Lázárfalva
| Lázárfalva (Lăzărești) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Csíkkozmás |
| Rang | falu |
| Községközpont | Csíkkozmás |
| Irányítószám | 537066 |
| Körzethívószám | 0266 |
| SIRUTA-kód | 85822 |
| Népesség | |
| Népesség | 616 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 611 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lázárfalva témájú médiaállományokat. | |
Lázárfalva (románul Lăzărești) falu Romániában Hargita megyében. Közigazgatásilag Csíkkozmáshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csíkszeredától 22 km-re a Tusnád és a Hi-patak találkozásánál fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1365-ben említik először. A falut a később Gyergyószárhegyre letelepedett Lázár család alapította a 14. században. Sokáig Alcsík végfaluja volt, és nem is Csík, hanem Fehér vármegye része volt. A falu eredeti helye a Kápolnamezőn lehetett, mivel itt számos erre utaló épület maradványt találtak. 1643-ban itt tartották Csík-, Gyergyó- és Kászon-székek katonai szemléjét. 1690-ben a kurucok égették fel a falut. 1717–19-ben pestisjárvány pusztított. A faluban a Kúria-dombon állt egykor Petki István Csík- Gyergyó és Kászonszékek főkapitányának 17. századi kastélya, mely a 19. század közepén már romos volt. Apor Lázárnak is udvarháza volt itt. 1882 nyarán tűzvész perzselte fel a falut. 1910-ben 836 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 621 lakosából 618 magyar és 3 román volt.
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Római katolikus temploma 1883-ban épült neobarokk stílusban az 1882-ben leégett régi kápolna helyett.
- Görögkatolikus temploma 1742-ben épült.
- Az egykori Miklóssy-kúria ma kultúrotthon.
- A faluhoz fűződik a Szent Anna búcsúk megszervezése, a tó melletti kápolnához minden évben elzarándokolnak a környék hívei. A tó is a község területéhez tartozik.
- Belterületén 48 borvízforrás tör fel, határában is borvizes, mofetták területek vannak, melyekre kis fürdőtelepek – a Fortyogó és a Nyírfürdő - épültek.
Testvértelepülések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro

