Farkaslaka
| Farkaslaka (Lupeni) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Hargita | ||
| Község | Farkaslaka | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 537165 | ||
| Körzethívószám | 0266 | ||
| SIRUTA-kód | 84834 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1908 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 1798 (2011)[1] | ||
| Népsűrűség | 15,24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 972 m | ||
| Terület | 125,21 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 22′ 47″, k. h. 25° 13′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 47″, k. h. 25° 13′ 33″ | |||
 | |||
| Farkaslaka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Farkaslaka témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Farkaslaka (románul Lupeni, első román neve 1854-ből való: Fărcașlăcă, később Fărcăsfălău. németül Wolfsdorf) falu Romániában Hargita megyében. A Felső-Nyikó mente legjelentősebb községe.
Fekvése[szerkesztés]
Székelyudvarhelytől 13 km-re északnyugatra a Nyikó nevű patak két partján, a Gordon-tető nyugati előterében fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
A település neve eredhet a régi pogány időkből a farkas totemállat nevéből, viszont a hagyomány szerint a közeli erdőkben sok farkas lakott, amelyek néha a faluba is bemerészkedtek, és az őrizetlenül hagyott lovakat megtámadták. Így a farkas lakta névből eredhet a Farkaslaka név.[2] A román Lupeni a magyar név tükörfordítása (román lup = farkas). Bonda János erről így ír Farkaslaka közönség leírása című beszámolójában: "...Itt a határunkon volt egy Péterfalva, És annak létezett tizenhat lakosa, Azok közül egynek volt itt benn egy malma, Hova a többi mind őrölni bejárna, Azok közül egyik őrölni béjönne, 's az egy kantzájával szerencsétlen leve, Mivel a farkasok falásig meg evék, Mig a gabonáját ottan meg örölék, Vissza menve buson panaszlá többinek, Okoskodtak, hogy már azzal mit tegyenek, Feltalálák azt, hogy jöjjenek bé lakni, És a malom mellöl az erdőt kiírtni, Ugy is tettek ök mind irtván épitettek, Rendre egymás után oda helyezkedtek, A' sok farkasokat lakokbol elüzték, És Farkaslakának a helyet nevezték..."
Története[szerkesztés]
A hagyomány szerint tehát, amit korabeli leletek is bizonyítanak, a falu eredetileg a 2 km-re keletre levő magaslati dombokon feküdt, és Péterfalva volt a neve. Talán rossz megközelíthetősége és a völgyben futó Nyikó patak gazdasági előnyei miatt hagyták el lakói, amikor a mai Farkaslaka területére telepedtek. 1566 -ban említi első ízben írásos dokumentum Farkaslaka néven.
Lakói[szerkesztés]
1910-ben 1327 lakosából 1326 székely-magyar és 1 német. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 1865 lakosából, 1851 székely-magyar, 13 román, 1 német volt. Székely eredetű lakói a magyar népesség történelmi területein elterjedt nyelvújítás utáni magyar nyelvet használják anyanyelvként, de több helyi szó és kifejezés tarkítja nyelvüket. A székely-sziget adta körülmények miatt is a lakosság töredéke tud csupán a hivatalos állami nyelven, románul, elfogadhatóan írni, olvasni és beszélni. Hagyományos foglalkozás a szénégetés, amit a falu lakói közül még ma is többen űznek.
Viselet[szerkesztés]
Férfiaknál hagyományosan fehér gyapjúposztó alapú székely harisnya, leginkább fekete sújtással, és székely ing kis mellénnyel, amit árvalányhajas báránybőr sapka vagy ritkán kalap és magas szárú fekete csizma egészít ki. A székely harisnya szorosan testre simuló szabása jelzi e nép erdei munkájának kívánalmait. A női viseletet szintén fekete csizma jellemzi, a fehér harisnya fölött színes szoknya, amelyet a székelység és a magyarság színei, a fekete, piros és zöld függőlegesen csíkozott váltakozása tesz díszessé. A szoknyát a hátul derékban megkötött fehér alapú gyakran pirossal hímzett kötény díszíti. A női fehér ing fölött a szoknyához hasonló csíkos mellény a viselet, míg a hajban díszes, általában piros alapú gyöngyökkel díszített pártát viselnek. Manapság csupán a hagyományos őszi szüreti-bálon, vagy más kivételes alkalmakkor viselik a legények és lányok.
Látnivalók[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1842 és 1848 között épült klasszicista stílusban Nepomuki Szent János tiszteletére.
- Tamási Áron (1897–1966) székely író szülőfaluja, sírja két cserfa között a templom mögött áll, síremléke egy kvarcitkődombormű, Szervátiusz Jenő és Tibor alkotása. Szülőháza emlékmúzeum.
- Fából faragott Mária szobor a Gordon-hegy oldalában.
- Jézus szíve kilátó
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született Fancsali Dániel, V. Ferdinánd király gyóntatója.[3]
- Itt születettek Bonda Péter és Bonda János 1848-as huszártisztek.
- Itt született 1857-ben Tamási Áron gyulafehérvári nagyprépost.
- Itt született 1897-ben Tamási Áron magyar író.
- Itt született 1904-ben Tamási Gáspár naiv művész.
- Itt kapott a fejedelemtől udvarházat Bernárdffy János (16. század) követ, diplomata.
A település az irodalomban[szerkesztés]
- Itt játszódik Végh Antal Aranyfog című elbeszélése (megjelent az író Forgatás című kötetében).
Testvértelepülései[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
- ↑ Farkaslaka honlapja. [2006. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. január 7.)
- ↑ Erdelyiutazas.hu
További információk[szerkesztés]
- Képgaléria Farkaslakáról és Énlakáról a www.erdely-szep.hu-n
- Farkaslaka.lap.hu
- Farkaslaka és a hozzátartozó falvak portálja www.farkaslaka-kozseg.ro Archiválva 2020. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Hargita megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}