekrológ. Közgazdasági Szemle 1939. 866–867.

134. Kartellgesetzgebung in den landwirtschaftlichen Industrien Ungarns. VI.e Congres International Techniqne et Chimique des Industries Agricoles Hongrie. Bp., 1939. 69–79.

135. Hobson, John Atkinson (1858–1940). Nekrológ. Közgazdasági Szemle 1940. 270–271.

136. Eucken Walter közgazdaságtana. Közgazdasági Szemle 1941. 894–900.

137. Die volkswirtschaftliche Leistung der Kapitals. Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik. Band 153. Jenas 1941. 382–399.

138. Matlekovits Sándor. Közgazdasági Szemle 1942. 709–717.

139. a) Üzleti szellem és közérdek. A Mérnöki Továbbképző Intézet 1942. évi tanfolyamainak anyaga. (XV. köt. 7. füzet.) Egyetemi Nyomda Bp., 1943. 161.

b) I. m. 2. kiadás. 1982. Tallózás a mérnök továbbképzés klasszikus kiadványaiból. BME 1782–1982. BME, 1982. 233–254.

140. A közgazdasági elmélet története. Gergely R., Bp., 1943. 602 l.

141. Gávai Gaal Jenő ig. és r. tag emlékezete. MTA Bp., 1943. 23 l.

142. Kokhalis A. 1942-ben megjelent könyvének ismertetése. Weltwirtschaftliches Archiv, Jéna, 1944. május, 109–112.

143. Visszapillantás a közgazdasági elmélet fejlődésére. Közgazdasági Szemle 1946. 1–14.

144. Nemzetközi valutatervek. A Mérnöki Továbbképző Intézet 1946. évi tanfolyamának anyaga. 12. fűz. Műegyetemi nyomda, Bp., 1946. 15 1.

A HELLER FARKASRÓL MEGJELENT FONTOSABB PUBLIKÁCIÓK

KOVÁTS FERENC: A városba tömörülés jelensége Magyarországon (Észrevételek és helyreigazítások Heller Farkas hasonló című értekezéséhez.) Közgazdasági Szemle 1905. 13–31.

SURÁNYI-UNGER TIVADAR: Heller Farkas gazdaságtudományi rendszere. Miskolci Jogászélet. Miskolc, 1928. 3. sz. 15.

MATTYASOVSZKY MIKLÓS: Válasz Heller Farkasnak „Földművelés Közgazdaságtaná”-ról írt bírálatára. Közgazdasági Szemle 1929. 13–31.

VARGA ISTVÁN: Válság és szegénység. Viszontválasz Heller Farkasnak. Közgazdasági Szemle. 1933. 331–332.

NAVRATIL ÁKOS: Heller Farkas 1937. május 9-re. Közgazdasági Szemle 1937. 305–309.

Ünnepi dolgozatok Balás Károly és Heller Farkas születésének 60. évfordulója alkalmából. Szerk.: LAKY DEZSŐ–SURÁNYI-UNGER TIVADAR, Bp., Gergely K., 1937. 496 1.

NAGY TAMÁS: Meghalt Heller Farkas. Szabad Nép 1955. szeptember 30.

KÉKESI KATALIN: „150 éves az Akadémia” c. sorozat „Történelmi sorsfordulók idején”. Népszabadság 1975. május 9.

KÉKESI KATALIN: A magyar közgazdasági könyvkiadás fejlődése. Közgazdasági Szemle 1960. 237–238.

SIPOS BÉLA: Konjunktúraelemzés- és prognosztizálás (A Heller Farkas-iskola eredményeinek felhasználásával). PRODINFORM Műszaki Tanácsadó Vállalat, Időszerű Gazdaságirányítási Kérdések. 1982. 4. sz. 122 l. (2. változatlan kiadás: 1984.)

KÁDAS KÁLMÁN: Heller Farkas. Tallózás a Mérnök-továbbképzés klasszikus kiadványaiból. BME 1782–1982. BME 1982. 235–236.

SIPOS BÉLA: A Hellser Farkas-iskola eredményei. In: Vállalati tervezés II. Vállalati prognosztika. Tankönyvkiadó, Bp., 1983. 135–140.

OROSZI SÁNDOR: Heller Farkas és iskolájának árelmélete mai érték- és árelméletünk tükrében. Tájékoztató. Művelődési Minisztérium Marxizmus – Leninizmus Oktatási Főosztályának kiadványa, 1984. 2. sz. 92–122.

OROSZI SÁNDOR–SIPOS BÉLA: Heller Farkas közgazdasági iskolájáról a statisztikus szemléletében. Statisztikai Szemle 1985. 2. sz. 188–203.

SIPOS BÉLA: A Heller Farkas-iskola. In: A Statisztikai Történeti Szakcsoport XXII. Vándorgyűlése. Gyöngyös, 1984. szeptember 18–20. Az első munkaülés nyitó előadása. Ism.: Statisztikai Szemle 1985. I. sz. HARSÁNYI LÁSZLÓ: A Statisztikatörténeti Szakcsoport XII. Vándorgyűlése 93 1.

SIPOS BÉLA: Az árprognosztizálás tudományos előzményei hazánkban. A Heller Farkas-iskola. In. Vállalati árelőrejelzések. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1985. 17–43.

FERGE ZSUZSA: Fejezetek a magyar szegénypolitika köréből. Magvető Kiadó, Bp., 1986. 101–102.

MÁTYÁS ANTAL: Heller Farkas: Közgazdaságtan (KJK, Bp., 1988. reprint kiadás) Könyvismertetés. Társadalmi Szemle 1988. II. sz. 100–103.

SIPOS BÉLA–OROSZI SÁNDOR: Egy klasszikus szerző feltámadása. Heller Farkas Közgazdaságtan I–II. Reprint kiadás. KJK, Bp., 1988. Olvasónapló. Könyvismertetés. Tervgazdasági Fórum. 1989. 4. sz. 159–165.

RUBÓCZKY ISTVÁN–SIPOS BÉLA: Dr. Heller Farkas: Közgazdaságtan I–II. (KJK, Bp., 1988. reprint kiadás) Magyar Szakirodalom. Könyvismertetés. Statisztikai Szemle 1989. 3. sz. 311–315.

OROSZI SÁNDOR–SIPOS BÉLA: Heller Farkas. Rehabilitált akadémikusaink. Magyar Tudomány 1990. (Megjelenés alatt)

  1. familysearch.org Heller Erikné nemeskéri Kiss Irén gyászjelentése
  2. Dr. Heller Farkas - Tolnai Világlapja - 1942 szeptember 30. - 4. oldal
  3. macse.org Borberitz Georgina adatlapja

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

  • A Farkasréti temetőben található sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2004-ben védetté nyilvánította.
  • Róla nevezték el a Budapesti Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkollégiumát (1996-ban) és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Karát (2001-ben).[1]
  • A Műegyetem 1998-ban alakult Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának dékáni láncára Heller Farkas arcképe került. A karon 1999 óta működik a Heller Farkas Alapítvány. Egykori lakhelyét (Budapest XI., Petzval J. u.) emléktábla jelöli. A Műegyetem kertjében (a K épület mellett) 2007-ben avatták fel szobrát. Az egyetem Q épületének Q-II előadóterme is az ő nevét viseli.
  • Emlékét őrzi a Heller Farkas-díj, amelyet a Pénzügyminisztérium alapított.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]