Fitz József (művelődéstörténész)
| Fitz József | |
 | |
| 1934-ben | |
| Született | 1888. március 31.[1][2][3] Oravicabánya |
| Elhunyt | 1964. szeptember 12. (76 évesen)[1][3] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Fitz Jenő |
| Foglalkozása | könyvtáros, nyomdászattörténész |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (1911–1913) |
| Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója | |
| Hivatali idő 1934 – 1945 | |
| Előd | Jakubovich Emil |
| Utód | Györke József |
 A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Fitz József témában. | |
Fitz József (Oravicabánya, 1888. március 31. – Budapest, 1964. szeptember 12.) könyvtáros, nyomdászattörténész, 1934 és 1945 között az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója.
Életpályája
[szerkesztés]1906–11 között Budapesten és több külföldi egyetemen tanult. 1913-ban bölcsészdoktori oklevelet, 1932-ben a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen magántanári képesítést szerzett. 1914-től Budapesten az Egyetemi Könyvtárban dolgozott. 1934-től 1945-ig az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója volt. 1946-ban nyugdíjba vonult, ám még évekig szaktanácsadóként tevékenykedett. 1957-ben lett az irodalomtudományok kandidátusa.
Szakirodalmi munkássága igen jelentős; nevéhez fűződik a Nemzeti Bibliográfia újjászervezése.
Emlékezete
[szerkesztés]Tiszteletére alapították 1988-ban a Fitz József-könyvdíjat.
Az Új köztemetőben található sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2005-ben védetté nyilvánította.[4]
Főbb művei
[szerkesztés]Szépirodalom
[szerkesztés]- Az új levél novellák (Budapest, 1911)
Szakirodalom
[szerkesztés]- A könyv története (Budapest, 1930)
- A pécsi püspöki könyvtár egy eltűnt kódexe (Pécs, 1932)
- Hess András, a budai ősnyomdász (Budapest, 1931)
- Gutenberg (Budapest, 1940)
- Mátyás király a könyvbarát. Mátyás király emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára II. köt. 209. (Budapest, 1940)
- A könyv sorsa Erdélyben (Budapest, 1941)
- A magyar nyomdászat 1848–49 (Budapest, 1948)
- A könyv és a könyvtárak története (Budapest, 1951)
- A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története (I [1]–II.[2] Budapest, 1959)
- A magyar könyv története 1711-ig (Budapest, 1959–67) MEK
- Brassai Sámuel (Budapest, 1911)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon. Magyar életrajzi lexikon. Akadémiai Kiadó, 1967 (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
- ↑ a b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ Fitz József. nekb.gov.hu. (Hozzáférés: 2025. július 14.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [3]
További információk
[szerkesztés]- Fitz József. Pécsi egyetemi almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 28.)
Az Országos Széchényi Könyvtár őrei és (fő)igazgatói | ||
|---|---|---|
|  | |