Szentábrahám
Szentábrahám (Avrămești) | |
![]() | |
Szentábrahámi unitárius templom | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hargita |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 537010 |
Körzethívószám | 0266 |
SIRUTA-kód | 83856 |
Népesség | |
Népesség | 826 fő (2011. okt. 31.)[1] |
Magyar lakosság | 813 |
Népsűrűség | 29,3 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság |
|
Terület | 28,19 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 20′, k. h. 25° 01′Koordináták: é. sz. 46° 20′, k. h. 25° 01′ | |
Szentábrahám weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szentábrahám (románul Avrămești) falu Romániában, Hargita megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Székelykeresztúrtól 6 km-re északra, a Gagy kiszélesedő völgymedencéjében fekszik, Csekefalva, Firtosmartonos, Firtosiláz, Gagy, Kismedesér, Magyarandrásfalva és Solymosiláz tartozik hozzá.
Története[szerkesztés]
1334-ben Sancto Abraham említik először. A Templomföld nevű helyen állt középkori 12. századi eredetű, a 13. században bővített, falképekkel borított temploma, melyet 1802-ben bontottak el. unitárius temploma 1803 és 1811 között épült. Református temploma 1912-ben, tornya 1933-ban épült. A régi templomot 1906-ban bontották le. 1910-ben 629 magyar lakosa volt. Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 841 lakosából 843 magyar, 4 cigány és 3 román volt, társközségeivel együtt 2585 lakosából 2515 magyar, 51 cigány és 19 román volt.
Hanusz István emlékezett meg a zsidók elleni vérvád-történetek egyik helyi változatáról. A történet szerint a település délkeleti határában fekvő Zsidó-hegy az ott lakó izraelitákról kapta nevét. A hegyen egy gyógyító hatású kút volt, ahová a helyiek jártak, hogy vizet hordjanak beteg családtagjaiknak. Így tett az a fiatal leány is, aki beteg édesanyjának akart vizet merni a kútból, de meggyilkolták. A gyilkosság miatt feldühödött helyiek véres bosszút álltak: a hegyen lakó zsidókat a kútba dobálták, szinte feltöltve azt a holttestekkel.[2]
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1763-ban Augustinovics Pál, az Erdélyi Főszámvevőszék elnöke.
- Itt született Vass Miklós a Makk-féle összeesküvés egyik résztvevője.
- Itt született 1847-ben szentábrahámi Lőrinczy Dénes altábornagy.
- Itt született 1859-ben József János költő, elbeszélő.
- Itt született 1897-ben Fekete Lajos unitárius lelkész, író
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Hanusz, István (1902). „Csodakútak hazánkban”. Földrajzi Közlemények XXX (17), 75-76. o.