Fitz József (művelődéstörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fitz József
Született 1888. március 31.
Oravicabánya
Elhunyt 1964. szeptember 12. (76 évesen)
Budapest
Foglalkozása könyvtáros,
nyomdászattörténész

Dr. Fitz József (Oravicabánya, 1888. március 31.Budapest, 1964. szeptember 12.) könyvtáros, nyomdászattörténész, 1934 és 1945 között az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója.

Pályája[szerkesztés]

1906–11 között Budapesten és több külföldi egyetemen tanult. 1913-ban bölcsészdoktori oklevelet, 1932-ben a pécsi egyetemen magántanári képesítést szerzett. 1914-től Budapesten az Egyetemi Könyvtárban dolgozott. 1934-től 1945-ig az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója volt. 1946-ban nyugdíjba vonult, ám még évekig szaktanácsadóként tevékenykedett. 1957-ben lett az irodalomtudományok kandidátusa. Szakirodalmi munkássága igen jelentős; nevéhez fűződik a Nemzeti Bibliográfia újjászervezése.

Tiszteletére alapították 1988-ban a Fitz József-könyvdíjat.

Főbb művei[szerkesztés]

Szépirodalom[szerkesztés]

  • Az új levél novellák (Budapest, 1911).

Szakirodalom[szerkesztés]

  • A könyv története (Bp., 1930);
  • A pécsi püspöki könyvtár egy eltűnt kódexe (Pécs, 1932);
  • Hess András, a budai ősnyomdász (Bp., 1931);
  • Gutenberg (Bp., 1940);
  • A könyv sorsa Erdélyben (Bp., 1941);
  • A magyar nyomdászat 1848–49 (Bp., 1948);
  • A könyv és a könyvtárak története (Bp., 1951);
  • A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története (I[1]–II.[2] Bp., 1959);
  • A magyar könyv története 1711-ig (Bp., 1959–67)MEK;
  • Brassai Sámuel (bp., 1911).

Külső hivatkozás[szerkesztés]