Katona Andrea

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Katona Andrea
Sajó Andrea.jpg
Született 1967. május 9. (53 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása informatikus könyvtáros, főiskolai docens
Tisztség könyvtárigazgató (2010–2014, Országos Széchényi Könyvtár)
Kitüntetései Nők a Pályán Egyesület - Mi Nők Országos Szervezet - NAP Emlékérem (2017)
Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója
Hivatali idő
2009 2013
Előd Monok István
Utód Szemerei Péter

Katona Andrea (születési neve: Sajó Andrea) (Budapest, 1967. május 9.) magyar informatikus könyvtáros, 2010 és 2013 között az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara Könyvtártudományi Tanszékének főiskolai docense.

Életútja[szerkesztés]

1986 és 1990 között az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán (ELTE-TFK) magyar–könyvtár szakon tanult. 1998-ban informatikus könyvtárosi végzettséget szerzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 2004-ben kapta meg a könyvtártudományi Ph.D-t az ELTE-n.

1985–1986-ban az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központjában könyvtárosasszisztensként, 1987-től 1993-ig az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar könyvtárának tájékoztató és állománygyarapító munkatársaként dolgozott. 1993 és 1998 között a Matáv Távközlési Dokumentációs Központ könyvtárosa és információkutatója, majd egy évig az Origó információmenedzsere volt. 1999-től 2006-ig a Hírközlési Főfelügyelet (a későbbi Nemzeti Hírközlési Hatóság) Nemzetközi Dokumentációs Osztályának vezetőjeként, majd információ- és tudásmenedzsment igazgatóként tevékenykedett. A vezetése alatt álló Információs Központ és Könyvtár 2002-ben elnyerte az Év könyvtára címet. Ugyanebben az évben részt vett az OSZK átvilágítását végző bizottságban, valamint a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ kialakításának tervezésében. 2006–2007-ben az Eduweb Zrt. távoktatási üzletágvezetője volt. 2008 januárjától az OSZK osztályvezetőjeként dolgozott. 2009 novemberében megnyerte a főigazgatói posztra kiírt pályázatot, 2010. január 1-jétől 2013. szeptember végéig vezette az intézményt.

Munkássága[szerkesztés]

Kutatóként a könyvtárak információ- és tudásmenedzsmentben betöltött szerepét, a tudásportálok, a digitalizálás és a 21. századi könyvtárak kialakításának lehetőségeit vizsgálja. Információ- és tudásmenedzsmentet, internettechnológiát, stratégiai menedzsmentet, projektmenedzsmentet, adatbáziskezelést, online marketinget és könyvtári erőforrás-gazdálkodást oktat.

2000-től 2005-ig a Hírközlés-statisztikai évkönyv, 2002 és 2005 között a Hírközlési Értesítő felelős szerkesztője volt. 2001 óta regisztrált könyvtári szakértő, 2008-2013-ig a Könyvtári Akkreditációs Bizottság tagja volt.

Közúti balesete és büntetőügye[szerkesztés]

Katona Andrea 2012. december 7-én halálos kimenetelű közúti baleset részese volt. A baleset nyomán Katona ellen széles sajtónyilvánosságot kapott büntetőeljárás indult, amelynek végén, többszöri fellebbezés után, 2017 novemberében a Kúria bűncselekmény hiányában felmentő ítéletet hozott.[1]

Az ügy azzal indult, hogy motoros tolvajok a budapesti Zsigmond téren ellopták Katona Andrea táskáját, miután betörték a piros lámpánál álló autójának ablakát. Katona a tolvajok üldözésére indult, és a Lajos utcában mintegy 500 méteren át követte a 70-80 km/h sebességgel haladó motort. Eközben több közlekedési szabályt megszegett: a megengedett sebességnél gyorsabban hajtott, figyelmen kívül hagyta a tilos jelzést és a záróvonalat átlépve az út bal oldalán hajtott. A Kolosy térre érve a motor felborult és egy autó alá csúszott. Az egyik tettes halálos sérülést szenvedett, a másik segítségnyújtás nélkül elmenekült a helyszínről. Vitatott kérdés, hogy a motor azért borult-e fel, mert az üldöző autó nekiütközött. Katona autója összeütközött egy másik gépkocsival, amelynek vezetője könnyebben megsérült. A balesetben több autó megrongálódott és több millió forintos anyagi kár keletkezett.[2]

Az első fokú eljárás során halált okozó közúti veszélyeztetéssel vádolták Katona Andreát (sőt, egy ponton az emberölés vádja is felmerült), de az illetékes II-III. Kerületi Bíróság végül úgy találta, hogy jogos védelmi helyzet állt fent. Emiatt a motoros haláláért nem marasztalták el a vádlottat, viszont a közlekedés többi résztvevőjének veszélyeztetése és a keletkezett anyagi kár miatt bűnösnek találták Katonát közúti veszélyeztetésben és rongálásban. A bíróság egy év szabadságvesztést szabott ki, de a büntetést két évre felfüggesztette.[2]

Katona fellebbezett, de a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az elsőfokon elvetett halált okozó közúti veszélyeztetés vádjában is bűnösnek találta őt, és a büntetését két év szabadságvesztésre fokozta, bár a végrehajtást továbbra is két évre felfüggesztette. Végül azonban az ügyet felülvizsgálta a Kúria, és jogos védelmi helyzetnek minősítette az esetet, Katona Andreát pedig bűncselekmény hiányában fementette.[1][2]

Közéleti szereplése[szerkesztés]

2015 nyarán Magyar Györggyel együtt megalakították a KARD (Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért) Egyesületet,[3] amelynek 2016 végéig ügyvezető alelnöke volt.

2017 tavasza óta a Változást Akaró Szavazók Pártja elnöke.

Fontosabb közéleti beszédei[szerkesztés]

Főbb művei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nagyon meglepő ítéletet hozott a Kúria a Kolosy téri motorosgázolás ügyében. 444, 2017. november 7. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
  2. a b c Katona Andrea: A felmentésem üzenet, a megtámadottak bizony védekezhetnek. 24.hu, 2017. november 12. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
  3. KARD – Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért Egyesület. [2018. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva].

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]