Recsenyéd
| Recsenyéd (Rareș) | |
 | |
| Unitárius templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Rang | falu |
| Községközpont | Homoródszentmárton |
| Irányítószám | 537187 |
| Körzethívószám | 0266 |
| SIRUTA-kód | 85038 |
| Népesség | |
| Népesség | 136 fő (2011. okt. 31.)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 134 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Recsenyéd
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 12′ 27″, k. h. 25° 23′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 27″, k. h. 25° 23′ 15″ | |
Recsenyéd (románul Rareș) falu Romániában Hargita megyében. Közigazgatásilag Homoródszentmárton községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
A községközpont Homoródszentmártontól 3, Székelyudvarhelytől 20 kilométerre helyezkedik el a Nagy-Homoród völgyében, 480-490 m tengerszint feletti magasságon.[3]
Története[szerkesztés]
1487-ben Rechenijed néven említik először. Az 1517-es egyházi összeírásban 11 kapuval szerepel.[4] Első temploma a Zólya József által adományozott telken épült 1745-ben. A 18. század végén gyűjtést kezdtek egy új templom építésére a rossz állapotban levő régi helyett, de az építkezés csak 1829-ben kezdődött el. Az új Unitárius templomot 1836. augusztus 20-án szentelték fel; tornya 1844–1853 között épült.[5]
1910-ben 295, 1992-ben 177 magyar lakosa volt.[2]
A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.[6]
Nevezetességek[szerkesztés]
Mind Orbán Balázs, mind Benedek Elek idézi a „megszorult, mint a recsenyédi kutya” szólást, amely egy árvízkor a boglya tetején rekedt kutyára utal.[7][8]
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1945-ben Cseke Péter író, irodalomtörténész.
- Itt született 1936. december 12-én Balázsi Dénes helytörténész, székelyszentléleki tanár.
- Itt született 1942. február 24-én Recsenyédi Fekete Miklós író.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ a b Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
- ↑ Recsenyéd. epitettorokseg.ro (Hozzáférés: 2021. feb. 18.)
- ↑ Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- ↑ Molnár Melinda: 180 éves a recsenyédi templom. szekelyhon.ro (2016. aug. 26.) (Hozzáférés: 2021. feb. 18.)
- ↑ A magyar szentkorona országainak helységnévtára. 1913.
- ↑ Orbán Balázs: A Székelyföld leírása : Történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. Budapest: Arcanum. 2003. ISBN 963 9374 74 1
- ↑ Benedek Elek: Édes anyaföldem!: Egy nép s egy ember története. Budapestred=Szépirodalmi: (kiadó nélkül). 1979.
.svg){kind=small}