Szárhegy (Románia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Gyergyószárhegy szócikkből átirányítva)
Szárhegy (Lăzarea, Grünberg)
Kilátás a templomdombról egy késő őszi reggelen
Kilátás a templomdombról egy késő őszi reggelen
Szárhegy címere
Szárhegy címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang község
Községközpont Gyergyószárhegy
Beosztott falvak Güdüctelep
Polgármester Danguly Ervin (2016-)
Irányítószám 537135
Körzethívószám 0266
SIRUTA-kód 84594
Népesség
Népesség 3254 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 3332
Község népessége 3424 fő (2011. okt. 31.)[1]
Népsűrűség 42,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 770 m
Terület 80,88 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szárhegy (Románia)
Szárhegy
Szárhegy
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 44′ 59″, k. h. 25° 31′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 59″, k. h. 25° 31′ 17″
Szárhegy weboldala

Szárhegy, másként Gyergyószárhegy (románul Lăzarea, 1921-ig Giurgeu-Sarheghi, németül Grünberg) község Romániában Hargita megyében. Történelmi és kulturális szempontból a Gyergyói-medence kimagasló települése, igen neves arról, hogy Bethlen Gábor, Erdély legkimagaslóbb fejedelme az itteni reneszánsz várkastélyban töltötte gyermekéveit, és később is többször ellátogatott a településre.

Fekvése[szerkesztés]

Gyergyószentmiklóstól 6 km-re északnyugatra a Szármány-hegy déli oldalán fekszik, 770 méter tengerszint feletti magasságban. A faluhoz tartozik Güdüctelep, egy kis hegyi település, mely a környéken fekvő falvakhoz hasonlóan a központi falutól távol helyezkedik el. Güdüc 1956-ban ideiglenesen különvált Szárhegytől.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét valószínűleg az egykor Szármány hegynek is nevezett hegyről kapta. A "szármány" szó jelentése: meredek, kopasz lejtő, hegyoldal. Maga a "szárhegy" szó is kopár, sziklás hegyet jelent (szár, a régi magyar nyelvben annyi mint kopasz).[2]

Története[szerkesztés]

A Csinód völgye háttérben a templommal

Területe ősidők óta lakott. A kastélytól nyugatra a bronzkortól a kora középkorig lakott település nyomait tárták fel. A legelső írásos adatok a faluról az 1332-1334-es pápai tizedjegyzékben találhatók. A Szárhegy nevet a 15. század okleveleiben használták először. Hagyomány szerint a falu legősibb része a Csinód-patak völgye.


A kastély[szerkesztés]

A kastély

Története a Lázár család történetével fonódik össze. A falu első írásos említése 1406-ból való, Lázár Bernát nemes birtoka volt ekkor a terület. A Lázár várkastély 1450 és 1532 között több szakaszban épült. Ekkor, 1462-ben a földesura Lázár András volt. A várkastélyt. Az 1500-as évek végén élt Lázár István lánya, Druzsina volt, ő iktári Bethlen Farkashoz ment feleségül, s ebben a házasságban született meg Marosillyén Bethlen Gábor. Szárhegyre került, s a ma is látható kaputorony emeleti szobájában nevelkedett. A kastélyt 1631-ben bővítették, bástyákat és védőfalakat építettek hozzá és pompás reneszánsz udvarházzá építették ki. A Székelyföld egyik fontos katonai-közigazgatási központja lett. 1658. szeptember 6-án itt győzte le a Gábor diák vezette székely csapat a betörő tatárokat és moldvaiakat. Az elesetteket a falu alatti Tatárdomb alá temették. Az eseményre 1908-ban elhelyezett emléktábla emlékeztet. A Székelyföldet igen gyakran sújtották török, tatár betörések, az egyik támadás idején a várkastély is megsérült. Ekkor kijavították, kibővítették, régi forrás szerint egy ilyen támadás során építették a nagy sarokbástyát is. A kuruc szabadságharc idején Lázár Ferenc volt a földesura, aki támogatta még hadműveletekkel is a kurucokat. 1707-ben - amikor a császáriak bevonultak Erdélybe, Lázár Ferencnek ki kellett menekülnie Csángóföldre - Acton császári tábornok a várkastélyt felgyújtatta, amely után csak egy ép bástyája maradt. Lázár Ferenc állíttatta helyre, amikor visszatért a szatmári béke után, ugyanis meghódolt a Habsburg császár előtt, így maradhatott ura a földjének. 1742-ben Lázár Ferenc meghalt, a kastélyban. A kastély 1748-ban újra leégett, ekkor sajnos nem tudták már minden részét helyreállítani, amit tudtak, azt is részben a falu népének adományából. Végül 1842-ben egy tűzvészben dőlt végleg romba. A 19. század idején a Lázár család "hanyatlásnak" indult, ekkor már csak a kaputorony volt lakható. Az utolsó Lázár-örökös - Lázár Zsigmond és felesége - 1853-ban hagyta el a kastélyt, mely ennek következtében erőteljes pusztulásnak indult. A kapuépület, a kastély utolsó lakható része, egyben Bethlen Gábor egykori gyermekkori lakhelye, még az 1900-as évek körül is lakott volt, a Lázárok által hátrahagyott "kulcsőrző" úr lakott benne. Ez az épületrészleg 1945-ben egy vihart követően dőlt végleg romba. A kastély restaurálása az 1970-es évektől indult meg, teljes mértékben mai napig nem fejeződött be.

A kolostor[szerkesztés]

A kolostor

1665-ben Lázár István egy darab földet adott a ferenceseknek, ahol kápolnát építtetett nekik. 1669-ben a Csíksomlyóból idejött Kájoni János (itt temették el 1687-ben) új épületet emeltetett, amely 1707-ben és 1748-ban leégett és csak 1752-re lett kész. 1872. május 22-én, a legutóbbi nagy szárhegyi tűzvészben a kolostor is újra leégett, de újjáépítették.

A lakosok[szerkesztés]

A lakók nagy részben székelyek (97%), szinte a teljes falu. Az ősmagyarokra jellemző nemzetiségi szervezet a letelepedéskor is megmaradt Szárhegyen, sőt, a 16. századig így éltek! Az itt élők adómentességet élveztek, mivel a határvédésért cserébe ilyen fontos kiváltságban részesültek. Továbbá meg kell említeni, hogy a földjüket birtokolták, mint a székelyek egyébként is, így itt nem volt olyan éles vagyoni elkülönülés, mint Erdély többi, Székelyföldön túli részein, ahol a jobbágy általános ellentétben állt a nemessel. Itt mindenki élvezhette ugyanazt a kiváltságot.

Az 1562-es székely felkelés kegyetlen megtorlását követően elkezdődött a helyi székelyek jobbágysorba taszítása is. A közszékelyek szinte kizárólag jobbágyok lettek, csupán a leggazdagabb lófők tudták elkerülni a fejedelmi haragot. Egy 1570 körüli összeírás arról tanúskodik, hogy akkorra a Lázár grófokon kívül 5 birtokos élt Szárhegyen, a lakosság többi része jobbággyá vált. Azonban ezt a helyzetet nem sokáig lehetett tartani, a székelység katonai erejére hatalmas szükség volt a keleti határ mentén, a jobbágysorba süllyesztett, kiváltságaiktól megfosztott székelyektől pedig nem lehetett elvárni a katonáskodást. Ezt a helyzetet orvosolandó Bethlen Gábor 1614-től Szárhegyen is elkezdte visszaadni a jobbágysorba süllyesztett székelyek szabadságát.

Pár évtizeddel később, 1658-ban a helyi és ditrói székelyek döntő csapást mértek egy, Tölgyesnél Erdélybe betörő tatár csapatra. Az 1661-es török hadjárat viszont Gyergyószéket is elérte. Sok lakost elhurcoltak.

Lázár István idején Szárhegy egész Gyergyó legjobban fejlődő, legtekintélyesebb településévé vált. A kuruc-labanc harcok, a Rákóczi-szabadságharc idején a gyergyóiak a kurucok mellé álltak, ám 5 évvel később Acton császári ezredes könyörtelenül elpusztította Gyergyót, a lakosoknak menekülni kellett. Ekkor égették fel a Lázár várkastélyt is.

1711-ben megszűnt a székelyek katonai szolgálata, majd Mária Terézia uralkodása idején végleg eltűntek a jogok. A lakosság többsége jobbágy maradt. 1813-1817-es időszakban a nagy éhínség miatt Szárhegyről is nagy számban mentek ki magyarok Moldvába.

Az 1900-as évek legelején fűrészgyár nyílt, ekkor jelentős mértékben nőtt a község lakossága, a magyarokon kívül nem kevés román, német és ukrán is bevándorolt.

Lakossága[szerkesztés]

Gyergyószárhegy etnikai összetétele kördiagramon.png
Gyergyószárhegy vallási összetétele kördiagramon.png

A település lakosságát 1850 óta jegyzik. Az 1901-ben megnyílt fűrészgyár miatt jelentősen megugrott a népesség, rengetegen vándoroltak ide, köztük románok, németek, sőt még ukránok is. A rendszerváltás óta a lakosságot a folyamatos csökkenés jellemzi, mely az utóbbi időben felgyorsulni látszik a nyugat felé történő kivándorlás miatt is, noha a Székelyföld hagyományos népességmegtartó ereje továbbra is erőteljes (sokkal alacsonyabb a hajlandóság a szülőföld elhagyására, mint más romániai megyékben, régiókban).

Statisztika Nemzetiség
Év Népesség (fő) Székelyek/magyarok Románok Németek Romák Egyéb / nem nyilatkozott
1850 2 661 2561 60 7 22 11
1910 4 753 4420 155 139 n.a. 39
1920 4 479 4244 99 9 n.a. 127
1930 4 889 4765 36 5 25 58
1941 4 977 4890 3 12 47 25
1966 4 176 4125 29 0 21 1
1977 4 131 4018 60 0 52 1
1992 3 564 3476 43 0 45 0
2002 3 435 3332 57 1 45 1
2011 3 253 3130 38 1 31 53

Látnivalók[szerkesztés]

A római-katolikus templom
  • A Lázár-várkastély helyreállítása az 1960-as évek végén kezdődött meg a falubeliek áldozatos tevékenységének köszönhetően, de az épületeket teljes egészében mai napig nem sikerült restaurálni. 1974 óta alkotótáborokat rendeznek benne. 2014 óta az örökösök közötti vita folytán az impozáns reneszánsz várkastély zárva tart, nem látogatható. 2016-ban híre ment, hogy a kastély új többségi tulajdonosa Böjte Csaba alapítványa lett, miután a báró Lipthay család átajándékozta a gyermekmentő tevékenységéről híres ferences szerzetes alapítványának a kastély rájuk eső tulajdonrészét. Ez új reményt jelent arra, hogy a kastély hamarosan újra megnyílhasson a látogatók előtt, és befejeződjenek a sok évtizede zajló felújítási munkálatok is.
  • Római katolikus erődtemploma 1235 körül épült román stílusban, a 15. században gótikus stílusban átépítették, tornya 1488-ban épült. 1590-ben tűz pusztította, mivel a reformátusok a templomot megszerezve oltárait elégették. 1729-ben a szentély és a torony kivételével lebontották és újjáépítették. 1930-ban bővítették és tornyát magasították. Az elmúlt években elkezdődött a templombelső nagyszabású renoválása, amely - pénz hiányában - 2013 közepe óta áll.
  • A Szármány-hegyi 15. századi Szent Antal kápolnát a nagybaconi Balló család építtette újjá az 1700-as években. Több gótikus elemet is tartalmaz.
  • A Szármány-hegy tövében levő ferencrendi kolostor és templom 1669-1752 között épült. A rendházfőnök 1669-1674 között Kájoni János volt, kinek szobra a kolostor falában látható, s kit itt is temettek el.
  • A falut és környékét gyakran sújtották a tatárok. A székelyek és tatárok közötti csatározásokra emlékeztet a település határában található Tatárdomb, mely alá a vereséget szenvedett tatárokat temették el az 1658. szeptemberi csatában. A szájhagyomány szerint ide 500 támadót hantoltak el, magyar részről azonban csupán 15 halott volt.
  • Emlékoszlop az első és második világháborús szárhegyi hősök emlékére.
  • Az 1596-os gyergyói mészárlás emlékműve.
  • Kommunista diktatúra idején meghalt szárhegyiek emlékműve.
  • Régi jellegzetes székely házak: a faluban látható még 3–4 olyan régi tapasztott falú faház, amelyet az 1870-es években építettek, továbbá hasonló, tornácos téglaházak.
  • A faluban hat kisnemesi századfordulós és korábbi kúria található.
  • Az Angi-kúria előtt több, mint száz éves fűzfa áll, melyet a kúria építésekor ültettek. Néhány éve villámcsapás következtében leszakadt az egyik főága, de szerencsére nem pusztult el.

Híres emberek[szerkesztés]

Források és külső hivatkozások[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. [1]