Területe ősidők óta lakott. A falutól északnyugatra emelkedő Kőhegyen, valamint délnyugatra a Tilalmas-dombon bronz- és vaskori leletek kerültek a felszínre. A falunak 1332-es, Sacerdos de Spiritu néven történő első említésekor már volt temploma. A templomtól délnyugatra a Bánátus-patak mellett az 1661-ben a tatárok által elpusztított középkori falu maradványai kerültek elő. 1694-ben a határában vertek meg a székelyek egy tatár sereget, ennek az emlékét a falu határában álló Véreskép nevű emlékmű őrzi. 1910-ben Fitóddal együtt 696 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésigCsík vármegyeFelcsíki járásához tartozott.
A templom mellett van egy 500 éves téli hársfa (Tilia cordata), amelyet 2011-ben "Az év európai fájának"[2] választottak.
A templom előtti öreg hársfa (szádokfa) alatt szokták megtárgyalni ősi pogány szokás szerint a székelyek ügyes-bajos dolgaikat.
A Csíkszeredai út mellett áll a Véreskép (igazából Vereskép), az 1694. évi tatárbetörés visszaverésének emlékműve (mely tényről nincsen feljegyzés, vélhetően egy "magyarítás"), 5,5 m magas csonkakúp alakú emlékmű. Boltíves ablakfülke kúpsokján elmosódott freskónyomok láthatók.
Boroszlótól délre a Paphalála nevű dombon egykor a Várkápolna (a helybeliek csak Kápolnának nevezik) állott, 1697-ben itt fejeztette le gr. Mikes Kelemen főkirálybíró Gyergyai János háromszéki esperest, mivel megházasodott.
Zenetörténeti emléke a Domokos Pál Péter által felfedezett, 1716 és 1739 között Bocskor János által összeállított Csíkszentléleki énekeskönyv.
Románia
é. sz. 46° 21′, k. h. 25° 51′46.350000°N 25.850000°EKoordináták: é. sz. 46° 21′, k. h. 25° 51′46.350000°N 25.850000°E
Magyarország
Csíkszék legöregebb fája a templom mellett
A római-katolikus templom
.svg){kind=small}
