Mezőhék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mezőhék
Mezőhék címere
Mezőhék címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásMezőtúri
Jogállás község
Polgármester Fórizs Ágnes Karolina (Független)[1]
Irányítószám 5453
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 347 fő (2017. jan. 1.)[2]
Népsűrűség4,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület89,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőhék (Magyarország)
Mezőhék
Mezőhék
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 59′ 38″, k. h. 20° 23′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 38″, k. h. 20° 23′ 16″
Mezőhék (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Mezőhék
Mezőhék
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Mezőhék weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőhék témájú médiaállományokat.

Mezőhék község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Mezőtúri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Alföldön, a megye déli részén található, a Tiszától kb. 10 km-re észak felé, a Nagykunsági-főcsatorna mellett. Tiszaföldvártól 10 km-re keletre, Mezőtúrtól 18 km-re nyugatra található. Legközelebbi település: Mesterszállás (6 km-re, délkeletre). Szomszédos települések: Martfű, Mezőtúr, Mesterszállás, Öcsöd, Tiszaföldvár.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a Tiszaföldvárt Mezőtúrral összekötő harmadrendű főúton érhető el, illetve a Martfűt Öcsöddel (44) összekötő alsóbbrendű úton.

Vasútvonal nem vezet át a településen, a legközelebbi vasútállomás Mezőtúron vagy Tiszaföldváron található.

Önkormányzat[szerkesztés]

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll.

  • Cím: 5453 Mezőhék, Felszabadulás út 1.
  • Tel.: (06) 56/314-001, (06) 56/570-003
  • Fax: (06) 56/314-001
  • E-mail: ph@mezohek.hu
  • Hivatalos honlap: www.mezohek.hu
Mezőhék község neve székely-magyar rovással.

Története[szerkesztés]

Az 1500-1600-as években Hékpusztaként említik az írásos források. Az kiterjedt tanyavilág lakói között csak az oktatás területén alakult ki szorosabb kapcsolat, az is csak 1874-ben, amikor a helyiek iskola létesítése céljából összefogtak. A település az itteni kiterjedt tanyavilágból jött létre 1951. december 30-án a Belügyminisztérium utasítására.

Neve[szerkesztés]

A "mező-" előtag a kiterjedt pusztaságra utal. A "-hék" utótag pedig onnan ered, hogy az itteni lakosok héknek nevezték a kiszáradt folyómedreket, amelyek egykor a Tisza és a Kőrös vízrendszeréhez tartoztak.[3]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Gazdaság[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Amikor a területen még csak tanyavilág létezett más lehetőség nem lévén a helybeliek mezőgazdasággal foglalkoztak. Ez jelentette számukra az egyetlen megélhetési formát. Ez nem változott azután sem, hogy a tanyavilágból község lett, így a lakosság jelentős része jelenleg is földműveléssel, illetve állattenyésztéssel keresi a kenyerét.

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosok kb. 34,5%-a református és kb. 26%-a római katolikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 39,5%.[5]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

A Szeged-Csanádi egyházmegye (püspökség) Szarvasi Esperesi Kerületében lévő Mesterszállási plébániához tartozik, mint filia. Római katolikus templomának titulusa: Szent Kereszt.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Római katolikus (Szent Kereszt-) templom: 1996-ban épült.
  • Római katolikus (Mária Magdolna-) kápolna: 1866-ban építtette Kövér János.
  • Kastély: A Szarka család építtette.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]