Kányádi Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kányádi Sándor
2009-ben (Bahget Iskander felvétele)
2009-ben (Bahget Iskander felvétele)
Élete
Született 1929. május 10.
Nagygalambfalva
Elhunyt 2018. június 20.[1] (89 évesen)
Budapest, Magyarország
Sírhely Nagygalambfalva
Nemzetiség magyar
Házastársa Tichy Mária Magdolna
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, gyermekvers
Alkotói évei 19502018
Első műve Virágzik a cseresznyefa (1955)
Kitüntetései
Kányádi Sándor aláírása
Kányádi Sándor aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kányádi Sándor témájú médiaállományokat.

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10.Budapest, 2018. június 20.)[1][2] a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Írói álneve Kónya Gábor.

Életrajza[szerkesztés]

Az 1987-es Szép versek kötetben megjelent portréja, Csigó László felvétele

Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.

Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Romániai Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től pedig a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja is volt.

A kortárs magyar költészet egyik legnagyobb alakjának számított, a magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója volt. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozták meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.

Szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezték végső nyugalomra; a szertartáson Áder János köztársasági elnök is részt vett.[3]

Családja[szerkesztés]

1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit,[4] később elismert színész-operaénekesként gyakori vendég volt a költő szerzői estjein.

Munkái[szerkesztés]

Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították.[5] Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.[5]

Verseskötetei[szerkesztés]

A pad feletti emléktáblán Hiúság című verse: „Lelkemre többre nem vágyom lenne bár egy padom lenn az Arany János nevét viselő metróállomáson”[6]
  • Virágzik a cseresznyefa (1955)
  • Sirálytánc (1957)
  • Kicsi legény, nagy tarisznya (1961)
  • Harmat a csillagon (1964)
  • Fényes nap, nyári nap (ill. Szász Dórián, 1964)
  • Három bárány (1965)
  • Kikapcsolódás (1966)
  • Függőleges lovak (1968)
  • Fától fáig (1970)
  • A bánatos királylány kútja (1972)
  • Szürkület (1979)
  • Farkasűző furulya (1979)
  • Tavaszi tarisznya (1982)
  • Madármarasztaló (1986)
  • Küküllő kalendárium (1988)
  • Sörény és koponya (1989)
  • Valaki jár a fák hegyén (1997)
  • Halottak napja Bécsben; ill. Zsögödi Nagy Imre; Vincze, Szentendre, 1997
  • Csipkebokor az alkonyatban (műfordítások, 1999)
  • Felemás őszi versek (2002)
  • Halottak napja Bécsben / Allerseelen in Wien; németre ford. Paul Kárpáti / Ziua morţilor la Viena; románra ford. Paul Drumaru; Vincze László Papírmerítő Műhelye, Szentendre, 2003
  • Jövendőmondás. Válogatott versek; Corvin, Déva, 2008
  • Szarvas-itató; Corvin, Déva, 2009
  • Előhang. Válogatott versek és műfordítások; vál., szerk., előhang Iványi Gábor; Wesley, Bp., 2009
  • Ünnepek háza. Két dráma és két forgatókönyv; Helikon, Bp., 2010
  • Volt egyszer egy kis zsidó. Erdélyi jiddis népköltészet; vál., ford. Kányádi Sándor; Koinónia, Cluj [Kolozsvár], 2010
  • Válogatott versek; vál., szerk. Fekete Vince; Hargita, Csíkszereda, 2012 (Székely könyvtár)
  • Válogatott versek; vál. Tarján Tamás; Holnap, Bp., 2013
  • A Corcovado Krisztusa. Válogatott versek és műfordítások; szerk., utószó Zsille Gábor; Szent István Társulat, Bp., 2015
  • Kaláka–Kányádi: Kicsiknek és nagyoknak; Gryllus Kft., Bp., 2015 (Hangzó Helikon) + CD

Meséskötetei[szerkesztés]

  • Fából vaskarika (1969)
  • Kenyérmadár (1980)
  • Billegballag; Kalligram, Pozsony, 1993
  • Virágon vett vitéz (2002)
  • Zümmögő; ill. Győrfi András; Holnap, Bp., 2004
  • Meddig ér a rigófütty (2005)
  • A kíváncsi Hold; ill. Szegedi Katalin; Cartaphilus, Bp., 2007
  • Az elveszett követ; Cartaphilus, Bp., 2010
  • Világlátott egérke (2011)
  • Talpas történetek (2011)
  • Jeremiás és a gépsárkány; Helikon, Bp., 2011
  • Kecskemesék; Cartaphilus, Bp., 2012
  • Virágon vett vitéz; Holnap, Bp., 2012
  • Ein Held zum Blumenpreis (Virágon vett vitéz); németre ford. Paul Kárpáti; Holnap, Bp., 2012
  • Lehel vezér lova. Kányádi Sándor meséi; Helikon, Bp., 2013
  • Küküllő kalendárium (lapozó); Holnap, Bp., 2013
  • Kakasszótól pacsirtáig (lapozó); 2. kiad.; Gutenberg, Csíkszereda, 2016
  • Három székláb; ill. Szimonidesz Kovács Hajnalka; Holnap, Bp., 2017

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

Tagságai, tisztségei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Néhai tagok. Magyar Művészeti Akadémia. (Hozzáférés: 2018. június 20.)
  2. Meghalt Kányádi Sándor”, index.hu, 2018. június 20. (Hozzáférés ideje: 2018. június 20.) 
  3. Székelyföldön, a szülőfalujában temették el Kányádi Sándort (magyar nyelven). index.hu, 2018. július 7. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
  4. Belevágni a lehetetlenbe (html). erdely.ma, 2013. augusztus 26. [2014. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 16.)
  5. ^ a b c d Adatlapja a Magyar Művészeti Akadémia honlapján (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. október 23.)
  6. Egy nyugdíjas házaspárnak köszönhetjük az Arany János utcai metrómegállóban lévő Kányádi-padot (NLCAFÉ, 2018. június 21.)
  7. Győr megyei jogú város honlapja: A könyv ünnepe: IX. Győri Könyvszalon - 2008.
  8. Köztársasági érdemrend Kányádi Sándornak
  9. Az I. kerület díszpolgárává avatták Kányádi Sándort
  10. Babits Mihály Alkotói Emlékdíj
  11. TÁJÉKOZTATÓ A BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNYRÓL – Kitüntetéseink. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  12. Bényi Ildikó és Kányádi Sándor kapta a humanista Aphelandra-díjat. kultura.hu=, 2011. november 3. (Hozzáférés: 2011. november 4.)
  13. InfoRádió: Széll Kálmán Díjat kapott Kányádi Sándor. InfoRádió, 2014. február 17. (Hozzáférés: 2014. február 17.)
  14. Eldöntötték, kik kapnak díjat Budapest napján. hvg.hu (2014. jún. 30.) (Hozzáférés: 2014. jún. 30.)
  15. Átadták az idei Prima Primissima Díjakat - mandiner.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Murvai Olga: Vers-rekviem. Kismonográfia Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című poémájáról; Kriterion, Kolozsvár, 2005
  • 70 éve született Kányádi Sándor. Ajánló bibliográfia gyerekeknek; összeáll. Németi Katalin; Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár, Debrecen, 1999
  • Ködöböcz Gábor: Hagyomány és újítás Kányádi Sándor költészetében. A poétikai módosulások természete a daloktól a „szövegekig”; Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2002 (Csokonai könyvtár)
  • Pécsi Györgyi: Kányádi Sándor; Kalligram, Pozsony, 2003 (Tegnap és ma)
  • Tanulmányok Kányádi Sándorról; szerk. Márkus Béla; Kossuth, Debrecen, 2004
  • Bertha Zoltán: Fekete-piros versek költője, Kányádi Sándor; Hungarovox, Bp., 2006
  • Pécsi Györgyi: "Meggyötörten is gyönyörű". Képek és tények Kányádi Sándor életéből; Helikon, Bp., 2009
  • Vörös László: Kányádi Sándor. Egy monográfia töredékei; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2009 (Tiszatáj könyvek)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Kányádi Sándor témában.