Méltányos kereskedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A méltányos vagy becsületes kereskedelem (angolul fair trade) olyan irányított kereskedelem, amely hangsúlyt helyez arra, hogy a harmadik világbeli termelő megkapja az őt megillető pénzt a terményéért.

A fair trade definíciója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fair trade teák

A legtágabb körben elfogadott definíciót a méltányos kereskedelemre a FINE, a négy fő méltányoskereskedelmi-hálózat informális hálózata alkotta meg:[1]

A méltányos kereskedelem a nemzetközi árucsere szokásos felfogásától eltérő megközelítés. Kereskedelmi partnerséget jelent, amely a hátrányos helyzetű termelők számára hivatott a fenntartható fejlődést előmozdítani elsősorban jobb kereskedelmi feltételek biztosításával, valamint a fejlett országokban folyó szemléletformáló kampányokkal.
(FINE Az Alternatív Kereskedelem Nemzetközi Szövetsége, 1999. áprilisi közgyűlés)

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az első méltányos kereskedelem elvén forgalmazó bolt 1958-ban nyílt meg az USA-ban.
  • Európában az angliai Oxfam-shop-ok voltak az első lehetőségek, ahol kínai menekültek termékeit lehetett megvásárolni.
  • Az első hivatalos Fair Trade szervezet 1964-ben jött létre.
  • 1967-ben Hollandiában megalakult a Fair Trade Organisatie import szervezet, mely két évvel később megnyitotta az első „Third World Shop”-ot (Harmadik Világ Boltja).
  • 1968-ban Delhiben konferenciát szerveztek az ENSZ égisze alatt, „Trade Not Aid” („kereskedj, ne segélyezz”) jelmondattal.
  • Az 1980-as évek végén megalakult az EFTA (European Fair Trade Association - Európai Méltányos Kereskedelmi Egyesülés) mely 11, és az IFAT (International Federation of Alternative Trade - Az Alternatív Kereskedelem Nemzetközi Szövetsége) mely 270 szervezetet foglal magába.
  • 1997-ben megalakult az FLO (Fair Trade Labelling Organisations International - Méltányos Kereskedelem Nemzetközi Címkéző Szervezete), mely a termékek minőségéért és címkézéséért felelős.
  • 1994-ben megalakulhatott a NEWS! (Network of European World Shops), amely 15 európai ország kb. 3000 boltját képviseli.
  • A Fair Trade bekerült a 2000-es Cotonou-i Megállapodásba.
  • Az első magyarországi bolt 2006 decemberében nyílt Budapesten.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A méltányos kereskedelem a kezdetektől fogva egyfajta jótékonysági kezdeményezés: a rövidtávú kereskedelmi érdeken túllépve a szegény országok kistermelőinek és rajtuk keresztül a helyi közösségeknek igyekszik segíteni. A pszichológiai haszna a jótékonysággal összevetve számottevő. A legszegényebb országok kistermelői érezhetik, hogy munkájukra, termékükre szükség van. A termékeik fogyasztói átlagosan 30-50%-kal többet fizetnek a termékekért, de ezért általában az átlagosnál jobb minőségű termékhez jutnak, és tudják, hogy a többletkiadás társadalmi célokat szolgál. A környezetvédelmi elvárások is egyre fontosabbak a fair trade-ben, a környezeti érdekeket és értékeket is méltányolják.

A mozgalom szervezői az érintett kistermelők piaci stabilitására törekszenek: hosszabb távú szerződéses kapcsolatokat igyekeznek kialakítani a biztonságuk növelésére, valamint az előre fizetés gyakorlata révén bevételeik kalkulálhatóvá válnak, segítve a tervezést és a beruházást. A termelők így nagyobb hatással lehetnek az árujuk feldolgozásával és piacra vitelével kapcsolatos döntésekre. A méltányos kereskedelem bátorítja, hogy a profit egy részét kapacitásnövelésre fordítsák. Ilyen lehet például a termelői csoportok kialakítása, többlet-értéket biztosító berendezések beszerzése, pl. a kávébab feldolgozására. Fontos kiemelni, hogy a méltányos kereskedelemből származó profit nem csak a munkavállaló egyéneknek, hanem az egész közösségnek javára válik.

Mennyiségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Európai Unióban 1994-ben a számítások szerint a fair trade áruk teljes forgalma 175 millió euró volt; 1997-ben ez az érték az euró-régióban 200 és 250 millió euró között lehetett; 2001-ben pedig közel 500 milliós forgalmat becsültek.

A fair trade termékek forgalmának 30%-át a kávé teszi ki, ami az Európai Unió teljes kávéforgalmának 2%-a.[2]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Méltányos kereskedelem témájú médiaállományokat.