Tiszaroff

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tiszaroff
Tiszaroff légifotója
Tiszaroff légifotója
Tiszaroff címere
Tiszaroff címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKunhegyesi
Jogállás község
Polgármester Vankóné Jekli Anikó (független)[1]
Irányítószám 5234
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség1535 fő (2017. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság86 m
Terület52,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszaroff (Magyarország)
Tiszaroff
Tiszaroff
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 49″, k. h. 20° 26′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 49″, k. h. 20° 26′ 20″
Tiszaroff (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Tiszaroff
Tiszaroff
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Tiszaroff weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaroff témájú médiaállományokat.

Tiszaroff község Jász-Nagykun-Szolnok megye Kunhegyesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Tisza bal partján fekszik.

Autóbusz-összeköttetése van a közeli falvakkal és a közeli városokkal: Kunhegyessel és Törökszentmiklóssal.

A község éghajlata az Alföld középső térségének éghajlatához hasonlít, szélsőséges és szeszélyes. Kevés csapadék, nyári magas, téli alacsony hőmérséklet a jellemző.

Története[szerkesztés]

A község területén és környékén feltárt leletek azt bizonyítják, hogy a Tisza partján az emberek már az őskorban letelepedtek. A kőkorban és az azt követő rézkorban is éltek itt emberek. Az itt feltárt leletek a Magyar Nemzeti Múzeumban találhatók.

A nyelvi hagyományok és a népmondai elemek alapján úgy tartják a roffiak ma is, hogy a község határában lévő Ajtóshát és Borshalom dombjain a hunok díszes bőrsátrai álltak hajdan, s Roff vezér után Attila is táborozott ezen a vidéken. Ennek hitelességét történelmi kutatás eredménye nem igazolta.

A Rákóczi-szabadságharc után 1711-ben 20 jobbágy és 6 zsellér lakja a területet. Ekkor kerül a falu egy része a Borbély família tulajdonába. Az 1780-as években már több földesura is van a falunak. Borbély Mihály 1757-ben a meglévő protestáns imaházhoz tornyot építtetett, majd 1762-ben a különálló s ma is meglévő kőtorony is felépült. Az 1840-es évekig rossz, járhatatlan földutak kötik össze a környező helységekkel.

A község 13,5 km hosszúságban a Tisza partján fekszik, ebből 2,5 km közvetlen belterület. A települést érintő szabályozás (átmetszés) 1854–55-ben készült el. Párhuzamosan folyt a gátépítés is. A belső település olyan magas parton fekszik, hogy a falut árvíz nem vitte el, de határa többször került víz alá.

A kiegyezés utáni évtized közigazgatási átszervezései jelentősen érintették Tiszaroff életét. 1872. május 11-én nagyközséggé alakult. Az 1876-os megyerendezés során kettévált Heves és Külső-Szolnok vármegye, Tiszaroff ennek déli részével az újonnan alakuló Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez került és 1908-ig (Törökszentmiklósra helyezéséig) e megye Tiszai közép járásának székhelye volt, és egy ideig adóhivatal is volt a településen.

Tiszaroff a népességi csúcsát 1900-ban érte el több mint 4000 fővel, lakossága azóta folyamatosan csökken, eltekintve az 1930-as és 40-es évektől.

1919-ben a Tanácsköztársaság kikiáltása után a községben is megalakult a Vörös Őrség. Leverése után volt parancsnokát elfogták és kivégezték. Más, szóbeli információk szerint a helyi Vörös Őrséget irányító Varga Gyula (1896–1919) községi tanító halála nem volt formális kivégzés. A községet megszálló román hadsereg katonái elfogták, lovaskocsin szállították, melynek során egy helyi földbirtokos (Sigray?) orvul lelőtte. Síremléke ma is megtalálható a község északi részén lévő református temető bevezető útja mellett. A síremlék állagának természetes romlása miatt leesett márvány sírfelirattáblát ismeretlenek 2015–16-ban ismét a helyére rögzítették.

1945 után a háborús veszteségekkel, de újra nekikezdett a község a munkának. 1948-ban gépállomás kezdte meg működését 24 dolgozóval és 9 géppel. Termelőszövetkezetek alakultak. Híres volt az 1906–1908 között létesült gőzmalom, melyet 1949-ben államosítottak. 1963 januárjától működött a Tiszaroff és Vidéke Körzeti FMSZ, melynek Tiszaroff volt a központja. 1961-ben új kultúrotthon létesült, melyben elhelyezést nyert a könyvtár is. A faluban bölcsőde, óvoda és 8 osztályos iskola működött. 1926-tól filmszínház is működött a községben. Mindig jelentős volt Tiszaroffon a sport, legjobb eredményt a röplabdások érték el, de a labdarúgó-, asztalitenisz- és kerékpár szakosztályok is jól, sikeresen működtek.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Szász György (független)[3]
  • 1994–1998: Szász György (független)[4]
  • 1998–2002: Mészáros László (független)[5]
  • 2002–2006: Mészáros László (független)[6]
  • 2006–2010: Kamarás Zsolt (független)[7]
  • 2010–2014: Kamarás Zsolt (független)[8]
  • 2014–2019: Kamarás Zsolt Miklós (független)[9]
  • 2019-től: Vankóné Jekli Anikó (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,7%-a magyarnak, 11,4% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,3%, református 31,9%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 25% (13,4% nem nyilatkozott).[11]

Források[szerkesztés]

Cseppentő Miklós: Tiszaroff története (1971)

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Tiszaroff az irodalomban[szerkesztés]

  • Tiszaroff a címadó helyszíne Lipták Gábor A tiszaroffi bujdosó című, s a balatonfüredi író Amiről a vizek beszélnek című novelláskötetében szereplő novellájának.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Tiszaroff települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Tiszaroff települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tiszaroff települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Tiszaroff települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  6. Tiszaroff települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. Tiszaroff települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. Tiszaroff települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  9. Tiszaroff települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Tiszaroff Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]