Györke József
| Györke József | |
| Született | 1906. december 21.[1] Celldömölk |
| Elhunyt | 1946. szeptember 11. (39 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[3] |
| Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója | |
| Hivatali idő 1945 – 1946 | |
| Előd | Fitz József |
| Utód | Tolnai Gábor |
Györke József (születési nevén Georgovits József; Celldömölk, 1906. december 21. – Budapest, 1946. szeptember 11.)[4] nyelvész, könyvtáros, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Életútja
[szerkesztés]Általános iskolai tanulmányait szülővárosában, Celldömölkön végezte. Középiskolai tanulmányait a ciszterciek pécsi főgimnáziumában kezdte, azonban görög és latin tárgyakból nyújtott gyengébb eredményei miatt végül Székesfehérváron érettségizett 1926 szeptemberében. Ezt követően a pécsi Erzsébet Tudományegyetem magyar–történelem szakán folytatta tanulmányait. Zolnai Gyula hatására érdeklődése a nyelvészet, különösen a finnugor nyelvek kutatása felé fordult. 1929-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett.[5]
1930-ban ösztöndíjat nyert a Tartui Egyetemre, ahol 1931-től magyar lektorként és az ottani Magyar Intézet (Institutum Litterarum Hungaricum Universitatis Tartuensis) igazgatójaként dolgozott egészen 1936-os hazatéréséig. Ezt követően az Országos Széchényi Könyvtárban kezdett dolgozni: kezdetben gyakornokként, majd 1941-től segédőri, 1944-től pedig alkönyvtárnoki beosztásban. 1945. június 7-étől haláláig az intézmény főigazgatója volt.
A Budapesti Egyetem Finnugor Tanszékén proszemináriumi órákat tartott, majd miután 1942-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen magántanári habilitációját megszerezte, 1943-tól önálló kollégiumokat vezetett szamojédológia, észt nyelvészet, valamint szóképzés- és szóragozástan témakörökben.
1936-tól haláláig a Finnugor Kulturális Kongresszusok Állandó Magyar Bizottságának titkári feladatait látta el.
1945 májusában a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, az I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának tagozatában.
Munkássága
[szerkesztés]Györke József 1929-ben védte meg bölcsészdoktori értekezését, Vogul jelzős szerkezetek címmel.
Nyelvészeti kutatásai során elsősorban az uráli nyelvek szóképzésére összpontosított, kiemelt figyelmet fordítva a képzők szerepére és funkcióira. E témában jelent meg 1935-ben Die Wortbildungslehre des Uralischen című munkája, az uráli nyelvek elsődleges képzőit bemutató monográfiája. Ezzel Györke először nyújtott átfogó képet az uráli nyelvek primer képzőinek állományáról.
1936-ban jelent meg Das Verbum *lē- im Ostseefinnischen című átfogó tanulmánya, amely a balti finn nyelvek létigei paradigmájának alaki formáit és funkcióit vizsgálja.
Györke József kutatásai a magyar nyelv szempontjából is relevánsak voltak. Egy háromrészes sorozatban (Adalék a szamojéd igeidők kialakulásának kérdéséhez, 1941; Volt-e a magyarban -u-, -ü- praeteritumképző? 1941; Az igeidő, 1942) a szamojéd nyelvek igeidőinek kialakulását és időjelölési sajátosságait vizsgálta, és ezek alapján megkérdőjelezte a magyar praeteritumképzők létezését. Azt állította, hogy a múlt idő kifejezése nemcsak időjellel, hanem az ige minőségi sajátosságainak változásaival is történhet. E három tanulmánya nyomán magyar nyelvészkörökben szakmai viták alakultak ki.
Legismertebb és utolsó munkájában, a Tő, képző, rag (1943) című tanulmányában a szó- és jelrésztant tárgyalta. Györke a tő, képző és rag fogalmát olyan morfémákként írta le, amelyek nem bonthatók kisebb egységekre, és más morfémákhoz kapcsolódva használhatók. Ezzel előre jelezte a szabad és kötött morfémák fogalmát az uráli nyelvészetben. A könyvben a „szó- vagy jelrésztan” egy új nyelvtani területként jelenik meg, amely összefonódik a szóképzés, alaktan, szótan és mondattan kutatásával.
1945–1946-ban az Országos Széchényi Könyvtár igazgatójaként az intézmény újbóli használhatóvá tételét irányította, átfogó fejlesztési tervet dolgozott ki, felmérte a könyvtár állapotát, helyreállította a könyvtári osztályok működését, újraindította a könyv- és kéziratvásárlást és előmozdította a belső könyvtárosképzés kialakítását. Kiemelten foglalkozott a könyvtár katalogizálási és raktározási rendszereinek korszerűsítésével, bevezette a Dewey-féle tizedes osztályozási rendszert és az egyetemes tizedes osztályozást (ETO). Emellett sikeresen újraindította a Magyar Könyvszemlét és elindította a régóta tervezett Magyar Nemzeti Bibliográfiát. Személyzeti politikájában nagy szerepet kapott a fiatal szakemberek bevonása, célja a könyvtár humán tudományok szellemi központjává fejlesztése volt.
Györke kezdeményezte a Magyar Nyelvtudományi Társaság felolvasóüléseinek folytatását, amelyekhez biztosította a könyvtárnak akkor otthont adó Nemzeti Múzeum épületét.
Főbb művei
[szerkesztés]- Vogul jelzős szerkezetek. Pécs: Dunántúl ny. 1930. = Specimina Dissertationum Facultatis Philosophicae Regiae Hungaricae Universitatis Elisabethinae Quinqueecclesiensis, 21.
- Die Wortbildungslehre des Uralischen: Primäre Bildungesuffixe. Tartu: Krüger. 1935. = Bibliotheca Hungarico-Estica Instituti Litterarum Hungarici Dorpatensis, 15.
- Volt-e a magyarban -u-, -ü- praeteritum-képző? Nyelvtudományi Közlemények, LI. évf. (1941) 54–63. o.
- Adalék a szamojéd igeidőalakok kérdéséhez. Nyelvtudományi Közlemények, LI. évf. (1941) 88–97. o.
- Az igeidő. In Emlékkönyv Melich János 70. születésnapjára. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. 1942.
- Tő, képző, rag: Szó- vagy jelrésztan. Magyar Nyelv, XXXIX. évf. (1943) 111–133. o.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05673.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest XII. kerületi állami halotti anyakönyv 1999/1946. folyószáma alatt.
- ↑ Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 645. o.
Források
[szerkesztés]- Életrajza a Kemenesaljai életrajzi lexikonban
- Fekete, Gézáné (1975) A Magyar Tudományos Akadémia tagjai : 1825-1973. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest
- Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diána (2003): A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest
- Tolnai Gábor: Györke József (1906–1946). Magyar Könyvszemle, 1946.
- Hajdú Péter: Györke József (1906-1946) In: Emlékbeszédek 1999-2000. Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett.