Ugrás a tartalomhoz

Homoródalmás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Homoródalmás (Merești)
Unitárius templom
Unitárius templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
KözségHomoródalmás
Rangközségközpont
Irányítószám537195
Körzethívószám0266
SIRUTA-kód85065
Népesség
Népesség1243 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1305 (2011)[1]
Népsűrűség11,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság558 m
Terület112,25 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 14′, k. h. 25° 27′46.233333°N 25.450000°EKoordináták: é. sz. 46° 14′, k. h. 25° 27′46.233333°N 25.450000°E
SablonWikidataSegítség

Homoródalmás (románul Merești, korábban Poiana Mărului) falu Romániában, Hargita megyében, Homoródalmás község központja. Az egykori Udvarhelyszék második legnépesebb községe.

Fekvése

[szerkesztés]
Homoródalmás és a Nagy-Mál

Székelyudvarhelytől 23 km-re délkeletre, a Kis-Homoród völgyében fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve alapján egykor vadalmában gazdag terület lehetett.

Története

[szerkesztés]

A falu hét kis községből: Almás, Benczőfalva, Czikefalva, Kakod, Varjas, Ipacs és Benes falvakból alakult ki valószínűleg már a 13. század elején. 1332-ben említik először. A faluban több nemesi család lakott az évszázadok során. Köztük néhányan: a lófő homoródalmási Rigó család, a homoródalmási Baczó család, a homoródalmási Gothárd család, a homoródalmási Barra család, a homoródalmási Szabó család, a homoródalmási Kovács család, a homoródalmási Mihály család, a homoródalmási Jakab család, a homoródalmási Donáth család, a homoródalmási Kadácsi család, a homoródalmási Sándor család, és a homoródalmási Orbán család található. 1762-ben a falu megtagadja a katonai szolgálatot, ezért megtorlásul az Atlhan lovasezred egy századát szállásolják be ide. A falu a 19. században híres bútorfestő központ volt. 1910-ben 2381 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 1527 lakosából 1 román kivételével mind magyarok voltak.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A Vargyas-szurdoktól keletre a Kőmező területén román kori kápolna romjai láthatók, a kápolna valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el, falait 1930-ban magasították, de az építés abbamaradt. Orbán Balázs az egykori Varjas falu templomát látta benne.
  • Unitárius temploma 1786 és 1793 között épült késő barokk stílusban, 15. századi templomát 1693-ban bontották le a második templom építésekor, melyet 1789-ben bontottak le, a falutól délnyugatra állott.
  • A régi templom dombján Orbán Balázs szerint a középkori Cike falu állott.
  • Római katolikus temploma 1892-ben épült.
  • 1902-ben épített görögkatolikus templomát 1938-ban lebontották, hogy újat építsenek, de az építés 1940-ben abbamaradt.
  • A falutól keletre fekszik a Vargyas-patak festői szurdokvölgye, ahol számos barlang is található. A legnagyobb, 1500 m hosszú barlang Orbán Balázs nevét viseli. A barlang az ősember lakóhelye, később a falu lakóinak erődített menedékhelye volt.
  • A falutól nyugatra emelkedő Várhegyen földsáncok nyomai látszanak.

Borvízforrások és népi fürdők

[szerkesztés]

Ismert emberek

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]