Kereskedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyümölcsös stand egy piacon

A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé beépülő közvetítés, amely biztosítja, hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz, illetve a termelő eladhassa eladásra termelt áruját.

Ebből a szempontból a kereskedelem fő csoportosítása:

  1. Kiskereskedelem - közvetlenül a fogyasztó számára értékesít
  2. Nagykereskedelem - a termelő áruját értékesíti főleg kiskereskedők (viszonteladók) részére
  3. Demigrosz kereskedelem - ugyanazon kereskedő mind nagykereskedőként, mint kiskereskedőként tevékenykedik. A nagy- és a kiskereskedelmi funkciók szervezetileg elkülönülten egy adott kereskedelmi vállalaton belül is megjelenhetnek.[1]

Története[szerkesztés]


Feladatai (funkciói)[szerkesztés]

A közvetítést szükségessé tévő tényezők elsősorban a termelés és a fogyasztás közötti mennyiségi, térbeli és időbeli különbségek kiegyenlítése. A termelés költséghatékony mennyisége, volumene a tömeges sorozatgyártás, míg az egyedi fogyasztó szükséglete általában csupán egy termék egység. A termelés ideális helye a nyersanyag közelében lévő ipartelepeken van, míg a fogyasztás tőlük távol a kereskedelmi és lakóövezetekben. A termelés és fogyasztás ideje közötti különbség legjobban a szezonális termékek esetén, például a mezőgazdaságban szemléltethető, ahol az aratás egy évben egyszer van, míg a terményekre egész évben lehet szükséglet.

  • Disztribúciós (elosztási) funkció
  • Térbeli különbségek áthidalása
  • Időbeli eltérések áthidalása
  • Termelési és fogyasztási szerkezet összehangolása
  • Termeltetés, javító-karbantartó szolgáltatás
  • Fogyasztó és a forgalmazott áru minőségének védelme
  • Fogyasztás befolyásolása (reklám, akciók, stb.)
  • Finanszírozási és hitelfunkció
  • Árukezelési funkció
  • Transzformációs tevékenység

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a kereskedelem címszót a Wikiszótárban!