Homoródalmás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Homoródalmás (Merești)
Unitárius templom
Unitárius templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang község
Polgármester Rigó Mihály
Irányítószám 537195
Körzethívószám 0266
SIRUTA-kód 85065
Népesség
Népesség 1339 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1305 (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 558 m
Terület 112,25 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Homoródalmás (Románia)
Homoródalmás
Homoródalmás
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 13′ 59″, k. h. 25° 27′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 59″, k. h. 25° 27′ 21″

Homoródalmás (románul Merești, korábban Poiana Mărului) község Romániában, Hargita megyében. Az egykori Udvarhelyszék második legnépesebb községe.

Fekvése[szerkesztés]

Homoródalmás és a Nagy-Mál

Székelyudvarhelytől 23 km-re délkeletre, a Kis-Homoród völgyében fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve alapján egykor vadalmában gazdag terület lehetett.

Története[szerkesztés]

A falu hét kis községből: Almás, Benczőfalva, Czikefalva, Kakod, Varjas, Ipacs és Benes falvakból alakult ki valószínűleg már a 13. század elején. 1332-ben említik elsőször. A faluban több nemesi család lakott az évszázadok során. Köztük néhányan: a lófő homoródalmási Rigó család, a homoródalmási Baczó család, a homoródalmási Gothárd család, a homoródalmási Barra család, a homoródalmási Szabó család, a homoródalmási Kovács család, a homoródalmási Mihály család, a homoródalmási Jakab család, a homoródalmási Donáth család, a homoródalmási Kadácsi család, a homoródalmási Sándor család, és a homoródalmási Orbán család taláható. A 1762-ben a falu megtagadja a katonai szolgálatot, ezért megtorlásul az Atlhan lovasezred egy századát szállásolják be ide. A falu a 19. században híres bútorfestő központ volt. 1910-ben 2381 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 1527 lakosából 1 román kivételével mind magyarok voltak.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A Vargyas-szurdoktól keletre a Kőmező területén román kori kápolna romjai láthatók, a kápolna valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el, falait 1930-ban magasították, de az építés abbamaradt. Orbán Balázs az egykori Varjas falu templomát látta benne.
  • Unitárius temploma 1786 és 1793 között épült késő barokk stílusban, 15. századi templomát 1693-ban bontották le a második templom építésekor, melyet 1789-ben bontottak le, a falutól délnyugatra állott.
  • A régi templom dombján Orbán Balázs szerint a középkori Cike falu állott.
  • Római katolikus temploma 1892-ben épült.
  • 1902-ben épített görög katolikus templomát 1938-ban lebontották, hogy újat építsenek, de az építés 1940-ben abbamaradt.
  • A falutól keletre fekszik a Vargyas-patak festői szurdokvölgye, ahol számos barlang is található. A legnagyobb, 1500 m hosszú barlang Orbán Balázs nevét viseli. A barlang az ősember lakóhelye, később a falu lakóinak erődített menedékhelye volt.
  • A falutól nyugatra emelkedő Várhegyen földsáncok nyomai látszanak.

Ismert emberek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)