Nagykede

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagykede (Chedea Mare)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
Rang falu
Községközpont Siménfalva
Irányítószám 537316
Körzethívószám 0266
SIRUTA-kód 86044
Népesség
Népesség21 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság12
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagykede (Románia)
Nagykede
Nagykede
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 20′ 07″, k. h. 25° 02′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 07″, k. h. 25° 02′ 55″

Nagykede (románul Chedea Mare) falu Romániában Hargita megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Székelykeresztúrtól 5 km-re északra, Rugonfalvától 4 km-re a Kedei –patak suvadásos völgyfőjében, szélvédett területen fekszik Kiskede ikerfalvaként. Rugonfalva felszegi része felől, a kedei patak völgyébe vezető 38-as községi úton közelíthető meg. Szomszédai: keleten Kiskede, északon Gagy, nyugaton Csekefalva, délen Rugonfalva. Az 500 m hosszú falu Felszegre és Alszegre tagolódik két utcával. A vízhiánnyal küzködő településtől keletre gázszondát mélyítettek az 1980-as évek elején.

Neve régi magyar személynévből keletkezett. Ernst Wagner szerint először 1436-ban, Kedei János tordai főispán nevében fordult elő.

Egyháztörténet[szerkesztés]

[2]A középkorban tiszta katolikus falu a reformáció korában válik unitáriussá. A szintén többségébe unitáriussá lett Kiskedével együtt építettek a két falu közötti Templomdombra templomot. Így a két település egy egyházközséget alkot, amely 1816-ban nyerte el önállóságát Székelyszentmiklóssal szemben.

Hiteles adatok szerint 1723-ban már létezet a templom, 1900–ban újraépítették fából, egyszerű, sima vonalú új reneszánsz modorban. Kék színben pompázó mennyezete fakazettás. Az 1828-ban vásárolt, kemény cserefából készült haranglábat a templom déli oldalára helyezték.

Az unitáriusok mellett élő reformátusok az 1800-as évek elején református templomot építettek fából, amit 1942-ben lebontottak. Később a falu közepén emelkedő kistornyos imaházban tartottak istentiszteletet. Az imaház megromlott állapota miatt ma családi háznál gyűlnek össze a hívek ünnepnapokon. A beszolgáló lelkész Jakab Imola Siménfalváról, a kis közösség gondnoka Benedekffy Albert 96 éves egyháztag volt.

Iskolatörténet[szerkesztés]

Az első elemi iskolát 1820-ban létesítették Kiskedével közösen. Több éven át ebben az iskolában tanított Tiboldi István népköltészeti gyűjtő, író. Évről évre nagy gondot jelent újraindítani az összevont I-IV osztályt, tanulók hiányában.

Nagykedében külön elemi iskola 1922-ben létesült a református egyház keretében. 1948 után mint állami iskola működött 1970-ig akkor tanulók hiányában megszűnt. Kiskede fogatta az okulni vágyókat.

A faluban 1975-ig élénk kulturális élet folyt. A faluházat 1923-ban építették, ahol évente színdarabos bálokat, szabadtéri táncmulatságokat – majálist –rendeztek. A faluban volt könyvtár is, sajnos a könyvek legnagyobb része a második világháború alatt elveszett. Az utóbbi években, a nagyfokú elvándorlás miatt gyakorlatilag megszűnt a kulturális élet.

2017-ben néhány lelkes fiatal újraindította a kulturális életet a faluban. Színdarabos kosaras bált és Falunapot szerveztek. A helyi kultúrotthonban utoljára 1975-ben mutattak be színdarabos előadást.

A falu jeles szülöttei[szerkesztés]

  • Tiboldi István (1793-1880) tanító, népköltészeti gyűjtő, író.
  • Sándor Mózes (1839-1916) középiskolai tanár, tanfelügyelő.
  • Fekete István (1800-as évek) mérnök, barlangász, térkép készítő.
  • Benedekffy Samu (1915-2014) lelkész, költő, újságíró.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. ~Nagykede~ – Siménfalva Község (hu nyelven). www.simenfalva.ro. (Hozzáférés: 2018. március 9.)