Jánoshida

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jánoshida
Jánoshida látképe
Jánoshida látképe
Jánoshida címere
Jánoshida címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Jászapáti
Jogállás község
Polgármester Eszes Béla (Független)[1]
Irányítószám 5143
Körzethívószám 57
Népesség
Teljes népesség 2394 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 68,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 34,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jánoshida (Magyarország)
Jánoshida
Jánoshida
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 11″, k. h. 20° 03′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 11″, k. h. 20° 03′ 29″
Jánoshida (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Jánoshida
Jánoshida
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Jánoshida weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jánoshida témájú médiaállományokat.

Jánoshida község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászapáti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Jánoshida Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Zagyva alsó folyása mentén fekszik, Szolnoktól, a megyeszékhelytől, ahol a folyó a Tiszába ömlik, kb. 30 kilométerre. Jászberény kb. 20 km-re található a megyeszékhellyel ellentétes irányban. Jánoshidát mindkét várossal a 32-es főút és a Hatvan–Szolnok-vasútvonal (a vasútállomás kb. 5 km-re, Jászboldogházán van) köti össze. Területe síkvidék, a Zagyva árterülete, közepesen vagy jól termő vályogtalajjal.

Története[szerkesztés]

A legkorábbi településnyomok a bronzkorból, az ún. hatvani kultúra idejéből, i. e. 1800-1700 tájáról valók. Az avarok idején is lakott hely volt – nagy jelentőségű volt az avar kettős síp megtalálása – és folyamatosan az is maradt, mert itt volt alkalmas átkelőhely, rév a Zagyva folyón.

1186 körül III. Béla adománya folytán premontrei szerzetesek telepedtek le itt. Érett román stílusban épült monostoruk alapítója Jób váci püspök, a későbbi esztergomi érsek lehetett. Erre utalnak a jánoshidai és a későbbi esztergomi érseki építkezések stílusbeli hasonlóságai. A premontreiek Keresztelő Szent János-nak szentelt templomot építettek. A község neve ekkoriban Szentkereszt volt, a későbbi Jánoshida nevet valószínűleg a templom védőszentjéről kapta. Később prépostsági központ lett a monostor. 1294-ben a csehországi leutomisli prépostság fiókja volt a monostor, később a morvaországi zabrdovici apátság felügyelte egészen a mohácsi vészig. 1426-ban az oklevelek mint vámszedőhelyet említik a községet, ami ekkor Heves megyéhez tartozott. 1465-ben a kolozsmonostori apátságnak is vannak itt birtokrészei, és ekkor a község neve már Jánoshida. 1470 körül rendezték a prépostság birtokait, ekkor a községhez tartozott Mizse puszta és Szászberek nagy része. A 15. század végén egy ideig Külső-Szolnok megyéhez tartozott.

1536-ban egy török támadás következtében Jánoshida a prépostsággal együtt szinte teljesen elpusztult. A törökök kiűzése után dunántúli és morva telepesek érkeztek, valamint a premontrei kanonokrend is visszaköltözhetett. 1688-ban I. Lipót adományozott itt birtokot Meyners Kázmér kanonoknak, amit halála után báró Pfendler Miksa örökölt (mások szerint visszaszállt a zabrdovici apátokra). Ekkor zárda is épült itt. 1696-ban az összeírás a szabad, adómentes falvak között sorolja fel. Az 1715-ös összeírás szerint a falu Pest megyéhez tartozott, 26 jobbágy és 7 zsellér 136 köböl szántót és 26 köböl kaszásrétet művelt. 1757-ben barokk stílusban teljesen átépítették a megviselt templomot, majd később a rendházat is, aminek homlokzata 1830-ban, klasszicista stílusban készült. 1785-ben II. József feloszlatta a premontrei rendet, a községet pedig a vallástanulmányi alaphoz csatolta. Intézkedéseinek visszavonása után 1802-ben már ismét a premontreieké volt a falu, ekkor a csornai prépostsághoz tartozott. 1850-ben a Jász-Kun kerületek főkapitánya kérte, hogy a jobb közbiztonság érdekében a falut a Jászkerületekhez csatolják, de az továbbra is a kecskeméti kerülethez tartozott. 1854-ben Jánoshidát Pest megyétől visszacsatolták Heves megyéhez.

1876-ban a községet Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez csatolták és a jászsági felsőjárásba osztották be. 1907-ben a Kohner-uradalom 73 arató és cséplőmunkása sztrájkba lépett, követelve a cséplési rész felemelését. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején itt állomásozott a 31. vörös gyalogezred. 1928-ban megalakult a Jánoshidai Sportegyesület labdarúgó szakosztállyal. A második világháborúban a község 154 lakója halt meg, s közel ugyanennyi volt a rokkantak, árvák és özvegyek száma. A fegyverek 1944. november 12-én hallgattak el.

1949-ben 16 taggal megalakult a község első termelőszövetkezete, a Dimitrov. 1950. október 22-én megalakult a községi tanács 49 taggal, ami 1989. szeptember 20-án tartotta utolsó ülését. Az 1956-os forradalom nem nagyon érintette meg a falut, és a rendszerváltás sem.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Premontrei apátság és temploma[szerkesztés]

1186 után érett román stílusban épült a templom és a rendház. Az építtető alapító valószínűleg Jób váci püspök, későbbi esztergomi érsek volt. Erre utalnak a jánoshidai és a későbbi esztergomi érseki építkezések stílusbeli hasonlóságai. A török időkben megrongálódott épületeket – a templomot 1757-ben, az apátságot utána – barokk stílusban átépítették. Az apátság mai formáját 1830-ban nyerte el, amikor klasszicista homlokzata kész lett.

Az 1970-es műemléki kutatások kiderítették, hogy a barokk külső alatt ott rejlik a középkori romanikus stílusú templom. A helyreállítás után kiderült, hogy itt található az Alföld egyik legszebb kora középkori apátsági temploma. A barokk hajó jobb és bal oldalán található kápolnákon látszik, milyen lehetett a templom a 12. században. Külön figyelmet érdemel a déli kápolna félkörívvel záródó kapuja, emberarcos oszlopfejezeteivel, a templom belsejében pedig az északi kápolna melletti dombormű felül Gábriel arkangyal, alul Szent László alakjával.

A templomkertben található Nepomuki Szent János szobra.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Jánoshida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]