Tiszapüspöki

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tiszapüspöki
A Tisza Tiszapüspökinél
A Tisza Tiszapüspökinél
Tiszapüspöki címere
Tiszapüspöki címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásTörökszentmiklósi
Jogállás község
Polgármester Bander József (független)[1]
Irányítószám 5211
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 1998 fő (2017. jan. 1.)[2]
Népsűrűség54,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszapüspöki (Magyarország)
Tiszapüspöki
Tiszapüspöki
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′, k. h. 20° 19′Koordináták: é. sz. 47° 13′, k. h. 20° 19′
Tiszapüspöki (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Tiszapüspöki
Tiszapüspöki
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszapüspöki témájú médiaállományokat.

Tiszapüspöki község Jász-Nagykun-Szolnok megye Törökszentmiklósi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Tiszapüspöki a Tisza bal partján, Szajol szomszédságában, Törökszentmiklóstól 8 km-re északnyugatra található.

Megközelítése[szerkesztés]

Megközelíthető a 4-es számú főúton.

Templom a levegőből fényképezve
Tiszapüspöki látképe a magasból
Tiszapüspöki sportpálya, légi fotó
Temető légi felvételen, Tiszapüspöki

Önkormányzat[szerkesztés]

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll.

Története[szerkesztés]

Tiszapüspöki és a környező területek már az ősidők óta lakott terület. Az edénytöredékekből arra lehet következtetni, hogy egykor a virágzó Körös-kultúra népe lakta a vidéket. A későbbi korokból egy szarmata-kori hombáredény, egy tál, és további edénydarabok maradtak ránk. A honfoglalás-kori temetőkből pedig többek között egy ezüstgyűrű is előkerült.

Első írásos említése 1009-ben született, az egri püspökség létrehozásakor. Később IV. Béla oklevele megerősíti az egri püspökség birtoklevelét, 1261-ben Pispuky írásmóddal.

A 16. században a település virágkorát érte, 1622-től anyakönyvet is vezetnek a településen, 1643-ban pedig felépült az új kápolna.

Tiszapüspöki község neve székely-magyar rovással.

Az 1692-1699-es évek közt, mint elnéptelenedett település, puszta volt nyilvántartva. 1718 után, a Jászságból, Egerből, Galíciából érkeztek telepesek. Megjelentek az első „iparosok”, vízimolnárok, téglaégetők, csizmadiák.

1804-ben átkerült, a szatmári káptalan tulajdonába. Tiszapüspökinél 1851 és 1932 között folyt a Tisza szabályozása.

Népcsoportok, vallás[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3] Ugyanekkor a lakosság 58,7%-a római katolikus, 5,8%-a református, 0,4%-a evangélikus, 0,3%-a pedig görögkatolikus vallású volt, a lakosság 0,5%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozott, 16,1% pedig nem tartozott egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem. 18,1% ismeretlen, vagy nem válaszolt.[4]

A 2011-es népszámlálás szerint a települést 2230-an lakták, melynek 85%-a magyar és 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. A vallási meggyőződés szerint a település lakóinak 36%-a római-katolikus, 4%-a református, 1%-a más valláshoz vagy felekezethez tartozónak vallotta magát, további 59% pedig nem vallásos vagy nem válaszolt a kérdésre.

Gazdasága[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A község lakóinak boldogulása mindig kapcsolatban állt a mezőgazdasággal. Az egykori Tiszatáj Szövetkezet (aminek a gépműhelyéből egy minimalmot alakítottak ki, de ma már az sem működik) megszűnése után megalakult az Aranykorona Mezőgazdasági Szövetkezet, ami részvénytársaságként működik, és elsősorban gabonafélék termesztésével foglalkozik.

Korábban meghatározó volt az állattenyésztés, de mára a jelentősége lecsökkent, és csak kisebb mennyiségben foglalkoznak a helyiek szarvasmarha, sertés -és baromfitartással.

Ipar[szerkesztés]

Az első iparosok a 16. században jelentek meg Tiszapüspökiben. Ők posztót készítettek, nyersbőrt puhítottak, téglát égettek. Rajtuk kívül cipészek (csizmadiák) és más kisiparosok működtek a településen.

Manapság már csak néhányan élnek az iparból vállalkozóként: lakatosok, asztalosok, fuvarozók és fodrászok.

Nevezetességei[szerkesztés]


Tiszapüspöki üdülőfalu, horgászoknak ideális.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tiszapüspöki települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. április 10.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=03373

Forrás[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]