Kisgalambfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisgalambfalva (Porumbenii Mici)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang falu
Községközpont Nagygalambfalva
Irányítószám 537216
Körzethívószám 0266
SIRUTA-kód 85225
Népesség
Népesség 568 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 571
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kisgalambfalva (Románia)
Kisgalambfalva
Kisgalambfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 16′ 29″, k. h. 25° 05′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 29″, k. h. 25° 05′ 56″

Kisgalambfalva (románul Porumbenii Mici, korábban Golumba Mică) falu Romániában Hargita megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Székelyudvarhelytől 22 km-re délnyugatra a Nagy-Küküllő bal partján, a Kisgalambfalvi-szoros bejáratánál fekszik, Nagygalambfalához tartozik.

Története[szerkesztés]

Területe ősidők óta lakott. Határában számos őskori, római és népvándorláskori emlék került elő. A Küküllő jobbpartján emelkedő Várkapuszádán a hagyomány egykori erődöt tart számon. A falutól délnyugatra a Galathtető nevű magas hegycsúcson állt egykor Galath vára, népvándorláskori földvár, melynek kövei a hegyoldalon még megtalálhatók. A viszonylag nagy alapterületű vár a székelyek egyik határvára volt. A legenda szerint a tatárok elfoglalták és ide hordták össze rablott kincseiket melyet a vár beomlott pincéi őriznek. A falu a 13. században népesülhetett be. Régi református temploma a 17. században épülhetett, az 1661-es török pusztításkor megrongálódott, de kijavították. 1790-ben ez a templom leégett. Mai református temploma 1798-ban épült. A falu 1790-ben és 1830-ban teljesen leégett, de újraépült. 1910-ben 664, 1992-ben 471 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Hímzett országzászlaja
  • Turul-szobor[2]

Híres emberek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.