Bögöz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bögöz (Mugeni)
a bögözi református templom
a bögözi református templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang községközpont
Községközpont Bögöz
Beosztott falvak Agyagfalva, Béta, Décsfalva, Mátisfalva, Székelydobó, Székelymagyaros, Vágás
Polgármester Farkas Mózes
Irányítószám 537205
Körzethívószám 0266
SIRUTA-kód 85127
Népesség
Népesség 1086 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 3467
Község népessége 3491 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Terület 68,71 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bögöz (Románia)
Bögöz
Bögöz
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 15′ 27″, k. h. 25° 13′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 27″, k. h. 25° 13′ 05″
Bögöz weboldala

Bögöz (románul Mugeni, németül Begesen) falu Romániában Hargita megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A falu a Nagy-Küküllő középső szakaszának kiszélesedő medencéjében a Bögözi-medencében fekszik Székelyudvarhelytől 11 km-re.

Nevének eredete[szerkesztés]

A népies szómagyarázat a falu elnevezését a és köz szavakból eredezteti, amely a település két szoros, a Bonta-szoros és a Décsfalvi-szoros közti termékeny völgysíkon való fekvésére utal. Orbán Balázs leginkább Pesty Frigyes adataira hivatkozik, ő is a bő köz névadási indítékát tartja a legvalószínűbbnek.[2]

Egy másik népi etimológia alapján a falu neve onnan is származhat, hogy két párhuzamos elhelyezkedésű „hegysor” között található, mely 4 kilométerre összeszűkül, és megakadályozza a Küküllő lefolyását, ennek következtében a felgyülemlett víz sok párát fejlesztett, és emiatt kapta volna a falu a bő gőz nevet.[2]

Bögöz neve nem származtatható a magyar bőg vagy a német mühlen igéből sem. Ebből adódóan a falu nevének román tükörfordítása (Mugeni) sem helyes, amely a román ’bőg’ jelentésű muge igére alapoz. Egy másik elmélet szerint a Bügüz szó egy besenyő név is lehet, melynek jelentése ’szoros, völgynyílás’. A település legelső lakói valószínűleg a besenyők voltak, akik hamar elmagyarosodtak a székely-magyar környezet következtében.[2]

Története[szerkesztés]

Területe ősidők óta lakott, Vizlok nevű dűlőjében bronzkori és 4. századi településnyomokra bukkantak. A Pagyvan-tetőn neolit leleteket találtak. Iborköve nevű helyen dák-római településnyomokra leltek.

Nevét 1334-ben Buguz néven említették először az oklevelekben.

1333-ban Bugus, 1334-ben Buguz, 1486-ban Begez, 1505-ben Bögöz, 1671-ben Bőgoz néven írták.

13. századi eredetű templomában a Szent László legenda faliképei láthatók. A képeket 1898-ban Huszka József fedezte fel. A templomban 16. század közepéről származó (6 jelből álló rovásírásos freskófelirat található.

1910-ben 1112 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 1025 lakosából 1010 magyar és 15 román volt.

Látnivalók[szerkesztés]

Szent László
  • A falunak 12. századi eredetű, a 15. században bővített 1314. századi falfestményekkel és festett, 1724-ben készült kazettás famennyezettel díszített református temploma van. Tornyát 1842-ben magasították. 14. századi freskóit 1865-ben fedezték fel a mészréteg alatt. 1930-ban rovásírásos szöveget találtak az Utolsó Ítélet képsorában.
  • A templomtól 500 m-re keletre egykor kápolna állott, melynek nyomai ma is láthatók.
  • Katolikus temploma 1994-ben épült.[3]

Lásd még[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. ^ a b c Vofkori László. Utazások Székelyföldön. Csíkszereda: Pro-Print, 226. o (2007). ISBN 978-973-8468-62-7 
  3. Bögöz a gyulafehérvári római katolikus érsekség honlapján.

Források és irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Szász András: Bögöz
  • Jékely Zsombor: A bögözi templom. Horror vacui füzetek 3. Sepsiszentgyörgy, 1996.
  • Jánó Mihály: Színek és legendák. Tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez. Székely Nemzeti Múzeum - Pallas- Aakadémia Könyvkiadó. Sepsiszentgyörgy - Csíkszereda, 2088.
  • Lángi Józef - Mihály Ferenc: Erdélyi falképek és festett faberendezések. 1. Állami Műemlékhelyreállítási és restaurálási Központ. Budapest,