Mezőtúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőtúr
A városháza épülete
A városháza épülete
Mezőtúr címere
Mezőtúr címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Mezőtúri
Jogállás város
Polgármester Herczeg Zsolt (Fidesz)[1]
Irányítószám 5400
Körzethívószám 56
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 16 675 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 56,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 289,72 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[3]
Földrajzi középtáj Közép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistáj Szolnok–Túri-sík[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőtúr (Magyarország)
Mezőtúr
Mezőtúr
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 00′ 15″, k. h. 20° 37′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 15″, k. h. 20° 37′ 05″
Mezőtúr (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Mezőtúr
Mezőtúr
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Mezőtúr weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőtúr témájú médiaállományokat.

Mezőtúr város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Mezőtúri járás központja.

Fekvése[szerkesztés]

A megye keleti részén, a Tiszántúlon található. A várost keresztezi a Hortobágy-Berettyó csatorna.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

A név eredete[szerkesztés]

A mező előtag a mezővárosi jellegre utal.

A Túr név a Berettyó (Ma: Hortobágy-Berettyó) alsó szakaszára utal, a város e mellett a folyó mellett épült. Az első írásos emlék e településről az 1205-1235 közötti időszakból való: a Váradi Regestrum Tur (villa Tur) név alakban említi. Ettől kezdve királyi okleveleinkben már gyakrabban előfordul.

Története[szerkesztés]

A 14. századtól az árutermelés kibontakozásával egyre inkább előnyös helyzetbe került a környező településekkel szemben. A Sárrét mocsárvilágán át az egyetlen járható út a mezőtúri révnél kezdődött. Ez volt a legrövidebb út a szolnoki réven keresztül a Budáról Erdélybe vezető utak közül. Az átkelőhely fontos városfejlesztő tényező lett, így a század második felében Túr is a mezővárosok sorába lépett. Mezővárossá nyilvánító oklevele 1378-ból Nagy Lajos királytól származik, aki több ízben is megfordult Túron. Az Anjou-uralkodóra utal a város régi címerében az Anjou-liliom is. Mint mezőváros, vásártartási jogot kapott, vámmentességet, sőt vámszedési jogot élvezett. A túri vásárok már a 15. században látogatottak és nagyon híresek voltak, jelentőségük a török hódoltság idején tovább nőtt. A kereskedelem mellett virágzott a kézműipar. Különösen ismertek voltak a csizmadiák, a tímárok, a korsósok, a szűcsök.

Mezőtúr kulturális téren századokon át központja volt e vidéknek. A város korán csatlakozott a reformációhoz. 1530-ban alapított protestáns iskolája rövidesen - a debreceni után, amelynek partikulája volt - a Tiszántúl legjelentősebb oktatási intézménye lett. A 16. században a wittenbergi egyetemen tíz túri származású diák tanult, akik azzal hálálták meg volt iskolájuk gondoskodását, hogy könyveket, térképeket hoztak magukkal, s odaajándékozták az iskola könyvtárának. A református gimnázium 16 000 kötetes régi, ritka könyveket tartalmazó könyvtárának is ilyen ajándékok vetették meg az alapját. A 19. században meginduló tőkés fejlődésnek nem sok hasznát látta Mezőtúr. A gyáripar olcsó termékeivel fokozatosan háttérbe szorította a város kisiparát. A nagyipart pedig csupán a téglagyár, néhány malom és egy szövőüzem képviselte. A város lakossága 25 000 fő körül stabilizálódott. A 19. század derekán még lényegesen kisebb Szolnok a századfordulóra utoléri, majd elhagyja Mezőtúrt. A II. világháború után az új gazdasági-társadalmi viszonyok hosszú időn át szintén kedvezőtlenül befolyásolták a város életét. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszervezése, majd a technikai színvonal emelkedése jelentős számú munkaerőt szabadított fel. Ipar hiányában ez a munkaerő elvándorlásra kényszerült. Különösen nagy az elvándorlás az '50-es évek második felében, amikor az évi átlag megközelítette a 300-at. Javulást csak az 1970-es évek hoztak, amikor is a múlt kisipari hagyományaira támaszkodó szövetkezeti ipar mellett több középüzem települt a városba.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Kultúra[szerkesztés]

Az első világháborús emlékmű

Fazekasság[szerkesztés]

Mezőtúron régi hagyományai vannak a fazekasságnak. A jelenlegi fazekasok is őrzik a helyi hagyományokat.[5]

Túri Vásár[szerkesztés]

Minden évben, augusztus első hétvégéjén rendezik meg a hagyományos Túri Vásárt és 2002 óta a vásárt megelőző Mezőtúri Művészeti Napokat (arTúr fesztivál).[6][7]

Közösségi Ház[szerkesztés]

Programok, rendezvények szervezése, lehetőség biztosítása a sport és a kultúra területén a polgári közösségek tevékenységeihez.[8]

Képzőművészeti Alkotótelep[szerkesztés]

A nemzetközi képzőművészeti alkotótelep Holt-Körös partján működik 1981 óta.[9]

Népzene[szerkesztés]

A népzenei hagyományokat őrzi a Mezőtúri Szivárvány Népzenei Egyesület, mely 1998-ban alakult. Fenntartója a Szivárvány citerazenekar[10] (1970), a Tücsök és a Méhecske citerazenekaroknak, szervezője az évi 2-3 népzenei rendezvénynek. Támogatója volt az Iringó (1996) és a Lókötők citerazenekar[11] (2004)-oknak azokaktív működése alatt. Az egyesület szorosan együttműködik a Bárdos Lajos Alapfokú Művészeti Iskolával. A népzenei hagyományok tovább éltetése érdekében közművelődési megállapodást tart fenn a város önkormányzatával.

Fúvószene[szerkesztés]

1991-ben alakult meg Mezőtúron a mai Bárdos Lajos Alapfokú Művészeti Iskola falain belül Szúnyogh József tanár úr vezetésével a Mezőtúri Ifjúsági Fúvószenekar, amely régi és új fúvószenekari hagyományokat ápolt.

A Zenekar eddigi karmesterei voltak:

  • Szúnyogh József
  • Szűcs Csaba
  • Debreceni Örs
  • Katona Tiborné

A RE*FLEX BAND 2009 augusztusában alakult a Mezőtúri Ifjúsági Fúvószenekarból. Tagjai az a 20 lelkes fiatal, akik a zenére, a fúvószenére életmódként tekintenek. Megalakulásuk után célul tűzték ki maguknak, hogy a fúvószenét egy más nézőpontból is bemutatják a nagyközönségnek. Eleinte úgynevezett Flex-Band, illetve Young-Band felállásban hangszerelt zeneművek előadását helyezték előtérbe, de ma már Concert Band és Marching Band átiratokat is megszólaltatnak. Repertoárjuk legfőképp a 60-as évektől napjainkig terjedő időszakot felölelő pop, rock, latin, film és tánczenék fúvószenekarra áthangszerelt műveit tartalmazza. Megtalálhatók többek közt benne: The Doors, Aerosmith, Nickelback, Lady Gaga, Michael Jackson, Adele, Jon Bon Jovi, Linkin Park, The Black Eyed Peas, Cee Lo Green s más egyéb feldolgozások. Az együttes fesztiválokon, városi rendezvényeken, egyéni meghívásos felkéréseken ad színpadi koncerteket.[12][13]

Kóruskultúra[szerkesztés]

PETŐFI DALKÖR 1873. május 10-én megalakult Mezőtúri Dalárda utódjaként működik. Tevékenységük legfőbb állomásait és eredményeit a kezdetektől 2003-ig a 130 éves fennállás ünneplése alkalmából kiadott önálló kiadvány foglalja össze. A Petőfi Dalkör felnőtt vegyeskórusként működik, melynek tagjai aktív dolgozók, nyugdíjasok és középiskolás diákok.

A jelenlegi törzslétszám 25-30 fő. A kórus maga is számos nívódíj, arany oklevél és elismerés birtokosa, több önálló múzeumi hangversenyt adtak a fővárosban, állandó résztvevői a megyei kórustalálkozóknak. Kiterjedt zenei csere-kapcsolatokat ápolnak több település kórusaival. Több alkalommal képviselték városunkat és hazánkat külföldön is. 2008-ban, egy nagyszabású kórushangversennyel ünnepelték a dalkör megalakulásának 135, majd 140 évfordulóját is. A 135. évfordulón örökös karnagyuknak választották Kávási Sándort, aki közel 60 éven át vezette a dalkört. 2008 óta a kórust Karsai Krisztina vezeti, aki korábban is énekelt a csoportban.

VIVACE KAMARAKÓRUS

A kamarakórus 2007 körül alakult végzett kossuthos diákokból. Tevékenységünk művészeti jellegű. Célunk, hogy népszerűsítsük a méltán világhírű magyar kórusművészetet koncertjeinkkel, belföldi és külföldi szerepléseinkkel.

A politikai jellegű rendezvények kivételével szívesen vállalunk fellépéseket bármilyen kulturális, esetleg családi ünnepségeken.

Hetente egyszer tartunk másfél órás kóruspróbákat, mely alkalmakon szinte soha nincs együtt a kórus, hiszen többen nem élnek életvitelszerűen a városban. Ők ritkábban tudnak próbára járni, de általában havonta még így is számíthatunk rájuk. A fellépéseken minden nehézség ellenére igyekszünk mindahányan jelen lenni. A nehéz próbakörülmények ellenére is szép eredményeink vannak:

Ø  2007 és 2008. Országos Társaséneklő verseny: kiemelt arany fokozat

Ø  2009. Közös szereplés a Kossuth Iskola Napraforgó kórusával Nancyban (Franciaország) a Voix du Monde fesztiválon 5 nap, 8 önálló koncert

Ø  2010. Vendégszereplés Torockón

Ø  2011. Fesztivál Charleroiban (Belgium)

Ø  2014. Liviu Borlan Nemzetközi Kórusverseny Nagybánya (Románia): ezüst diploma

Ø  2015. Keszthely, Dalünnep; országos minősítés: arany fokozat

Ø 2017. Keszthely, Dalünnep; országos minősítés: arany fokozat

A kórus vezetője: Csiderné Csizi Magdolna

Fesztiválok, események[szerkesztés]

Városnap[szerkesztés]

Mezőtúri Művészeti Napok - arTúr Fesztivál[szerkesztés]

Túri Vásár[szerkesztés]

East Fest[szerkesztés]

2012 nyara óta rendezik Mezőtúron az East Fest zenei fesztivált, melyen az élőzenei színpad mellett egy hiphop és egy elektronikus helyszínen vonulnak fel a magyar könnyűzenei élet élvonalbeli képviselői. Az igazi nyári életérzés emeléséhez hozzájárul az is -a kempingen kívül-, hogy a fesztiválnak az a Városi Strandfürdő ad helyet, ahol 14 évig az ország egyik legnagyobb s legrégibb nemzetközi zenei fesztiválja a WAN2 Fesztivál zajlott. Az EAST FEST nem a WAN2 folytatása, csupán a helyszín ugyanaz, de a hangulat évről évre fokozódik.

Média[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

A második világháborús emlékmű

Műemlékek[szerkesztés]

Múzeumok[szerkesztés]

Emlékművek[szerkesztés]

  • 1956-os emlékmű (Györfi Sándor alkotása)
  • Első világháborús emlékmű
  • Második világháborús emlékmű

Strand[szerkesztés]

Mezőtúri Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda

Gazdaság[szerkesztés]

  • Mezőgazdaság
  • Ipari park (vetőmag kezelés)
  • Téglagyár (bezárt)[forrás?]

Oktatás[szerkesztés]

Középfokú oktatási intézmények

-Mezőtúri Református Kollégium
-Karcagi Szakképzési Centrum Teleki Blanka Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Kollégiuma
-Karcagi Szakképzési Centrum Mezőtúri Szakközépiskolája és Kollégiuma (egykori 626. Szakképző Iskola)

Híres mezőtúriak[szerkesztés]

Klasszicista református templom. Épült 1677 átépítették 1814-45 között.

Mezőtúron születtek[szerkesztés]

Mezőtúron alkotnak[szerkesztés]

  • Demeter Lóránt János Festő, grafikus, Munkácsy-díjas érdemes művész, az MTA Széchenyi irodalmi és művészeti akadémiájának tagja
  • Györfi Sándor Szobrászművész, a nyíregyháza-sóstói éremművészeti szimpózium vezetője, s a mezőtúri nyári művésztelep szakmai vezetője

Mezőtúron alkottak[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Mezőtúr testvérvárosai:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mezőtúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. [1]
  6. [2]
  7. [3]
  8. Mezőtúri Közművelődési és Sport Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.
  9. [4] [5]
  10. [6]
  11. [7]
  12. A RE*FLEX BAND hivatalos weboldala. www.re-flexband.com
  13. A RE*FLEX BAND hivatalos Facebook oldala. www.facebook.com
  14. Mezőtúr és Vidéke. mezoturesvideke.hu (Hozzáférés: 2014. dec. 16.)

További információk[szerkesztés]