Jóború Magda

Jóború Magda
Született	1918. október 1. Csáktornya
Elhunyt	1982. március 19. (63 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Ajtai Miklós
Foglalkozása	pedagógus, művelődéspolitikus, könyvtáros
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1947–1952) magyar nagykövet az UNESCO melletti állandó képviseletnél, Párizsban (1966–1968)
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1941) Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1943, doktorátus, bölcsészettudomány)
Halál oka	öngyilkosság
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója
Hivatali idő 1958 – 1966
Előd	Varjas Béla
Utód	Sebestyén Géza
Az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója
Hivatali idő 1968 – 1982
Előd	Sebestyén Géza
Utód	Zircz Péter
A Wikimédia Commons tartalmaz Jóború Magda témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jóború Magda (Csáktornya, 1918. október 1. – Budapest, 1982. március 19.) kommunista művelődéspolitikus, pedagógus, könyvtáros, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Ajtai Miklós (1914–1982) politikus felesége.

Életútja

Középiskolai tanulmányait Kunszentmiklóson végezte 1928 és 1936 között. Ezután a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin szakára járt, ahol 1941-ben szerezte meg tanári diplomáját, 1943-ban – kormányzói kitüntetéssel, „sub auspiciis gubernatoris” – a bölcsészdoktori oklevelet.

1941-től 1946-ig a mezőtúri leánygimnáziumban tanított. 1945 után belépett a Magyar Kommunista Pártba, és 1946 első felében elvégezte annak hat hónapos pártiskoláját. 1946–1947-ben a budapesti Zrínyi Ilona Népi Kollégiumot igazgatta. 1947 és 1952 között a Kommunista Párt, illetve a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagjaként, országgyűlési képviselőként, 1948 és 1950 között a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége főtitkáraként működött. 1950-ben oktatásügyi miniszterhelyettessé nevezték ki, e posztot 1958-ig töltötte be. Ebben az évben kinevezték az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójává. 1962-ben elnyerte a neveléstudományok kandidátusa fokozatot, egy évvel később az ELTE BTK Pedagógiai Tanszékének címzetes egyetemi docense lett. 1972-ig oktatott az egyetemen neveléstörténetet. 1964 és 1972 között az UNESCO Végrehajtó Bizottságában, 1966. augusztus 1-jétől 1968. december 16-áig – rendkívüli meghatalmazott nagykövetként – az UNESCO párizsi központjában képviselte Magyarországot. Utóbbi időszakban Sebestyén Géza vezette az OSZK-t, visszatérése után Jóború újból átvette az intézmény irányítását. 1974-től a Magyar UNESCO Bizottság elnökeként is tevékenykedett, ugyanebben az évben a szervezet XVIII. Közgyűlésének elnökévé választották.

1959 és 1961 között a Magyar Könyvszemle szerkesztőbizottságának tagja volt. 1973 májusában az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács, 1981-ben a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke lett.

Férje halála után egy hónappal öngyilkosságot követett el.

Munkássága

Kutatóként az ideológiai nevelés kérdéseivel, a Horthy-korszak neveléstörténetével, a magyar művelődéspolitika történetével és összehasonlító pedagógiával foglalkozott. Művelődéspolitikusként az általános és középiskolai oktatás területét felügyelte. A Petőfi Kör 1956. szeptember 28-ai és október 12-ei pedagógiai vitájának egyik vezetője volt.

Díjai, elismerései

1948-ban megkapta a Kossuth-érdemrend harmadik fokozatát. Háromszor tüntették ki a Munka Érdemrend legmagasabb fokozatával. Az UNESCO-ban végzett tevékenységéért elnyerte a szervezet Aranyérmét.

Főbb művei

• Akadémiai drámai pályaművek, 1857–88 (Mezőtúr, 1942)
• Fasizmus és a második világháború; Szikra Ny., Bp., 1947 (A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége vezetőképző tanfolyamának anyagából)
• Megvédjük a békét: Révai József beszéde. Jóború Magda megnyitója és zárszava, Mekis József, Bereczky Albert stb. hozzászólásai. 1949. március 25-én; Magyar Értelmiség Nemzeti Bizottsága, Bp., 1949
• A nevelés célja és feladatai népi demokráciánkban (Budapest, 1952)
• A politechnikai oktatás szerepe az ifjúság kommunista nevelésében (Budapest, 1954)
• A magyar köznevelés jelenlegi szervezete és problémái (Budapest, 1958)
• Élet és iskola. A modern köznevelés történelmi és társadalmi háttere (Budapest, 1961)
• A középiskola szerepe a Horthy-korszak művelődéspolitikájában; Tankönyvkiadó, Bp., 1963 (Neveléstörténeti könyvtár)
• A kapitalista országok közoktatásügye 1918-tól napjainkig (Budapest, 1964)
• A köznevelés a Horthy-korszakban. Alsó- és középfokú oktatás (Budapest, 1972)
• Neveléstörténet (többekkel; Budapest, 1973)

Források

Jóború Magda és férje síremléke a Kerepesi temető munkásmozgalmi panteonjához vezető sétányon

• Elhunyt dr. Jóború Magda. Népszabadság, 1982. március 20. 7. o.
• Ferenczy Endréné: Jóború Magda 1918–1982 In Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1981. Felelős szerk.: Németh Mária, Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 1983, 7–11. o.
• Ferenczy Endréné: Jóború Magda irodalmi munkássága In Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1981. Felelős szerk.: Németh Mária. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest,

1983, 12–15. o.

• Hanga Mária: Dr. Jóború Magda 1918–1982. Pedagógiai Szemle, 1982. 6. sz. 568–570. o.
• Havasi Zoltán: Dr. Jóború Magda (1918–1982). Magyar Könyvszemle, 1982. 4. sz. 383–384. o.
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk.: Hermann Péter. Kossuth, Budapest, 1981, 326. o.
• Magyar életrajzi lexikon 1900–1990 Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Arcanum, Budapest, 2001
• Magyar könyvtártörténeti kronológia 996–2007 1–3. Összeáll.: Gerő Gyula. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009
• Mód Péter: Néhány mozaik Magyarország és az UNESCO kapcsolatáról. In A 40 éves UNESCO és Magyarország. Vál. és szerk.: Salgó Lászlóné. Magyar UNESCO Bizottság, Budapest, 1986, 21–37. o.
• Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Babits, Szekszárd, 2002, 769. o. ISBN 963-927-280-9