Ugrás a tartalomhoz

Kányádi Sándor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kányádi Sándor
2014-ben
2014-ben
Született1929. május 10.[1][2][3][4]
Nagygalambfalva
Elhunyt2018. június 20. (89 évesen)[5]
Budapest[2]
Állampolgárságaromán
Nemzetiségemagyar
HázastársaTichy Mária Magdolna
GyermekeiZoltán Sándor (1962) és László András (1971)
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Lista
SírhelyeNagygalambfalva[8]
Írói pályafutása
Jellemző műfajokvers
Irodalmi irányzat1950–2018
Első műveVirágzik a cseresznyefa (1955)
Kányádi Sándor aláírása
Kányádi Sándor aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Kányádi Sándor témájú médiaállományokat.

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – Budapest, 2018. június 20.)[5][9] a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Írói álneve Kónya Gábor.

Élete

[szerkesztés]
Bahget Iskander felvételén, 2009

A Hargita megyei Nagygalambfalván Kányádi Miklós gazdálkodó és László Julianna gyermekeként született. Édesanyját 11 évesen (1940) elveszítette. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de 1954-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyarirodalom-szakos tanári diplomát, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.

Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője volt.

Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Romániai Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től pedig a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja is volt.

A kortárs magyar költészet egyik legnagyobb alakjának számított, a magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója volt. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozták meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.

Szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezték végső nyugalomra; a szertartáson Áder János köztársasági elnök is részt vett.[10]

Családja

[szerkesztés]

1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanár-szerkesztőnővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit,[11] később elismert színész-operaénekesként gyakori vendég volt a költő szerzői estjein.

Művei

[szerkesztés]

Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították.[12] Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.[12]

Kötetek

[szerkesztés]
Az 1987-es Szép versek kötetben megjelent portréja, Csigó László felvétele
A pad feletti emléktáblán Hiúság című verse: „Lelkemre többre nem vágyom lenne bár egy padom lenn az Arany János nevét viselő metróállomáson”[13]
  • Virágzik a cseresznyefa. Versek; Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1955
  • Sirálytánc; Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1957
  • Kicsi legény, nagy tarisznya; Ifjúsági, Bukarest, 1961
  • Harmat a csillagon. Versek; Irodalmi, Bukarest, 1964
  • Fényes nap, nyári nap. Versek; Ifjúsági, Bukarest, 1964 (Napsugár könyvek)
  • Három bárány; Ifjúsági, Bukarest, 1965 (Napsugár könyvek)
  • Kikapcsolódás. Versek; Irodalmi, Bukarest, 1966
  • Függőleges lovak. Versek; Irodalmi, Bukarest, 1968
  • Fától fáig. Versek 1955–1970; Kriterion, Bukarest, 1970
  • A bánatos királylány kútja. Versek, mesék, történetek; Kriterion, Bukarest, 1972
  • Kányádi Sándor legszebb versei; vál., bev. Katona Ádám; Albatrosz, Bukarest, 1974
  • Szürkület. Versek. 1970–1977; Kriterion, Bukarest, 1978
  • Fekete-piros versek; Magvető, Budapest, 1979
  • Farkasűző furulya. Mesék, versek, történetek; vál., szerk. Szakolczay Lajos; Móra, Budapest, 1979
  • Tavaszi tarisznya; Móra, Budapest, 1982
  • Madármarasztaló. Versek kicsiknek, nagyoknak; Kriterion–Móra, Bukarest–Budapest, 1986
  • Küküllő kalendárium (1988)
  • Sörény és koponya. Új versek; Csokonai, Debrecen, 1989
  • Költögető; vál., szerk. Lator László; Századvég, Budapest, 1991
  • Vannak vidékek. Válogatott versek; összeáll. Jancsik Pál; Dacia, Kolozsvár, 1992
  • Valaki jár a fák hegyén. Kányádi Sándor egyberostált versei; Magyar Könyvklub, Budapest, 1997
  • Halottak napja Bécsben; ill. Zsögödi Nagy Imre; Vincze, Szentendre, 1997
  • Valaki jár a fák hegyén. Kányádi Sándor egyberostált versei; 2. jav. kiad.; Magyar Könyvklub, Budapest, 1997
  • Csipkebokor az alkonyatban. Kányádi Sándor egyberostált műfordításai; Magyar Könyvklub, Budapest, 1999
  • Kányádi Sándor válogatott versei; vál. Tarján Tamás; Holnap, Budapest, 2000
  • Szürke szonettek; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2002
  • Felemás őszi versek (2002)
  • Halottak napja Bécsben / Allerseelen in Wien; németre ford. Paul Kárpáti / Ziua morţilor la Viena; románra ford. Paul Drumaru; Vincze László Papírmerítő Műhelye, Szentendre, 2003
  • Dél keresztje alatt; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2003
  • Ünnepek háza. Két dráma és egy tévé-ballada; Magyar Napló, Budapest, 2004
  • Kaláka – Kányádi; Helikon, Budapest, 2004 (Hangzó Helikon) + CD
  • Kányádi Sándor válogatott versei; Magyar Napló, Budapest, 2004 (A magyar irodalom zsebkönyvtára)
  • Noé bárkája felé; vál. Kovács András Ferenc; ünnepi kiadás Kányádi Sándor hetvenötödik születésnapjára; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2004
  • Kikapcsolódás. Versek / Entspannung. Gedichte; németre ford. Franyó Zoltán et al., szerk. Paul Kárpáti; 3. bőv. kiad.; Kriterion, Kolozsvár, 2007
  • Jövendőmondás. Válogatott versek; Corvin, Déva, 2008
  • Szarvas-itató; Corvin, Déva, 2009
  • Előhang. Válogatott versek és műfordítások; vál., szerk., előhang Iványi Gábor; Wesley, Budapest, 2009
  • Ünnepek háza. Két dráma és két forgatókönyv; Helikon, Budapest, 2010
  • Volt egyszer egy kis zsidó. Erdélyi jiddis népköltészet; vál., ford. Kányádi Sándor; Koinónia, Cluj [Kolozsvár], 2010
  • Válogatott versek; vál., szerk. Fekete Vince; Hargita, Csíkszereda, 2012 (Székely könyvtár)
  • Válogatott versek; vál. Tarján Tamás; Holnap, Budapest, 2013
  • A Corcovado Krisztusa. Válogatott versek és műfordítások; szerk., utószó Zsille Gábor; Szent István Társulat, Budapest, 2015
  • Kaláka–Kányádi: Kicsiknek és nagyoknak; Gryllus Kft., Budapest, 2015 (Hangzó Helikon) + CD
  • Fehéringes közmagyar. Beszélgetések Kányádi Sándorral; vál., szerk., jegyz. Pécsi Györgyi; MMA, Budapest, 2023

Gyermekirodalom

[szerkesztés]
  • Fából vaskarika; Ifjúsági, Bukarest, 1969
  • Kenyérmadár. Versek, mesék, történetek; Kriterion, Bukarest, 1980
  • Virágon vett vitéz; Móra, Budapest, 1984
  • Világlátott egérke; Móra, Budapest, 1985 (Már tudok olvasni)
  • Billegballag; Kalligram, Pozsony, 1993
  • Szitakötő tánca; vál. Lackó Katalin; General Press, Budapest, 1999
  • Talpas történetek; Holnap, Budapest, 1999
  • Meddig ér a rigófütty. Kányádi Sándor meséi; Cartaphilus, Budapest, 2001
  • Zümmögő; ill. Győrfi András; Holnap, Budapest, 2004
  • Kecskemesék; Cartaphilus, Budapest, 2005
  • A kíváncsi Hold; ill. Szegedi Katalin; Cartaphilus, Budapest, 2007
  • Az elveszett követ; Cartaphilus, Budapest, 2010
  • Jeremiás és a gépsárkány; Helikon, Budapest, 2011
  • Virágon vett vitéz; Holnap, Budapest, 2012
  • Ein Held zum Blumenpreis (Virágon vett vitéz); németre ford. Paul Kárpáti; Holnap, Budapest, 2012
  • Lehel vezér lova. Kányádi Sándor meséi; Helikon, Budapest, 2013
  • Küküllő kalendárium (lapozó); Holnap, Budapest, 2013
  • Kakasszótól pacsirtáig (lapozó); 2. kiad.; Gutenberg, Csíkszereda, 2016
  • Három székláb; ill. Szimonidesz Kovács Hajnalka; Holnap, Budapest, 2017
  • Világgá ment a nyár; vál., szerk. Miklya Zsolt; Móra, Budapest, 2021
  • Az okos kos; vál., szerk. Miklya Zsolt; Móra, Budapest, 2022
  • Világlátott egérke; ill. Bogdán Viki; 2. felújított kiad.; Móra, Budapest, 2022
  • Az elveszett követ. Kaláka zenéskönyv; ill. Herbszt László; Móra Music, Budapest, 2023 + CD

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Tagságai, tisztségei

[szerkesztés]

Érdekességek

[szerkesztés]
  • "Felhangzik" egyik költeménye (a Kaláka együttes által megzenésített Faragott versike) a Napirajz című humoros webképregény-sorozat 136 hotdoggal című, egy képkockás epizódjában, egy delfináriumban éneklő-harmonikázó rozmár előadásában.[24]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://www.pim.hu/object.217F966C-6108-4AE0-B9E6-0D1D929CA76D.ivy
  2. ↑ a b c d e f g h i PIM-névtér. (Hozzáférés: 2018. augusztus 30.)
  3. ↑ Discogs (angol nyelven). Discogs. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  5. ↑ a b Néhai tagok. Magyar Művészeti Akadémia. (Hozzáférés: 2018. június 20.)
  6. ↑ Győri Könyvszalon 2008. (Hozzáférés: 2018. augusztus 30.)
  7. ↑ Köztársasági érdemrend Kányádi Sándornak, 2009. március 16. (Hozzáférés: 2018. augusztus 30.)
  8. ↑ Eltemették Kányádi Sándort. HVG, 2018. július 7. (Hozzáférés: 2018. augusztus 30.)
  9. ↑ „Meghalt Kányádi Sándor”, index.hu, 2018. június 20. (Hozzáférés: 2018. június 20.) 
  10. ↑ Székelyföldön, a szülőfalujában temették el Kányádi Sándort (magyar nyelven). index.hu, 2018. július 7. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
  11. ↑ Belevágni a lehetetlenbe (html). erdely.ma, 2013. augusztus 26. [2014. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 16.)
  12. ↑ a b c d Adatlapja a Magyar Művészeti Akadémia honlapján (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. október 23.)
  13. ↑ Egy nyugdíjas házaspárnak köszönhetjük az Arany János utcai metrómegállóban lévő Kányádi-padot (NLCAFÉ, 2018. június 21.)
  14. ↑ Győr megyei jogú város honlapja: A könyv ünnepe: IX. Győri Könyvszalon - 2008.
  15. ↑ Köztársasági érdemrend Kányádi Sándornak
  16. ↑ Budavár Díszpolgára és Budavárért emlékérem díjasok. [2020. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  17. ↑ Babits Mihály Alkotói Emlékdíj
  18. ↑ TÁJÉKOZTATÓ A BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNYRÓL – Kitüntetéseink. Bethlen Gábor Alapítvány. [2014. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  19. ↑ Bényi Ildikó és Kányádi Sándor kapta a humanista Aphelandra-díjat. kultura.hu=, 2011. november 3. [2011. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 4.)
  20. ↑ InfoRádió: Széll Kálmán Díjat kapott Kányádi Sándor. InfoRádió, 2014. február 17. [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 17.)
  21. ↑ Kriterion Koszorú Kányádi Sándornak. szekelyhon.ro. Príma Press Kft., 2014. december 31. [2015. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 16.)
  22. ↑ Eldöntötték, kik kapnak díjat Budapest napján. hvg.hu (2014. június 30.) (Hozzáférés: 2014. június 30.)
  23. ↑ Átadták az idei Prima Primissima Díjakat - mandiner.hu
  24. ↑ 136 hotdoggal; hozzáférés: 2023. június 25.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Murvai Olga: Vers-rekviem. Kismonográfia Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című poémájáról; Kriterion, Kolozsvár, 2005
  • 70 éve született Kányádi Sándor. Ajánló bibliográfia gyerekeknek; összeáll. Németi Katalin; Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár, Debrecen, 1999
  • Ködöböcz Gábor: Hagyomány és újítás Kányádi Sándor költészetében. A poétikai módosulások természete a daloktól a „szövegekig”; Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2002 (Csokonai könyvtár)
  • Tanulmányok Kányádi Sándorról; szerk. Márkus Béla; Kossuth, Debrecen, 2004
  • Bertha Zoltán: Fekete-piros versek költője, Kányádi Sándor; Hungarovox, Budapest, 2006
  • Pécsi Györgyi: "Meggyötörten is gyönyörű". Képek és tények Kányádi Sándor életéből; Helikon, Budapest, 2009
  • Vörös László: Kányádi Sándor. Egy monográfia töredékei; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2009 (Tiszatáj könyvek)
  • "macht nichts mondta halottak napja van". Közelítések Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című verséhez; szerk. Korpa Tamás; Szépirodalmi Figyelő Alapítvány–Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, Budapest–Marosvásárhely, Lector, 2019
  • Pécsi Györgyi: Kányádi Sándor; 2. jav., bőv. kiad.; Előretolt Helyőrség Íróakadémia–Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Budapest, 2019 (Tegnap és ma)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Kányádi Sándor témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kányádi_Sándor&oldid=28275178”