Jóború Magda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Jóború Magda
Született 1918. október 1.
Csáktornya
Elhunyt 1982. március 19. (63 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pedagógus,
művelődéspolitikus,
könyvtáros
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jóború Magda témájú médiaállományokat.

Jóború Magda[1] (Csáktornya, 1918. október 1.Budapest, 1982. március 19.) pedagógus, művelődéspolitikus, könyvtáros, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Ajtai Miklós (1914–1982) politikus felesége.

Életútja[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait Kunszentmiklóson végezte 1928 és 1936 között. Ezután a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin szakára járt, ahol 1941-ben szerezte meg tanári diplomáját, 1943-ban – kormányzói kitüntetéssel, „sub auspiciis gubernatoris” – a bölcsészdoktori oklevelet.

1941-től 1946-ig a mezőtúri leánygimnáziumban tanított. A felszabadulás után belépett a Magyar Kommunista Pártba, és 1946 első felében elvégezte annak hat hónapos pártiskoláját. 19461947-ben a budapesti Zrínyi Ilona Népi Kollégiumot igazgatta. 1947 és 1952 között a Kommunista Párt, illetve a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagjaként, országgyűlési képviselőként, 1948 és 1950 között a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége főtitkáraként működött. 1950-ben oktatásügyi miniszterhelyettessé nevezték ki, e posztot 1958-ig töltötte be. Ebben az évben kinevezték az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójává. 1962-ben elnyerte a neveléstudományok kandidátusa fokozatot, egy évvel később az ELTE BTK Pedagógiai Tanszékének címzetes egyetemi docense lett. 1972-ig oktatott az egyetemen neveléstörténetet. 1964 és 1972 között az UNESCO Végrehajtó Bizottságában, 1966. augusztus 1-jétől 1968. december 16-áig – rendkívüli meghatalmazott nagykövetként – az UNESCO párizsi központjában képviselte Magyarországot. Utóbbi időszakban Sebestyén Géza vezette az OSZK-t, visszatérése után Jóború újból átvette az intézmény irányítását. 1974-től a Magyar UNESCO Bizottság elnökeként is tevékenykedett, ugyanebben az évben a szervezet XVIII. Közgyűlésének elnökévé választották.

1959 és 1961 között a Magyar Könyvszemle szerkesztőbizottságának tagja volt. 1973 májusában az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács, 1981-ben a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke lett.

Férje halála után egy hónappal öngyilkosságot követett el.

Munkássága[szerkesztés]

Kutatóként az ideológiai nevelés kérdéseivel, a Horthy-korszak neveléstörténetével, a magyar művelődéspolitika történetével és összehasonlító pedagógiával foglalkozott. Művelődéspolitikusként az általános és középiskolai oktatás területét felügyelte. A Petőfi Kör 1956. szeptember 28-ai és október 12-ei pedagógiai vitájának egyik vezetője volt.

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

1948-ban megkapta a Kossuth-érdemrend harmadik fokozatát. Háromszor tüntették ki a Munka Érdemrend legmagasabb fokozatával. Az UNESCO-ban végzett tevékenységéért elnyerte a szervezet Aranyérmét.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Akadémiai drámai pályaművek, 1857–88 (Mezőtúr, 1942)
  • A nevelés célja és feladatai népi demokráciánkban (Budapest, 1952)
  • A politechnikai oktatás szerepe az ifjúság kommunista nevelésében (Budapest, 1954)
  • A magyar köznevelés jelenlegi szervezete és problémái (Budapest, 1958)
  • Élet és iskola. A modern köznevelés történelmi és társadalmi háttere (Budapest, 1961)
  • A középiskola szerepe a Horthy-korszak művelődéspolitikájában (Budapest, 1963)
  • A kapitalista országok közoktatásügye 1918-tól napjainkig (Budapest, 1964)
  • A köznevelés a Horthy-korszakban. Alsó- és középfokú oktatás (Budapest, 1972)
  • Neveléstörténet (többekkel; Budapest, 1973)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Ki kicsoda?, Hanga Mária nekrológja és az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai ebben az alakban hozzák vezetéknevét, a többi forrásban Jóboru szerepel.

Források[szerkesztés]

Jóború Magda és férje síremléke a Kerepesi temető munkásmozgalmi panteonjához vezető sétányon
  • Elhunyt dr. Jóború Magda. Népszabadság, 1982. március 20. 7. o.
  • Ferenczy Endréné: Jóború Magda 1918–1982 In Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1981. Felelős szerk.: Németh Mária, Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 1983, 7–11. o.
  • Ferenczy Endréné: Jóború Magda irodalmi munkássága In Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1981. Felelős szerk.: Németh Mária. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest,

1983, 12–15. o.

  • Hanga Mária: Dr. Jóború Magda 1918–1982. Pedagógiai Szemle, 1982. 6. sz. 568–570. o.
  • Havasi Zoltán: Dr. Jóboru Magda (1918–1982). Magyar Könyvszemle, 1982. 4. sz. 383–384. o.
  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk.: Hermann Péter. Kossuth, Budapest, 1981, 326. o.
  • Magyar életrajzi lexikon 1900–1990 Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Arcanum, Budapest, 2001
  • Magyar könyvtártörténeti kronológia 996–2007 1–3. Összeáll.: Gerő Gyula. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009
  • Mód Péter: Néhány mozaik Magyarország és az UNESCO kapcsolatáról. In A 40 éves UNESCO és Magyarország. Vál. és szerk.: Salgó Lászlóné. Magyar UNESCO Bizottság, Budapest, 1986, 21–37. o.
  • Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Babits, Szekszárd, 2002, 769. o. ISBN 963-927-280-9