Kányádi Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kányádi Sándor
Kányádi Sándor.jpg
Élete
Született 1929. május 10. (87 éves)
Nagygalambfalva
Nemzetiség magyar
Házastársa Tichy Mária Magdolna
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, gyermekvers
Alkotói évei 1950
Első műve Virágzik a cseresznyefa (1955)
Kányádi Sándor aláírása
Kányádi Sándor aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kányádi Sándor témájú médiaállományokat.

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Életrajza[szerkesztés]

Ünnepi Könyvhét, Budapest, 2010
KanyadiSandorFotoThalerTamas.JPG
2014-es portrék

Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.

Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

Írói álneve Kónya Gábor.

Jelenlegi szerepe[szerkesztés]

A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. 1950-től Kolozsvárott, jelenleg pedig Budapesten él.

A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.

Családja[szerkesztés]

1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit,[1] ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.

Munkái[szerkesztés]

Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították.[2] Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.[2]

Verseskötetei[szerkesztés]

  • Virágzik a cseresznyefa (1955)
  • Sirálytánc (1957)
  • Kicsi legény, nagy tarisznya (1961)
  • Harmat a csillagon (1964)
  • Fényes nap, nyári nap (ill. Szász Dórián, 1964)
  • Három bárány (1965)
  • Kikapcsolódás (1966)
  • Függőleges lovak (1968)
  • Fától fáig (1970)
  • A bánatos királylány kútja (1972)
  • Szürkület (1979)
  • Farkasűző furulya (1979)
  • Tavaszi tarisznya (1982)
  • Madármarasztaló (1986)
  • Küküllő kalendárium (1988)
  • Sörény és koponya (1989)
  • Valaki jár a fák hegyén (1997)
  • Csipkebokor az alkonyatban (műfordítások, 1999)
  • Felemás őszi versek (2002)

Ünnepek háza. Két dráma és két forgatókönyv; Helikon, Bp., 2010

Volt egyszer egy kis zsidó. Erdélyi jiddis népköltészet; vál., ford. Kányádi Sándor; Koinónia, Cluj [Kolozsvár], 2010

Válogatott versek; vál., szerk. Fekete Vince; Hargita, Csíkszereda, 2012 (Székely könyvtár)

Válogatott versek; vál. Tarján Tamás; Holnap, Bp., 2013

Corcovado Krisztusa. Válogatott versek és műfordítások; szerk., utószó Zsille Gábor; Szent István Társulat, Bp., 2015

Kaláka–Kányádi: Kicsiknek és nagyoknak; Gryllus Kft., Bp., 2015 (Hangzó Helikon + CD)

Meséskötetei[szerkesztés]

  • Fából vaskarika (1969)
  • Kenyérmadár (1980)
  • Virágon vett vitéz (2002)
  • Meddig ér a rigófütty (2005)
  • Az elveszett követ; Cartaphilus, Bp., 2010
  • Világlátott egérke (2011)
  • Talpas történetek (2011)
  • Jeremiás és a gépsárkány; Helikon, Bp., 2011
  • Kecskemesék; Cartaphilus, Bp., 2012
  • Virágon vett vitéz; Holnap, Bp., 2012
  • Ein Held zum Blumenpreis (Virágon vett vitéz); németre ford. Paul Kárpáti; Holnap, Bp., 2012
  • Lehel vezér lova. Kányádi Sándor meséi; Helikon, Bp., 2013
  • Küküllő kalendárium (lapozó); Holnap, Bp., 2013

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

...lelkemre többre nem vágyom lenne bár egy padom lenn az Arany János nevét viselő metróállomáson (Hiúság)

Tagságai, tisztségei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Belevágni a lehetetlenbe (html). erdely.ma, 2013. augusztus 26. (Hozzáférés: 2014. február 16.)
  2. ^ a b c d Adatlapja a Magyar Művészeti Akadémia honlapján (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. október 23.)
  3. Győr megyei jogú város honlapja: A könyv ünnepe: IX. Győri Könyvszalon - 2008.
  4. Az I. kerület díszpolgárává avatták Kányádi Sándort
  5. Babits Mihály Alkotói Emlékdíj
  6. TÁJÉKOZTATÓ A BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNYRÓL – Kitüntetéseink. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  7. Bényi Ildikó és Kányádi Sándor kapta a humanista Aphelandra-díjat. kultura.hu=, 2011. november 3. (Hozzáférés: 2011. november 4.)
  8. InfoRádió: Széll Kálmán Díjat kapott Kányádi Sándor. InfoRádió, 2014. február 17. (Hozzáférés: 2014. február 17.)
  9. Eldöntötték, kik kapnak díjat Budapest napján. hvg.hu (2014. jún. 30.) (Hozzáférés: 2014. jún. 30.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Temesvári magyar nyelvű szabadegyetemi előadások
  • Gyermekirodalom Erdélyben
  • Román Költők könyvsorozat
  • Műfordítás Erdélyben
  • Murvai Olga: Vers-rekviem. Kismonográfia Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című poémájáról; Kriterion, Kolozsvár, 2005
  • 70 éve született Kányádi Sándor. Ajánló bibliográfia gyerekeknek; összeáll. Németi Katalin; Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár, Debrecen, 1999
  • Ködöböcz Gábor: Hagyomány és újítás Kányádi Sándor költészetében. A poétikai módosulások természete a daloktól a "szövegekig"; Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2002 (Csokonai könyvtár)
  • Pécsi Györgyi: Kányádi Sándor; Kalligram, Pozsony, 2003 (Tegnap és ma)
  • Bertha Zoltán: Fekete-piros versek költője, Kányádi Sándor; Hungarovox, Bp., 2006
  • Pécsi Györgyi: "Meggyötörten is gyönyörű". Képek és tények Kányádi Sándor életéből; Helikon, Bp., 2009
  • Vörös László: Kányádi Sándor. Egy monográfia töredékei; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2009 (Tiszatáj könyvek)