Nagygalambfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagygalambfalva (Porumbenii Mari)
RO HR Porumbenii Mari 2017.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang községközpont
Beosztott falvak Kisgalambfalva
Polgármester Gyerkó Levente
Irányítószám 537214
Körzethívószám +40 x66[1]
SIRUTA-kód 85216
Népesség
Népesség 1237 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság 1133
Község népessége 1805 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 431 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagygalambfalva (Románia)
Nagygalambfalva
Nagygalambfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 16′ 26″, k. h. 25° 07′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 26″, k. h. 25° 07′ 58″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagygalambfalva témájú médiaállományokat.

Nagygalambfalva (románul Porumbenii Mari, korábban Golumba Mare) falu és községközpont Romániában, Erdélyben, Hargita megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A falu Székelykeresztúrtól 10 km-re keletre, a Nagy-Küküllő középső szakaszán, annak jobb partján a Nagygalambfalvi-völgymedencében terül el. Bögözhöz tartozott, 2004-ben vált ismét önálló községgé. A település belterülete szögekre oszlik: Templomszög, Patakszög, Alszög, Fölszög, Malomszög (a „szög” itt falurészt jelent).

Története[szerkesztés]

1334-ben Galamb néven említik először. A falu délkeleti végétől nem messze a Vágás-patak feletti Vártető nevű hegycsúcson nagy kiterjedésű vár maradványai látszanak. A vár valószínűleg dák eredetű, használata a római korban megszűnt, de a középkorban a lakosság menedékhelyként még használta. A szomszédos Lesőhegy csúcsán a várnak egy őrtornya állott. A településen már 1566-ban létezett iskola. Erről a székelyudvarhelyi református egyházmegye levéltárában található jegyzőkönyv bejegyzése tanúskodik, mely szerint az akkori iskolamester így ír alá egy végrendelet: "Én Galambfalvi Pál Diják ki vagyok ith galambfalwaj mester." 1566. május 11. Az 1870-es években épült kőiskolát mára átalakították, benne tornaterem, könyvtár és helytörténeti gyűjtemény kapott helyet. Vele szemben áll az 1980-as években épült, korszerűen felszerelt iskola. Az I-VIII. osztályban pillanatnyilag 126 gyerek tanul. Az óvodába 56 gyerek jár. 1910-ben 1441 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 1203 lakosából 1187 magyar, 11 román volt.

Látnivalók[szerkesztés]

A Szent Miklós görögkatolikus templom
  • Református temploma 13. századi eredetű. Erődített kerítőfal övezi. Freskóit 1970-ben bontották ki. Református templom a falu közepén a templomdombon épült átmeneti stílusban a 13-14. században, a 15. században gótikus stílusban építették át. A templom 1970. évi állagmegóvó munkálatai során feltárt művészeti értékei: a szentély ülőfülkéje, a sekrestyeajtó kerete, a korabeli bolthálózat rajza és a középkori freskók (triptichon – az első Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja, a második kép témája Mária mennyei megkoronázása zenélő angyalok társaságában, a harmadik kép Szent Dorottyát ábrázolja a kis Jézussal). 1989-ben a hajó déli falán külső freskót tártak fel, melyen feltehetőleg a keresztről való levétel látható, s egy felirat: "javítva 1479 Szent Bertalan". 2007-ben újították fel, amikor is a freskóit igen nagy mértékben helyreállították. A község református lelkipásztora Kányádi György. A templomkert csodálatosan szép – az életfát mintázó – vaskapuját, Bokor János kovácsmester készítette 2006-ban.

Protestáns időszakból bőven maradt fenn írott dokumentum, melyek alapján nyomon követhető a falu és egyházának története.

Híres emberek[szerkesztés]

Testvértelepülései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]