Rába György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rába György
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
Született 1924. június 13.
Budapest
Elhunyt 2011. január 29.[1] (86 évesen)
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása költő, író, műfordító, irodalomtörténész, pedagógus, kritikus
Kitüntetései József Attila-díj (1983)
Füst Milán-díj (1988)
Széchenyi-díj (1993)
Pro Literatura díj (1994)
Déry Tibor-díj (1996)
Eötvös József-koszorú (2000)
Kossuth-díj (2008)
Sírhelye Új köztemető[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Rába György témájú médiaállományokat.

Rába György (Budapest, 1924. június 13.Budapest, 2011. január 29.) Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar költő, író, műfordító, irodalomtörténész, pedagógus, kritikus, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Az irodalomtudomány kandidátusa (1970), az irodalomtudomány doktora (1983).

Életpályája[szerkesztés]

1944-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-francia szakán kezdte egyetemi tanulmányait. 1946-ban az Újhold folyóirat egyik alapító szerkesztője volt. 1945-1948 között magyar–francia szakos diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1949-1957 között középiskolai tanár volt Budapesten. 1957-1961 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézet világirodalmi osztályának francia előadója, 1961-1982 között ugyanitt a XX. századi magyar irodalmi osztály főmunkatársa volt. 1983-1987 között a Modern Filológiai Társaság alelnöke volt. Tagja volt a Magyar Írószövetségnek, a Magyar PEN Clubnak.

Munkássága[szerkesztés]

Első versei a Nyugatban és a Magyar Csillagban jelentek meg. Szemlélettágító műhelyként emlékszik vissza a Vigiliára, az Életre, a Franklin Könyvkiadóra, a Hungária Könyvkiadóra. Megalapozza műfordítói és tudományos, esszéista életművét. Korai verseskötetei után csak 1961-ben jelentkezik a megújult szemléletre valló Nyílttenger című kötettel; ezt újabb hosszú szünet után követi 1969-ben a Férfihangra.

Alkotókedve az 1980-as és az 1990-es években feltámadt, kétévenként, olykor évenként követték egymást verseskötetei. Irodalomtörténeti érdeklődésének középpontjában a Nyugat és az avantgárd irodalom, valamint a magyar és a világirodalom párhuzamainak kérdésköre állt. Az 1990-es évek közepétől elbeszéléseket is írt.

1982-ben Próbaidő – Új és válogatott versek című kötetében így összegezte ars poeticáját, „vallomását a költészetről”: „…a líra azzal érdemli meg nevét, hogy indulatot közvetít: ezért egyszeri és drámai megnyilatkozás is. – A költészet mindig a személyes és az egyetemes kölcsönhatásából születik meg.”

Művei[szerkesztés]

  • Az Úr vadászata. Versek; Hungária, Budapest, 1943
  • Búvár. Versek; Hungária, Budapest, 1947
  • Nyílttenger. Versek és műfordítások; Magvető, Budapest, 1961
  • Modern olasz költők (szerkesztette, 1965)
  • Olasz költők antológiája (szerkesztette, 1966)
  • A szép hűtlenek. Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád versfordításai; Akadémiai, Budapest, 1969 (Irodalomtörténeti könyvtár)
  • Férfihangra (versek, 1969)
  • Szabó Lőrinc (monográfia, 1972)
  • Lobbanások (versek, 1973)
  • Rovások (versek, 1980)
  • Babits Mihály költészete 1903–1920 (tanulmányok, 1981)
  • Próbaidő. Új és válogatott versek; Szépirodalmi, Budapest, 1982
  • Babits Mihály (monográfia, 1983)
  • A beszéd folytatása (versek, 1984)
  • Csönd-herceg és a nikkel-szamovár (tanulmányok, 1986)
  • A valóság vendége (versek, 1987)
  • Kézrátétel (versek, 1992)
  • Kopogtatás a szemhatáron, Prózaversek; Orpheusz Könyvek, Budapest, 1993
  • Közbeszólás (versek, 1994)
  • Ráismerések (versek, 1996)
  • A vonakodó cethal. Új és válogatott versek, 1983–1997; Nagyvilág, Budapest, 1998 (Nagyvilág könyvek)
  • Remények és csalódások (elbeszélések, 2000)
  • A jelenlét furfangjai, Új versek, 1997–2000; Liget Műhely Alapítvány, Budapest, 2001 (Liget könyvek)
  • Sárkányeregetés (versek, 2003)
  • Földlakó. Versek, 2003–2006; Liget Műhely Alapítvány, Budapest, 2006 (Liget könyvek)
  • Az ünneptől a hétköznapi ünnepek felé. Babits és a százéves Nyugat költői; Argumentum, Budapest, 2008 (Babits kiskönyvtár)
  • Disputa önmagammal; Nagyvilág, Budapest, 2010

Műfordításai[szerkesztés]

  • F. Jovine: Elátkozott föld (1952)
  • E. Curie: Madame Curie (1955)
  • Leopardi: Magános élet (1958)
  • Jean Racine: Nagy Sándor (1963)[4]
  • Idegen ünnepek. Huszadik századi külföldi versek; Magvető, Bp., 1974

Részben általa fordított antológiák[szerkesztés]

  • Verses világjárás (1971)
  • Mallarmé és Valéry versei (1990)

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Rába György gyászjelentése. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
  2. Rába György. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
  3. http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html, 2019. július 6.
  4. Franciául: Alexandre le Grand, magyarul lásd Jean Racine összes drámái (1963). Budapest, Magyar Helikon.
  5. Babits Mihály Alkotói Emlékdíj

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]