Szentábrahám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szentábrahám (Avrămești)
Szentábrahámi unitárius templom
Szentábrahámi unitárius templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
Rang községközpont
Irányítószám 537010
Körzethívószám 0266
SIRUTA-kód 83856
Népesség
Népesség826 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság813
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 417
  • 466
m
Terület28,19 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szentábrahám (Románia)
Szentábrahám
Szentábrahám
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 20′, k. h. 25° 01′Koordináták: é. sz. 46° 20′, k. h. 25° 01′
Szentábrahám weboldala

Szentábrahám (románul Avrămești) falu Romániában, Hargita megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Székelykeresztúrtól 6 km-re északra, a Gagy kiszélesedő völgymedencéjében fekszik, Csekefalva, Firtosmartonos, Firtosmartonos-Láz, Gagy, Kismedesér, Magyarandrásfalva és Solymosiláz tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

1334-ben Sancto Abraham említik először. A Templomföld nevű helyen állt középkori 12. századi eredetű, a 13. században bővített, falképekkel borított temploma, melyet 1802-ben bontottak el. unitárius temploma 1803 és 1811 között épült. Református temploma 1912-ben, tornya 1933-ban épült. A régi templomot 1906-ban bontották le. 1910-ben 629 magyar lakosa volt. Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 841 lakosából 843 magyar, 4 cigány és 3 román volt, társközségeivel együtt 2585 lakosából 2515 magyar, 51 cigány és 19 román volt.

Hanusz István emlékezett meg a zsidók elleni vérvád-történetek egyik helyi változatáról. A történet szerint a település délkeleti határában fekvő Zsidó-hegy az ott lakó izraelitákról kapta nevét. A hegyen egy gyógyító hatású kút volt, ahová a helyiek jártak, hogy vizet hordjanak beteg családtagjaiknak. Így tett az a fiatal leány is, aki beteg édesanyjának akart vizet merni a kútból, de meggyilkolták. A gyilkosság miatt feldühödött helyiek véres bosszút álltak: a hegyen lakó zsidókat a kútba dobálták, szinte feltöltve azt a holttestekkel.[2]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Hanusz, István (1902). „Csodakútak hazánkban”. Földrajzi Közlemények XXX (17), 75-76. o.  

További információk[szerkesztés]