Tolnai Gábor (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tolnai Gábor
Született 1910. december 29.[1][2]
Kunszentmiklós
Elhunyt 1990. február 17. (79 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Berkovits Ilona
Foglalkozása
Tisztség magyar nagykövet Olaszországban (1949–1950)
Iskolái Ferenc József Tudományegyetem (–1934)
Kitüntetései
Sírhely Fiumei Úti Sírkert[3]
Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója
Hivatali idő
1946 1948
Előd Györke József
Utód Varjas Béla

Tolnai Gábor (Kunszentmiklós, 1910. december 29.[4]Budapest, 1990. február 17.[5]) irodalomtörténész, esszéíró, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Tolnai Béla (1879–1962)[6] kereskedő és Schwarcz Irén (1890–1963)[7] fiaként született.[8] A Budapesti Református Gimnáziumban érettségizett. A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen magyar–német szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett; Sík Sándor és Mészöly Gedeon tanítványa volt. 1933-ban szerzett tanári és bölcsészdoktori diplomát. Egyik alapító tagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának.

Egyetemi évek alatt ebben az épületben élt Tolnai Gábor és Radnóti Miklós

1934-től 1943-ig az Országos Széchényi Könyvtár gyakornoka, 1946–1948 között főigazgatója volt. 1945 és 1947 között a Magyar Nemzeti Múzeum Elnöki Hivatalát vezette. 1946-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az Erdély magyar irodalmi élete című tárgykörből egyetemi magántanári képesítést szerzett.[9] 1948-ban az MTA levelező, 1962-ben pedig rendes tagja lett. 1948–1949 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban az egyetemi és tudományos főosztály élén működött. 1949–1950-ben római követ, 1953–1980 között az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének vezetője volt.

Szerkesztette a Magyar Századok, a Régi Magyar Prózai Emlékek, A Múlt Magyar Tudósai[10] című könyvsorozatot. 1953–1959 között az Irodalomtörténeti Közlemények, 1957–1962 között pedig a Kortárs című folyóiratot is szerkesztette. 1965-től szerkesztette a Magyar Tudományos Akadémia idegen nyelvű irodalomtörténeti folyóiratát, az Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae-t. 1952–1973 között a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságában titkári, majd elnöki tisztet töltött be.

2017. október 14-én Falcsik Mari költőnő egy 1974-ben vizsgáztatóként elkövetett abúzusról számolt be.[11]

Társasági tagság[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • A szabadvers és a lírai formák válsága (Szeged, 1931)
  • Erdély magyar irodalmi élete (Szeged, 1933)
  • Régi magyar főura. Életforma és műveltség az újkorban (Budapest, 1939)
  • Végzetes esztendők (Budapest, 1945)
  • Vázlatok és tanulmányok (Budapest, 1955)
  • Évek – századok (Budapest, 1958)
  • A tenger és a szél (Budapest, 1964)
  • Itália dicsérete. Búcsú, számvetés (Budapest, 1965)
  • Federico García Lorca (Budapest, 1968)
  • Tanulmányok (Budapest, 1970)
  • Örökség és örökösök. Kaninczytól máig (Budapest, 1974)
  • Maradj velem, mert beesteledett. Itáliai számvetés (Budapest, 1977)
  • Nőnek az árnyak (Budapest, 1981)
  • Fejedelmi Erdély (Budapest, 1984)
  • A költő és a tipográfus. Szenci Molnár Albert és Tótfalusi Kis Miklós (Budapest, 1985)
  • Szóbeli jegyzék. Róma 1949–1950 (Budapest, 1987)
  • Árnyból szőtt lelkek, Hoffmann Edith sziluettjei (Budapest, 1988)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15793.htm, Tolnai Gábor, 2017. október 9.
  2. BnF források (francia nyelven)
  3. http://resolver.pim.hu/auth/PIM72907, Tolnai Gábor, 2018. szeptember 12.
  4. Születése bejegyezve a kunszentmiklósi állami születési anyakönyv 3/1911. folyószáma alatt
  5. Gyászjelentése. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 16.)
  6. Tolnai Béla halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1639/1962. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
  7. Tolnai Béláné Schwarcz Irén halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti 2727/1963. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
  8. Tolnai Béla és Schwarcz Irén házassági bejegyzése a kunszentmiklósi polgári házassági akv. 53/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
  9. Magyar Közlöny,1946. május 11. (106. szám)
  10. REAL-EOD
  11. Facebook-bejegyzés
  12. Magyar Közlöny, 1948. március 14. (62. szám)
  13. Magyar Közlöny, 1955. május 29. (56. szám)
  14. Magyar Közlöny, 1970. április 4. (22. szám)
  15. Művelődési közlöny, 1981. március 15. (25. évfolyam, 6. szám)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Kortárs magyar írók
  • A Thuribulum aureum. Arany temjénező, az az A híres neves Tolnai Gábornak jeles írásairól való tizenkét idvességes elmélkedések...; összeáll. Klaniczay Tibor, Tarnai Andor; Magyar Iparművészeti Főiskola, Budapest, 1983