Jakubovich Emil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jakubovich Emil
Született 1883. január 8.
Győrasszonyfa
Elhunyt 1935. december 27. (52 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Ivánka Irén
Foglalkozása paleográfus,
nyelvtörténész,
könyvtáros

Dr. Jakubovits Emil (Győrasszonyfa 1883. január 8.Budapest 1935. december 27.) paleográfus, nyelvtörténész, az MTA tagja.[1]

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja Jakubovich Sándor (1841-1912), huszárkapitány,[2] édesanyja eőzbéghi Nagy Emilia (1848-1922).[3] 1905-ben a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa lett, 1923-tól a kézirattárnak, majd 1927-től levéltárának volt a vezetője. 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. 1931-ben az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója lett. 1934-ben a múzeumi levéltár és a Magyar Országos Levéltár diplomatikai osztályát igazgatta.

Több nyelvemlék felfedezése és kiadása köthető a nevéhez. A bécsi Képes krónika írójáénak személyével is foglalkozott, ő úgy vélte, hogy Kálti Márk lehetett az. Eredményeihez tartozik még a székely rovásírás legrégibb, XV. századbeli ábécéjének megtalálása, valamint a bécsi udvari könyvtár magyar anyaga egy részének hazahozatalában. 1923-ban ő fedezte fel a bécsi Nemzeti Könyvtár egyik latin nyelvű kódexében az 1418-1422 körül íródott Rotenburgi János magyar nyelvemlékét.

Jelentősebb publikációi[szerkesztés]

  • Régi magyar breviáriumi mutatótábla (Magyar Nyelv, 1908)
  • XV. századi magyar fohászkodás (Magyar Nyelv, 1913)
  • A Gyulafehérvári Glosszák forrásához (Magyar Nyelv, 1913)
  • Nagyszombati kódex írója (Magyar Nyelv, 1917)
  • Istenvette – Mennyütötte sziget (Magyar Nyelv 14: 78–80, 1918)
  • Bonfini-kódex töredéke a Magyar Nemzeti Múzeumban (Magyar Könyvszemle, 1919 és 1925)
  • Adalékok nyelvemlékeink sorozatához (Magyar Könyvszemle, 1919–20)
  • Adatok legrégibb okleveleink és krónikáink íróinak személyében (Magyar Nyelv, 1924–25)
  • P. mester (Klebelsberg Emlékkönyv. Budapest, 1925)
  • Ó-magyar Olvasókönyv (Pais Dezsővel szerk. Budapest, 1929)
  • A székely rovásírások legrégibb ábécéi (Budapest, 1935)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Kniezsa István: J. E. (Századok, 1936.)
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.