Györke József
| Györke József | |
| Született |
1906. december 21.[1] Celldömölk |
| Elhunyt |
1946. szeptember 11. (39 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója | |
| Hivatali idő 1945 – 1946 | |
| Előd | Fitz József |
| Utód | Tolnai Gábor |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Györke József (születési nevén Georgovits József) (Celldömölk, 1906. december 21. – Budapest, 1946. szeptember 11.)[3] nyelvész, könyvtáros, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Életútja[szerkesztés]
Apja Georgovits József MÁV-alkalmazott, anyja a kiscelli születésű Simon Mária volt. Általános iskolai tanulmányait Celldömölkön végezte. A középiskolát a ciszterciek pécsi főgimnáziumában kezdte, de görögből és latinból nyújtott gyenge teljesítménye miatt végül Székesfehérváron érettségizett le 1926 szeptemberében. Az Erzsébet Tudományegyetemen magyar–történelem szakon tanult. Érdeklődése Zolnai Gyula hatására a nyelvészet felé fordult, finnugor nyelvésznek készült. 1930-ban szerzett bölcsészdoktori oklevelet.
1930 és 1936 között a Tartui Egyetem magyar nyelvi lektoraként és a helyi Magyar Intézet vezetőjeként működött. Ezután a Széchényi Könyvtárban gyakornokoskodott 1941-ig, amikor segédőrré, majd 1944-ben alkönyvtárnokká nevezték ki. 1945. június 7-étől haláláig főigazgatóként vezette az intézményt. 1942-ben az uráli szóképzéstan és szóragozástan magántanára lett a Pázmány Péter Tudományegyetemen.
1936-tól a Finnugor Kulturális Kongresszusok Állandó Magyar Bizottságának titkára volt. 1945 májusában az Akadémia levelező tagjává választották.
Munkássága[szerkesztés]
Nyelvészként szóképzési problémákkal és az uráli nyelvekkel, főként a szamojéddel foglalkozott. Disszertációjában a vogul jelzős szerkezeteket dolgozta fel. 1935-ben megjelent Die Wortbildungslehre des Uralischen. Primäre Bildungsuffixe című munkája jelentőségét az uráli nyelvek összehasonlító elemzése és primer képzői, valamint a szóképzéstan összegzése adta. Az 1943-as Tő, képző, rag. Szó- és jelrésztanban Györke új stúdium, a jelrésztan bevezetésére tett kísérletet. Szamojéd szótára és a nyelvtudomány történetének megírására már nem maradt ideje.
Az Országos Széchényi Könyvtár vezetőjeként nemcsak az intézmény újbóli használhatóvá tételét irányította, hanem gondoskodott a tudományos munka feltételeinek megteremtéséről is. Igazgatói működése alatt újraindult a könyv- és kéziratvásárlás, és megindult a régóta tervezett Magyar nemzeti bibliográfia kiadása.
Főbb művei[szerkesztés]
- Vogul jelzős szerkezetek (Pécs, 1930)
- Die Wortbildungslehre des Uralischen. Primäre Bildungsuffixe (Tartu, 1935)
- Tő, képző, rag. Szó- és jelrésztan (Budapest, 1943)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05673.htm, Györke József, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1999/1946. folyószáma alatt.
Források[szerkesztés]
- Életrajza a Kemenesaljai életrajzi lexikonban
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk.: Glatz Ferenc. Budapest, 2003, MTA Társadalomkutató Központ. 450. o.
- Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 2002, Babits. 123. o. ISBN 963-927-268-X
- Tolnai Gábor: Györke József (1906–1946). Magyar Könyvszemle, 1946. 1–4. sz. 1–4. o.
|
