Parti Nagy Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Parti Nagy Lajos
Parti Nagy Lajos-001.jpg
Született 1953. október 12. (64 éves)
Szekszárd
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Bíró Kriszta
Foglalkozása költő, drámaíró, író, szerkesztő, kritikus
Díjak Kossuth-díj

Parti Nagy Lajos az IMDb-n
Parti Nagy Lajos PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Parti Nagy Lajos témájú médiaállományokat.

Parti Nagy Lajos (Szekszárd, 1953. október 12.[1]) Kossuth-díjas magyar költő, drámaíró, író, szerkesztő, kritikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Bíró Kriszta színésznő férje.

Interjú (2011)

Élete[szerkesztés]

Szekszárdon született Nagy Lajos és Schuszter Mária gyermekeként. Gyermekkorát Tolnán, Kaposvárott és Székesfehérvárott töltötte, ahol 1972-ben tett érettségi vizsgát, majd a Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatójaként szerzett magyar–történelem szakos diplomát 1977-ben.[1] Ezt követően két évig (1977–1979) a Baranya Megyei Könyvtár munkatársaként dolgozott,[1] 1979 és 1986 között a pécsi Jelenkor című folyóirat egyik szerkesztője volt, ahol először 1971-ben jelentek meg versei.[1]

Az 1980-as években mint a JAK-füzetek (hivatalos nevén: József Attila Kör Irodalmi Egyesület) szerkesztőbizottsági tagja tevékenykedett. 1986-tól Budapesten él, azóta szabadfoglalkozású.

Parti Nagy Lajosnak 1982-ben jelent meg első könyve, az Angyalstop, 1986-ban a második, amely Csuklógyakorlat címmel látott napvilágot.

1987-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjban részesült. 1987–1988-ban a Magyar Írószövetség egyik titkára, 1991–1993-ban a Magyar Napló versrovatának szerkesztője volt.

1990-ben a Jelenkor folyóiratban egy ismeretlen szerző, Sárbogárdi Jolán A test angyala címmel közölte kisregényét, amelyhez Balassa Péter írt kommentárt. Rövid időn belül kiderült, hogy Sárbogárdi Jolán maszkja a prózaíró Parti Nagy Lajost rejti. A kisregény naiv, dilettáns hangvétele elsöprő erejű nyelvi humorral társult. Nem véletlen, hogy az 1997-es átírt, első kiadás óta háromszor jelent meg önálló kötetként, illetve Sárbogárdi Jolán alakja az Ibusár című drámába is bekerült.

1990 szeptemberétől a Magyar Napló felkérésére Parti Nagy kéthetente tárcanovellákat ír: ezekből az írásokból állt össze a Se dobok, se trombiták (1993) című tárcagyűjtemény, illetve az újraírt változatokból A hullámzó Balaton (1994) elbeszéléskötetnek több mint a fele. 1991 és 1993 között a Magyar Napló versrovatát is szerkesztette. Az Esti kréta (1995) címet viselő negyedik Parti Nagy-verseskötet olyan gyűjteményes könyv, amely az előző három verseskötet mellett új szövegeket is tartalmaz.

A Notesz József Attila fiktív verses naplójaként jelenik meg, s a költő verseire és életrajzára tett rejtett utalások hálózzák be. A szöveg abból a játékos ötletből jött létre, hogy vajon milyen verseket írt volna az idősödő József Attila, ha nem harminckét évesen távozik az irodalomból. A kilencvenes években nemcsak vers- és elbeszéléskötetei jelentek meg, hanem az Ibusár–Mauzóleum című, két színdarabot tartalmazó könyve is.

Sokat foglalkoztatott fordító és átdolgozó. Drámaíróként is sikeres, darabjait folyamatosan műsorra tűzik a színházak. Mauzóleum című drámáját több éven át nagy sikerrel játszotta a Budapesti Katona József Színház a Kamrában. 1997-ben a darabbal Szalonikiben is vendégszerepelt a társulat.

Parti Nagy Lajos első regénye a Hősöm tere (2000). A Hősöm tere Terézia Mora fordításában 2005-ben Meines Helden Platz címmel németül is megjelent. Itt utalhatunk az Europink (1999) című kötetre, amely a szerző magyar nyelvű válogatott versei mellett azok német, angol és francia nyelvű fordításait is tartalmazza. A Grafitneszen(2003) belül jelent meg az Őszológiai gyakorlatok ciklus, amelynek verseit Parti Nagy Lajos egy bizonyos Dumpf Endre maszkja mögé rejtette.

Parti Nagy Lajosnak a kortárs magyar költészetben elfoglalt helyére utal a szerző ötvenedik születésnapjára megjelentetett Mintakéve (2004) című kötet, amelyben a szerző mesterszonettjéhez a kortárs magyar líra legjobbjai, mint Kukorelly Endre, Jász Attila, Mizser Attila, Borbély Szilárd, Térey János, Orbán János Dénes, Balla Zsófia, Peer Krisztián, Varró Dániel, László Noémi, Kemény István, Vörös István, Tóth Krisztina, Kovács András Ferenc írtak szonettkoszorút. Egy évvel később, 2005-ben látott napvilágot a Parti Nagy Lajos legszebb verseit tartalmazó válogatáskötet. A fagyott kutya lába (2006) című elbeszéléskötet A hullámzó Balaton párjaként is felfogható.

Parti Nagy műveivel mintegy 300 kritika vagy tanulmány foglalkozott, a szerzővel több mint 60 olyan interjú vagy beszélgetés készült, amelyek nyomtatásban is napvilágot láttak. A szerző több mint 30 díj tulajdonosa.

Művei[szerkesztés]

  • Angyalstop (versek, 1982) Magvető Kiadó
  • Csuklógyakorlat (versek, 1986) Magvető Kiadó
  • Szódalovaglás (versek, 1990)
  • Se dobok, se trombiták (tárcanovellák, 1993) Jelenkor; 2008, Magvető
  • A hullámzó Balaton (novellák, 1994), Jelenkor; 2005, Magvető
  • Esti kréta (válogatott versek, 1995)
  • Ibusár – Mauzóleum (színművek, 1996)
  • Sárbogárdi Jolán:A test angyala. Habszódia (kisregény, 1997, Jelenkor; 2007, Magvető; hangoskönyv, 2007, Magvető)
  • Hősöm tere (regény, 2000) Magvető Kiadó
  • Fényrajzok (2001)
  • Kacat, bajazzó (tekercskönyv, Banga Ferenc ill., 2002)
  • Grafitnesz (versek, 2003; hangoskönyv, 2007) Magvető Kiadó
  • A fagyott kutya lába (novellák, 2006) Magvető Kiadó
  • A vak murmutér (próza, Banga Ferenc ill., 2007 Magvető
  • A pecsenyehattyú és más mesék (mesekötet, Banga Ferenc ill., 2008; hangoskönyv, 2009) Magvető
  • Petőfi Barguzinban (vers, ill. Felvidéki András, 2009)
  • Az étkezés ártalmasságáról : előadás 2011, 2012 Magvető
  • Szódalovaglás 2011 Magvető
  • Fülkefor és vidéke – magyar mesék 2012 Magvető
  • Mi történt avagy sem (elbeszéléskötet, 2013) Magvető
  • Fülkeufória és vidéke – Százegy új magyar mese 2014 Magvető
  • Molière-átiratok 2015 Magvető
  • Réz Pál: Bokáig pezsgőben. Hangos memoár; beszélgetőtárs Parti Nagy Lajos; Magvető, Bp., 2015
  • Réz Pál: Bokáig pezsgőben. Hangos memoár; beszélgetőtárs Parti Nagy Lajos; 3. jav. kiad.; Magvető, Bp., 2016

Műfordításai[szerkesztés]

  • Tomaž Šalamun: Póker (1993)
  • Michel Tremblay: Sógornők
  • Eberhard Streul: Kellékes
  • Molière: Úrhatnám polgár
  • Molière: Tartuffe
  • Julian Crouch, Phelim McDermott: Jógyerekek képeskönyve
  • Werner Schwab: Elnöknők (közös munka Szilágyi Máriával)

Cd-k és hangoskönyvek[szerkesztés]

  • Parti Nagy Lajos: Kis brutáliák (Vox Libris-sorozat, audio kazetta)
  • Parti Nagy Lajos: Magyar mesék 1 - 3
  • Bohumil Hrabal: Münchausen
  • Nemulasch képi visszhang parti Parti Nagy Lajos szava-járóval

Színházi munkáiból[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: Szerző, átdolgozó-39, fordító-22.[2].

Szerző[szerkesztés]

  • Ibusár
  • Sárbogárdi Jolán: A test angyala
  • Mauzóleum
  • A Tisztabúza Éjszakája
  • Ibusár-megállóhely
  • A hét asszonya
  • A pecsenyehattyú és más mesék
  • A Bandy-lányok
  • Bivaly-szuflé

Átdolgozó[szerkesztés]

  • Nagy Ignác: Tisztújítás
  • Eberhard Streul: A kellékes
  • Crouch-McDermot-Hoffmann: Jógyerekek képeskönyve
  • Krúdy Gyula: Boldogult úrfikoromban
  • Svarc:
    • A sárkány
    • Gulliver Lilliputban
  • Collodi- Tolsztoj: Pinokkió

Műveiből készült filmek[szerkesztés]

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g h Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 77. o. ISBN 9789630679206
  2. 2013 május 6.-i lekérdezés

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Parti Nagy Lajos témában.