Oklánd
Oklánd (Ocland) | |||
![]() | |||
Unitárius templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Történelmi régió | Erdély | ||
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Hargita | ||
Rang | községközpont | ||
Irányítószám | 537225 | ||
Körzethívószám | 0266 | ||
SIRUTA-kód | 85252 | ||
Népesség | |||
Népesség | 461 fő (2011. okt. 31.)[1] +/- | ||
Magyar lakosság | 441 (2011)[2] | ||
Népsűrűség | 7,32 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 507 m | ||
Terület | 62,96 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 10′, k. h. 25° 25′Koordináták: é. sz. 46° 10′, k. h. 25° 25′ |
Oklánd (más néven Homoródoklánd; románul Ocland) falu Romániában Hargita megyében, Oklánd község központja.
Fekvése[szerkesztés]
Székelyudvarhelytől 20 km-re délkeletre, a Kis-Homoród bal partján fekszik, az egykori Homoródi járás székhelye.
Története[szerkesztés]
A Mogyorós- és a Szilas-patak közti kis nyergen a homoródszentpáli római castrumhoz tartozott őrtorony sáncai láthatók, amit a helyiek Hagymás váraként neveznek. A falutól keletre emelkedik Kustaly vára, amely a 11.-12. századi magyar határvédelmi rendszer része volt. A falu unitárius temploma román kori, a 15.-16. század fordulóján gótikus stílusban átépítették. Mai formáját az 1938-as átépítés során nyerte el. 1910-ben 950 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 565 lakosából 546 magyar, 11 cigány és 8 román volt.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Képek Oklándról
- http://www.okland.ro
- http://www.okland.ro/index2.php?lang=hu
- https://web.archive.org/web/20100412200718/http://www.homorodkaracsonyfalva.eu/
- Jánó Mihály: Riadalom és megnyugvás Homoródoklándon, 1937-ben. In Műemlékvédelem, LVI. évf. 2012. 4. szám. 188-195.