Krasznahorkai László
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Krasznahorkai László | |
![]() | |
Élete | |
Született |
1954. január 5. (69 éves) Gyula, Magyarország |
Nemzetiség | magyar |
Szülei |
Krasznahorkai György Pálinkás Júlia |
Házastársa | Kopcsányi Dóra |
Gyermekei |
Kata Ágnes Emma |
Pályafutása | |
Első műve | Sátántangó (regény) (1985) |
Fontosabb művei |
Az ellenállás melankóliája (1989) Háború és Háború (1999) Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó (2003) |
Kiadói | Magvető Kiadó |
Kitüntetései |
|
Irodalmi díjai |
Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1983) József Attila-díj (1987) Déry Tibor-díj (1992) |
Krasznahorkai László weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Krasznahorkai László témájú médiaállományokat. |
Krasznahorkai László (Gyula, 1954. január 5. –) Kossuth-díjas magyar író, 2004 óta a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 2015. május 18-án elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat, 2019-ben pedig a legjobb fordítás kategóriában az amerikai Nemzeti Könyvdíjat.
Életpályája[szerkesztés]
Gyulán született, apja Krasznahorkai György ügyvéd, anyja Pálinkás Júlia TB-ügyintéző.[1] 1960–1968 között a gyulai általános iskolába, majd 1968–1972 között a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium latin szakára járt.[2] Ezt követően Szegeden, majd Budapesten hallgatott jogot 1974–1976 között. Az ELTE Bölcsészkarán 1977–1983 között szerzett magyar–népművelő diplomát. Első írása a Mozgó Világban jelent meg 1977-ben, Tebenned hittem címmel. 1977–1982 között a Gondolat Könyvkiadónál dokumentátor, 1982-től szabadfoglalkozású író. Több alkotását, így például a Sátántangót is megfilmesítette rendező barátja, Tarr Béla.
Először 1987-ben hagyhatta el a kádári Magyarországot, Nyugat-Berlinben töltött egy évet a DAAD vendégeként. A keleti blokk összeomlása óta állandóan változtatja lakóhelyeit. Gyakran tér vissza Németországba és Magyarországra, de hosszabb-rövidebb időket töltött és tölt Franciaországban, Spanyolországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Hollandiában, Olaszországban, Görögországban, Kínában és Japánban.
Műveit elismeréssel fogadták a kritikusok az Egyesült Államoktól Japánig. Susan Sontag „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte Krasznahorkait, W. G. Sebald pedig így írt róla: „Krasznahorkai víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja”. 1993-ban elnyerte Németországban az év legjobb könyvének járó díjat, a Bestenliste-Preist Az ellenállás melankóliája című regényéért.
1996-ban a Wissenschaftskolleg zu Berlin vendége volt. A Háború és háború c. regényének írása közben több éven át keresztül-kasul utazta Európát. A mű megírásában legnagyobb segítségére Allen Ginsberg volt, akinek New York-i lakásában hosszabb ideig lakott, s akinek baráti tanácsai sokban segítették a könyv létrejöttét.
1990-ben töltött először hosszabb időt Kelet-Ázsiában, mongóliai és kínai élményeiről Az urgai fogoly és a Rombolás és bánat az Ég alatt című regényében számolt be. Attól kezdve többször visszatért Kínába. 1996-ban, 2000-ben és 2005-ben 6-6 hónapot töltött Japánban, Kiotóban.
1985 óta filmrendező barátja, Tarr Béla szinte kizárólag az ő könyveiből, illetve forgatókönyveiből készítette filmjeit, köztük a világhírű Sátántangót és a Werckmeister harmóniákat. Krasznahorkai Tarrnak utolsó filmjéig, a 2011-es A torinói ló-ig együtt dolgozott vele, és minden fontos döntésében segítette a rendezőt.
Számos díj kitüntetettje, köztük tulajdonosa a legrangosabb magyar állami díjnak, a Kossuth-díjnak is. Tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. 2008-ban vendégprofesszor volt a berlini Freien Universitäten. 2010 júniusában Berlinben megkapta a néhány évvel azelőtt alapított Brücke Berlin-díjat. Németül is megjelent Seibo járt odalent című elbeszéléséért kapta a 20 ezer euróval járó kitüntetést, amely fordítójának, a drezdai Heike Flemmingnek is szól. 2014-ben megkapta az America Award irodalmi életműdíját.[3]
2016 szeptemberében megjelent Báró Wenckheim hazatér című regénye. A legendás Sátántangóban megérkezett Irimiás, a regényformát a valóságba átvezető Háború és háború bevezetéseként pedig megjött Ézsaiás. Most újabb nagy Krasznahorkai-hős tűnik fel a láthatáron, báró Wenckheim, a soha nem változó Ígéret beteljesítőjének tekintett ember, aki Buenos Airesből tér haza. Haza: hozzánk, napjaink Magyarországára és ősei reményvesztett vidékére, ahol úgy várják, mint a Messiást. Azt mond, amit megérdemlünk, vagy azt, amit hallani szeretnénk? Szerencsejáték-függő nagybeteg, vagy zseniális megváltó, aki új távlatokat nyitni érkezik? Egy biztos: a kisvárost, mely szülőhelye, s ahol nyugodni fog, olajszállító kamionok lepik el. Közel leszünk a tűzhöz. Krasznahorkai László egész életművét összegző regénye apokalipszis és karnevál, érzékeny szatíra és dráma és tragikus zárlat, melyben mindenki megkapja a magáét: aki nevetni akar, nevethet, aki elérzékenyülni, az elérzékenyül. Előképe Gogol és Mikszáth, no meg az enciklopédikus Dante, aki e regény lapjain is feltűnik: szolnoki lakos, aki – fejben – erősen hasonlít a Dante nevű brazil balhátvédre. A Sátántangó felejthetetlen táncrendje után itt is tánclépésekben haladunk a kamionhosszú-szuggesztív világmondatok fenséges hömpölygésével a vég elől a vég felé.
Három gyermeke van Kata, Ágnes, Emma, második felesége, Krasznahorkai Dorka (szül. Kopcsányi Dóra) sinológus és tipográfus, akivel 2007 óta Berlinben él.[1]
Művei[szerkesztés]
Regények, elbeszélések[szerkesztés]
- 1985 Sátántangó (regény, Magvető Könyvkiadó, majd a Széphalom Könyvműhely) (változatlan kiadások: Széphalom Könyvműhely: 1993, 2004, Magvető Könyvkiadó: 2005, 2009, 2013, 2015)
- 1985 Az állomáskereső ("halálnovellák", in: Életünk 1985. szeptember)
- 1986 Kegyelmi viszonyok („halálnovellák”, Magvető Könyvkiadó) (további kiadások: 1997, 2007)
- 1989 Az ellenállás melankóliája (regény, Magvető Könyvkiadó, majd a Széphalom Könyvműhely) (változatlan kiadások: Széphalom Könyvműhely: 1999, 2001, Magvető Könyvkiadó: 2005, 2011, 2014)
- 1992 Az urgai fogoly (novellák, Széphalom Könyvműhely, majd a Magvető Könyvkiadó) (változatlan kiadás: Magvető Könyvkiadó: 2004)
- 1993 A Théseus-általános. Titkos akadémiai előadások (orációk, Széphalom Könyvműhely) ("javított" kiadásként a 2013-as Megy a világ című elbeszéléskötetébe szerkesztve)
- 1993 A harmadik beszéd (részlet A Théseus-általános című orációkból, in: Jelenkor antológia)
- 1998 Megjött Ézsaiás (előjáték egy regényhez, Magvető Könyvkiadó) (teljes kiadásként a 2013-as Háború és Háború című kötetbe szerkesztve)
- 1999 Háború és Háború (regény, Magvető Könyvkiadó) (teljes, második kiadás: 2013)
- 2003 Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó (regény, Magvető Könyvkiadó) (változatlan kiadások: 2012)
- 2004 Rombolás és bánat az Ég alatt (dokumentumregény, Magvető Könyvkiadó)
- 2008 Seoibo járt odalent (elbeszélések, Magvető Könyvkiadó) (változatlan kiadások: 2012)
- 2009 Az utolsó farkas (elbeszélés, Magvető Könyvkiadó)
- 2012 Nem kérdez, nem válaszol. Huszonöt beszélgetés ugyanarról (szerzői szerkesztett interjúkötet, Magvető Könyvkiadó)
- 2013 Megy a világ (elbeszélések, Magvető Könyvkiadó)
- 2016 Báró Wenckheim hazatér (regény, Magvető Könyvkiadó)
- 2018 A Manhattan-terv (előjáték egy regényhez); fotó Ornan Rotem, esszéford. Todero Anna (Magvető Könyvkiadó)
- 2018 Aprómunka egy palotáért. Bejárás mások őrületébe (Magvető Könyvkiadó)
- 2019 Mindig Homérosznak (összművészeti alkotás, Magvető Könyvkiadó)
- Herscht 07769. Florian Herscht Bach-regénye. Elbeszélés; Magvető, Bp., 2021 (regény)
- Seiobo járt odalent; jav. utánny.; Magvető, Bp., 2021
Folyóiratmegjelenések[szerkesztés]
- 1977 Tebenned hittem (elbeszélés, in: Mozgó Világ 1977. december)
- 1980 A keddi lidérc (elbeszélés, in: Mozgó Világ 1980. október)
- 1980 A Gondolat Könyvkiadó 1981-ben megjelenő kiadványai (szerkesztő, Gondolat Könyvkiadó)
- 1981 A Gondolat Könyvkiadó 1982-ben megjelenő kiadványai (szerkesztő, Gondolat Könyvkiadó)
- 1982 Valamit tudni (részlet a Sátántangó című készülő regényből, in: Mozgó Világ 1982. augusztus)
- 1983 Ördögcsecs és sátántangó (I.) (regényrészlet, in: Jelenkor 1983. április)
- 1983 Ördögcsecs és sátántangó (II.) (regényrészlet, in: Jelenkor 1983. május)
- 1984 Herman, a vadőr (elbeszélés, in: Látóhatár 1984. április)
- 1984 Borbélykézen (elbeszélés, in: Jelenkor 1984. október)
- 1985 Herman, a vadőr (elbeszélés, in: Körkép '85)
- 1986 Rendkívüli állapotok (elbeszélés, in: Jelenkor 1986. február)
- 1986 Pokol, hirtelen (elbeszélés, in: Jelenkor 1986. június)
- 1986 Borbélykézen (elbeszélés, in: Körkép '86)
- 1987 A lassan elsötétedő világ (részlet a Kegyelmi viszonyok című "halálnovellákból", in: Új Írás 1987.)
- 1987 Kitekintés az univerzumra (regényrészlet, in: Jelenkor 1987. június)
- 1987 A hanyatlás vitéze (regényrészlet in: Jelenkor 1987. szeptember)
- 1987 Rendkívüli állapotok (elbeszélés, in: Körkép '87)
- 1987 Kés a kézben (elbeszélés, in: Újhold-Évkönyv '87)
- 1988 Kés a kézben (elbeszélés, in: Körkép '88)
- 1989 Se harsonaszó, se lovak (elbeszélés, in: Újhold-Évkönyv '89)
- 1990 Pecsét van a kapukon (elbeszélés, in: Nappali ház 1990/1-2.)
- 1990 Az Orpheus olvasóihoz (válaszok, in: Orpheus (I. évfolyam 2. szám) 1990. június)
- 1991 Maan't előtt, Maan't után (regényrészlet, in: Jelenkor 1991. január)
- 1991 Pecsét van a kapukon (elbeszélés, in: Nappali ház 1991/1-2.)
- 1991 Egy későkamaszkori dolgozat Márai Sándor emigrációs pályájáról I. (tanulmány, in: Jelenkor 1991. április)
- 1991 Egy későkamaszkori dolgozat Márai Sándor emigrációs pályájáról II. (tanulmány, in: Jelenkor 1991. május)
- 1992 Már csak tíz év (elbeszélés, in: 2000 1992. január)
- 1992 A pécsi beszéd (elbeszélés, in: Jelenkor 1992. szeptember)
- 1993 A harmadik beszéd - oratio (elbeszélés, in: Jelenkor 1993. május)
- 1996 Egy mondat (Metszet egy készülő könyvből, in: Jelenkor 1996. április)
- 1996 Egy mondat (részlet a készülő regényből, in: 2000 1996. május)
- 1996 Egy mondat (részlet a készülő regényből, in: Holmi 1996. június)
- 1996 Egy mondat (Metszet egy könyvből, in: Jelenkor 1996. október)
- 1996 Egy mondat (részlet a készülő regényből, in: 2000 1996. december)
- 1996 Sátántangó: Valami tudni (részlet a Sátántangó című regényéből, in: "Szabaduljunk meg az utókortól..." – huszonegy, Békés megyében született, innen eltávozott és ide érkezett szépíró szöveggyűjteménye, Békés Megyei Könyvtár – Tevan Kiadó, Békéscsaba, 1996.)
- 1997 Egy mondat (Metszet egy könyvből, in. Jelenkor 1997. május)
- 1998 Hogy visszanyerjük (elbeszélés, in: Kultúra és Közösség 1998/III.)
- 1999 Járás egy áldás nélküli térben (kiállítás megnyitó, in: Alföld 1999. január)
- 2000 Néma a süketnek (1899-1999) (elbeszélés, in: Körkép 2000)
- 2001 Az egész Kréta már (elbeszélés, in: Számadás – Hollandiai Mikes Kelemen Kör (1951-2001), Kalligram Könyvkiadó)
- 2003 A remény a szelencében marad. Előre? Hátra? Ülve? Állva? – Búcsúzási javaslatok a XX. századtól (elbeszélés, in: Rend és kaland – az 50 éves Alföld antológiája)
- 2003 Csak a csillagos ég (részlet a Rombolás és bánat az Ég alatt című készülő regényből, in: Beszélő 2003. július-augusztus)
- 2004 Puszta beszéd (elbeszélés, in: Eurovízió 2004)
- 2004 Rombolás és bánat az Ég alatt (részlet a Rombolás és bánat az Ég alatt című készülő regényből, in: Alföld 2004. január)
- 2004 Rombolás és bánat az Ég alatt (részlet a Rombolás és bánat az Ég alatt című készülő regényből, in: Szépirodalmi Figyelő 2004/2.)
- 2004 Rombolás és bánat az Ég alatt (elbeszélés, in: Körkép 2004)
- 2005 Ion Grigorescu – Krasznahorkai László: Lesz, ami lesz (elbeszélés, in: 2000 2005. június)
- 2008 Lefelé egy erdei úton (novella, in: Jelenkor 2008. április)
- 2008 Krasznahorkai László -- Jacek Dobrowolski: Az ellenállás melankóliája című regény forrásainál (interjú, in: Jelenkor 2008. április)
- 2009 Krasznahorkai László: No (irodalmi paródia, in: Reményi József Tamás és mások: Szénszünet – irodalmi paródiák, Új Palatinus Könyvesház)
- 2009 Lefelé egy erdei úton (elbeszélés, in: Körkép 2009)
- 2009 Az utolsó farkas (elbeszélés, Magvető Könyvkiadó)
- 2009 A sebességről (próza, in: Jelenkor 2009. július-augusztus)
- 2010 Számla (elbeszélés, in: Holmi 2010. március)
- 2010 A sebességről (elbeszélés, in: Körkép 2010)
- 2010 Nine Dragons Crossing (elbeszélés, in: Jelenkor 2010. október)
- 2011 Egyszer a 381-esen (elbeszélés, in: Körkép 2011)
- 2021 Mészöly hamva (esszé, in: Jelenkor 2021. január)
Egyéb művek[szerkesztés]
- 1998 Járás egy áldás nélküli térben (in: Bukta Imre kiállítás, katalógus)
- 2000 Háború és Háború (CD-ROM, Magvető Könyvkiadó, felvétel: Fehér György)
- 2001 Este hat; néhány szabad megnyitás (esszék, Magvető Könyvkiadó – Dovin közös kiadása)
- 2003 Krasznahorkai beszélgetések (szerkesztette: Hafner Zoltán, Széphalom Könyvműhely)
- 2008 Háborús architektúra (5 CD, Dukay Barnabással és Gadó Gáborral) (Krasznahorkai László elmeséli a Háború és Háború című regényét)
- 2010 Állatvanbent (gondolatok Max Neumann festményeiről, Magvető Könyvkiadó)
Forgatókönyvek[szerkesztés]
- 1988 Kárhozat (nagyjátékfilm, rend.: Tarr Béla) (Székely B. Miklós ötlete nyomán)
- 1990 Az utolsó hajó (rövidfilm, rend.: Tarr Béla)
- 1994 Sátántangó (nagyjátékfilm, rend.: Tarr Béla)
- 1999 Háború és Háború (rövidfilm, rend. és operatőr: Fehér György) (megjelent a Háború és Háború – a teljes történet című CD-ROM-on)
- 1997-2001 Werckmeister harmóniák (nagyjátékfilm, rend.: Tarr Béla) (Az ellenállás melankóliája című regénye nyomán)
- 2003-2007 A londoni férfi (nagyjátékfilm, rend.: Tarr Béla) (Georges Simenon azonos című regénye nyomán)
- 2008-2011 A torinói ló (nagyjátékfilm, rend.: Tarr Béla)
Médiamegjelenések[szerkesztés]
- 1989 Az ellenállás melankóliája (rövidfilm, rend.: Fehér György)
- 2005 Csillagos az ég felettem (portréfilm, rend.: Keserű Judit)
- 2018 Krasznahorkai hazatér (portréfilm, rend.: Breier Ádám)
Díjak, elismerések[szerkesztés]
- 1983 Móricz Zsigmond-ösztöndíj
- 1986 Művészeti Alap elsőkötetesek Bölöni-díja
- 1987 József Attila-díj
- 1987 Mikes Kelemen Kör díja, Hollandia
- 1987–1988 DAAD-ösztöndíj, Nyugat-Berlin
- 1992 Déry Tibor-díj
- 1993 Soros Alapítvány, Krúdy Gyula-díj
- 1993 Bestenliste irodalmi díj az év legjobb könyvéért /Melancholie des Widerstands/, Baden-Baden
- 1996 Wissenschaftskolleg Berlin, ösztöndíj
- 1998 Márai Sándor-díj
- 1999 Alföld-díj
- 2000 a Japan Foundation ösztöndíja
- 2002 Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj
- 2004 a Digitális Irodalmi Akadémia tagja
- 2004 Kossuth-díj
- 2005 a Japan Foundation ösztöndíja (Kyoto)
- 2008 Szépirodalmi Figyelő-díj
- 2010 Brücke-Berlin-díj (Berlin)
- 2012 Prima Primissima díj
- 2014 America Award
- 2015 Nemzetközi Man Booker-díj
- 2017 AEGON művészeti díj
- 2017 Merítés-díj
- 2019 Babeș-Bolyai Tudományegyetem Doctor Honoris Causa, díszdoktori kinevezés
- 2019 Nemzeti Könyvdíj az angolra fordított művek kategóriájában[4]
- 2021 Osztrák állami díj az európai irodalomért
- 2022 Libri irodalmi díj
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Krasznahorkai, Laszlo 1954– (angol nyelven). encyclopedia.com. (Hozzáférés: 2015. május 20.)
- ↑ PIM Digitaális Irodalmi Akadémia
- ↑ Krasznahorkai László kapta az idei America Awards irodalmi életműdíjat (magyar nyelven). MTI alapján. Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet - mandarchiv.hu. (Hozzáférés: 2015. május 20.)
- ↑ Baron Wenckheim’s Homecoming (amerikai angol nyelven). National Book Foundation. (Hozzáférés: 2019. november 21.)
Források[szerkesztés]
- Krasznahorkai László – Hivatalos oldal (magyarul)
- Krasznahorkai László – Kortárs irodalmi Adattár (KIA) (magyarul)
- Krasznahorkai László életrajza és művei a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján (magyarul)
- Krasznahorkai László – Terebess Ázsia E-tár (magyarul)
- Krasznahorkai László
- Magyar írók
- Magyar forgatókönyvírók
- Digitális Irodalmi Akadémia-tagok
- József Attila-díjasok
- Kossuth-díjasok
- Gyulaiak
- Déry Tibor-díjasok
- 1954-ben született személyek
- Élő személyek
- Szépíró-díjasok
- Márai Sándor-díjasok
- Szépirodalmi Figyelő-díjasok
- Alföld-díjasok
- Móricz Zsigmond-ösztöndíjasok
- Prima Primissima díjasok
- Krúdy Gyula-díjasok
- AEGON művészeti díjasok
- A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai