Mátray Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mátray Gábor
Mátray Gábor.jpg
Született Rothkrepf Gábor
1797. november 23.
Nagykáta
Elhunyt 1875. július 17. (77 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára őre (igazgatója)
Hivatali idő
1846 1875
Előd Horvát István
Utód Fraknói Vilmos
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátray Gábor témájú médiaállományokat.
Mátray Gábor portréja

Mátray Gábor, eredeti családnevén Rothkrepf Gábor (Nagykáta, 1797. november 23.Budapest, 1875. július 17.) zenetörténész, zeneszerző, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1833).

Származása[szerkesztés]

Rothkrepf József német származású iskolai tanító gyermekeként 1804-ig szülővárosában és a közeli Tápiószecsőn nevelkedett, ekkor azonban apját a pesti magyar iskola tanítójává nevezték ki, így a család odaköltözött. 1812-ben Mátray Gábor már gyerekfejjel írt egy kísérőzenét a Csernyi György című színműhöz. Ezt a szakemberek a legrégibb, fennmaradt magyar daljátékkíséretként tartják számon.

1804-től (hosszú bécsi tartózkodástól eltekintve) haláláig Pesten élt, ott végezte alapfokú, gimnáziumi és egyetemi (jogi) tanulmányait, majd egész életében Pesten munkálkodott.

Életpályája[szerkesztés]

1814-ben tanítóként dolgozott, majd és 1830 között nevelő volt Prónay Simon bárónál és Széchenyi Lajos grófnál Bécsben. Ezután visszatért Pestre és itt telepedett le. 1828 és 1832 között írta A' Musikának Közönséges Története című munkáját. Ez eredményezte 1833-ban, hogy az MTA levelező tagjává választották. 1833-ban megindította Regélő - Honművész címen az első magyar szépirodalmi folyóiratot, mely egyszerre két társlapot tartalmazott, s 1841-ig jelent meg. Ekkor Pesti Divatalap néven Vachott Sándor vette át.

1837-ben jegyzőként vett részt a neves könyvgyűjtő, Jankovich Miklós hatalmas gyűjteményének átvételében és feldolgozásában a Széchényi Könyvtár számára. Amikor a nemzeti színház 1837-ben megnyílt, a színházi megyei bizottság őt választotta meg igazgatónak, de csak rövid ideig maradt ebben az állásban. József nádor a nemzeti múzeum egyes gyűjteményeinek rendezésével őt bízta meg, majd 1846-ban a Széchényi Könyvtár őrévé nevezte ki, s e hivatalát közel 30 évig viselte.

Mátray Gábor sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-27.

Művei[szerkesztés]

  • Verzeichniss der Mitlgieder des Pester und Ofner Musikvereins im Jahre 1836-37, Pest
  • A pestbudai hangászegyesület kormányzó bizottságának jelentése. U. ott, 1837, 1838 és 1839-re. (Magyar és német szöveggel). Három füzet
  • Különbféle ájtatos énekek. Verschiedene fromme Lieder. Sopron, 1840 (névtelenül)
  • Pestbudai hangászegyesület igazgatása alatt nyilvános énekiskola szabályai és első alapítóinak névsora. Pest, 1840 (Magyar és német szöveg)
  • A pestbudai hangászegyesület évkönyve. U. ott, 1840-64. XXV évfolyam (Magyar és német szöveg. Az 1852-ben: A budapesti zeneintézetek és a mostani zenede története)
  • Az 1836. évben alapított pestbudai hangászegyesület szabályai. U. ott, 1841 (Németül: U. ott, 1841)
  • A pestbudai hangász egyesület nyugpénzintézetének alapszabályai. U. ott, 1841
  • A pestbudai hangászegyesület igazgatása alatti nyilvános énekiskola növendékei. U. ott, 1841
  • A nemzeti képcsarnokok alakító egyesület alapszabályai. U. ott, 1845
  • A nemzeti képcsarnokot alakító egyesület évkönyve. U. ott, 1845-61. XVII évf.
  • Pyrker János László egri patriarcha-érsek képtára a Magyar Nemzeti Muzeum képcsarnokában. Pest, 1846 (2. bőv. kiadás. U. ott, 1851. Németül U. ott, 1851) Online
  • Kimutatás néhai Horvát István Széchenyi-országos könyvtári őr könyvtára s ehhez tartozó gyűjtemények felől, az ország nádorispánjához 1846. Kisasszonyhó 16. napján az említett nagytudományú férfiú végintézete teljesítője Károlyi István, Reseta János s Waltherr László által felterjesztett részletes irományokkal. U. ott. (Névtelenül)
  • Emlékbeszéd Horvát István Széchenyi-országos könyvtári őr fölött a magyar nemzeti múzeumban 1847. jún. 13. U. ott, 1847
  • A magyar nemzeti múzeumban létező nemzeti képcsarnok ünnepélyes megnyitása 1851. szept. 8. U. ott, 1851
  • Magyar népdalok egyetemes gyűjteménye. U. ott, 1852, 1854, 1858 (I. k. 1. és 2. f., II. k. 1. f. Kettős kiadásban: magyarul és németül)
  • Dicsértessék a Jézus Krisztus. Dal, zongorakisérettel. U. ott, 1855
  • Dicsének a boldogult szűz Mária szeplőtlen fogantatásáról. Pályanyert szövegét írta Szabó Imre, zenéjét m. U. ott, 1858 (Melléklet a Religio 50. számához)
  • Történeti, bibliai és gúnyoros magyar énekek dallamai a XVI. századból. A M. Tud. Akademia megbizásából megfejtve közli. U. ott, 1859.
  • Krisztus az olajfák hegyén. Ima dalmű (Oratorium). Zenéjét szerzé Beethoven Lajos. Magyar szöveggel először adatott elő Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében 1860. ápr. 1. U. ott
  • Dalok a XVI. századból négy énekszóra zongorakisérettel. U. ott, 1860 (Tinódi Sebestyén arczk.).
  • Két beszéde a szavalati tanszék ügyében, mint a pest-budai zenede igazgatójának. U. ott, 1861
  • Beszéde a szavalati tanszék ügyében, mint a pest-budai zenede igazgatójának 1865. jan. 8. U. ott. (Különny. a zenede Évkönyvéből)
  • A rendszeres szavallattan alaprajza. Tankönyvül írta. U. ott, 1861
  • Megnyitó beszéd a pest-budai zenedei szavalat-osztály megnyitása másod évfordulati napjának megülése alkalmával. U. ott, 1862
  • Egyetemes szövegkönyv a pest-budai zenede négyszázados ünnepélye alkalmával 1865-ben tartott zeneelőadásokhoz. U. ott, 1865
  • A magyar nemzeti múzeum korszakai. U. ott, 1868
  • A Konstantinápolyból legujabban érkezett négy Corvin-codexről. U. ott, 1870 (Értekezések a nyelv és széptudom. köréből II. 1.).
  • Vallomás a halál előtt. Hármas Illés. U. ott, év n.

Jelentősége[szerkesztés]

Munkássága jelentős volt a zenetörténet terén is. Régi kódexekből ő betűzte ki legelőször Tinódi Sebestyén dalait s más régi magyar énekeket, melyeket 1860-ban a Magyar Tudományos Akadémia ki is adott. Ő rendezett hazánkban legelőször történeti hangversenyeket és ő adott ki először nagyobb magyar népdalgyűjteményeket is. Mint a Nemzeti Zenede igazgatója sokat tett a zenei szakképzés és műveltség fejlesztésének terén. Az 1850-es években az összes magyar dal kiadását tervezte magyar és német nyelven zongorakísérettel, de e vállalkozásból csak néhány füzet jelenhetett meg, pártolók és anyagi fedezet híján.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Mátray Gábor sírja Budapesten a Kerepesi temetőben van, 34/1-1-27. alatt.
  • Nagykátán a korábbi 2. számú általános iskola vette fel a nevét: Mátray Gábor Általános Iskola.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10214.htm, Mátray Gábor, Rothkrepf, 2017. október 9.

Források[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap