Lázár Ervin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lázár Ervin
2002-ben
2002-ben
Élete
Született 1936. május 5.
Budapest
Elhunyt 2006. december 22. (70 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Nemzetiség magyar
Szülei Lázár István
Pentz Etelka
Házastársa Vathy Zsuzsa
Gyermekei Zsófia, Fruzsina, Zsigmond
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) novella, gyermek- és ifjúsági irodalom
Első műve A kisfiú meg az oroszlánok (1964)
Fontosabb művei A Hétfejű Tündér (1973)
A Négyszögletű Kerek Erdő (1985)
Kiadói Móra Könyvkiadó
OSIRIS Kiadó KFT.
Kitüntetései
Irodalmi díjai József Attila-díj (1974)
Kossuth-díj (1996)
Prima Primissima díj (2005)
Lázár Ervin aláírása
Lázár Ervin aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Lázár Ervin témájú médiaállományokat.

Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5.Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Élete[szerkesztés]

Vörösmarty téren (Budapest, 1989. június 2.)
Lázár Ervin sírja Budapesten a Farkasréti temetőben

A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. „Akkoriban jött a Nagy Imre-féle könnyítés, ennek hullámain eljutottam az egyetemre. Tulajdonképpen már ekkor éreztem, hogy a rosszakaróimnak sok jót köszönhetek. Amikor a felvételinél lapozgattak a bizonyítványomban, ott állt egy színjeles bizonyítvány, amelyben szerepelt, hogy magatartás tűrhető, kettes. Rákérdeztek, hogy ennek mi az oka, én pedig elmeséltem” – emlékezett vissza.[1]

1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója volt. 1961-ben megszerezte a magyartanári diplomát.

Az újságnál 1963-ig maradt: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa lett. 1965-ben Budapestre költözött, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedett el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író volt.

A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (19911994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).

Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).[2]

Első gyermeke Lázár Zsófia, aki az ELTE BTK angol-olasz szakán végzett, édesanyja Király Erzsébet irodalomtörténész.

2006. december 22-én hunyt el Budapesten.

Művészete[szerkesztés]

„Valójában Lázár Ervin életművének jelentős hányadáról elmondható, hogy meseszerű, de az is, hogy ott van benne a mágikus, mitikus (…) Szövegvilágában a valóság és a fantasztikum szinte megérintik egymást.”

[3]

A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.

Művei[szerkesztés]

  • A kisfiú meg az oroszlánok. Meseregény; Móra, Bp., 1964
  • Csonkacsütörtök. Elbeszélések; Szépirodalmi, Bp., 1966
  • Egy lapát szén Nellikének (1969)
  • A nagyravágyó feketerigó; szöveg Lázár Ervin, rajz Réber László; Móra, Bp., 1969
  • A fehér tigris (regény, 1971)
  • Buddha szomorú (1973)
  • A Hétfejű Tündér (mesék, 1973)
  • Öregapó madarai; szöveg Lázár Ervin, rajz Balogh Péter; Móra, Bp., 1974 (Bölcs bagoly)
  • Bikfi-bukfenc-bukferenc; Móra, Bp., 1976
  • Menjünk Bergengóciába! Műsorok általános iskolásoknak; szerk. Mezei Éva, rendezői utószó Bükkösdi László; NPI, Bp., 1977 (Színjátszók kiskönyvtára)
  • Berzsián és Dideki (mesék, 1979)
  • Gyere haza, Mikkamakka!; Móra, Bp., 1980
  • A Masoko Köztársaság; Kozmosz Könyvek, Bp., 1981
  • Szegény Dzsoni és Árnika (mese, 1981)
  • Povero Gioni e Arnica /Szegény Dzsoni és Árnika/ (mese, olaszra ford. Gaetano Minuta); Città Nuova Editrice, 1984
  • A Négyszögletű Kerek Erdő (gyermekregény, 1985)
  • Tuvudsz ivígy?; ill. Kecskeméti Kálmán; Szépirodalmi, Bp., 1987
  • December tábornok; ill. Tettamanti Béla; IPV, Bp., 1988
  • Bab Berci kalandjai (gyermekregény, 1989)
  • A Franka cirkusz (hangjátékok, 1990)
  • Lovak, kutyák, madarak. Történetek állatokról; ill. Dolnik Miklós; Vario, Bp., 1990
  • Lázár Ervin–Varga Domokos: Olvasókönyv. Magyar nyelv és irodalom. Általános iskola 3. osztály; Tankönyvkiadó, Bp., 1992
  • A manógyár; ill. Faltis Alexandra; Századvég, Bp., 1993
  • Hét szeretőm. Válogatott novellák; vál., szerk. Domokos Mátyás; Osiris-Századvég, Bp., 1994 (Osiris-Századvég könyvtár. Irodalom)
  • Lázár Ervin–Varga Domokos: Olvasókönyv az általános iskola 4. osztálya számára; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1994
  • A hétfejű tündér; 5. bőv. kiad.; Osiris, Bp., 1995
  • A Négyszögletű Kerek Erdő; 2. jav. kiad.; Osiris, Bp., 1995
  • Csillagmajor; Osiris, Bp., 1996 (Osiris könyvtár. Irodalom)
  • Kisangyal; Osiris, Bp., 1997 (Osiris könyvtár. Irodalom)
  • Hapci király (mesék, 1998)
  • Lehel kürtje (mesék, 1999)
  • Eredeti üzenet; Művészetek Háza, Pécs, 2000 + CD
  • A fázóművész; Kárpáti Tibor, Szeged, 2001
  • Az aranyifjítószóló madár. Ámi Lajos meséi; átdolg. Lázár Ervin; Osiris, Bp., 2001
  • A manógyár; 2., új mesékkel bőv. kiad.; Osiris, Bp., 2002
  • Tüskés varabin. Állattörténetek; Osiris, Bp., 2003
  • Les mains dans le goudron /Szurkos kezek/ (mesék, franciára ford. Anikó Sebestény); Editions Szkarabeusz; Bp., 2005
  • Magyar mondák; Osiris, Bp., 2005
  • Csillagmajor; 2. bőv. kiad.; Osiris, Bp., 2005 (Lázár Ervin munkái)
  • Lázár Zsófia–Lázár Ervin: Bogármese; Sanoma Media, Bp., 2006 (Nők lapja műhely)
  • Napló; szerk., jegyz. Ács Margit; Osiris, Bp., 2007
  • A kalapba zárt lány; Osiris, Bp., 2008
  • Sebő–Lázár Ervin: Erdei dalnokverseny; Helikon, Bp., 2008 (Hangzó Helikon) + CD
  • A másik télapó; Helikon, Bp., 2013
  • Bikfi-bukfenc-bukferenc; Móra, Bp., 2013 (A Négyszögletű Kerek Erdő)
  • Dömdö-dömdö-dömdödöm; Móra, Bp., 2014 (A Négyszögletű Kerek Erdő)
  • Foci; Móra, Bp., 2014
  • Gyere haza, Mikkamakka!; Móra, Bp., 2014 (A Négyszögletű Kerek Erdő)
  • A Nyúl mint tolmács; Móra, Bp., 2014
  • A fába szorult hernyó; Móra, Bp., 2015
  • Lázár Ervin; vál. Vathy Zsuzsa, Komáromi Gabriella, szerk. Komáromi Gabriella; Napkút–PIM, Bp., 2015 (Hang-kép-írás)
  • The devil's horseshoe and other stories (Csillagmajor); angolra ford. Judith Sollosy; Corvina, Bp., 2015
  • A bolond kútásó. Válogatott novellák; vál., szerk., utószó Komáromi Gabriella; Helikon, Bp., 2016 (Helikon zsebkönyvek)
  • A valóság íze. Kötetben eddig meg nem jelent írások; gyűjt. Urbán László, szerk. Gacsályi József; Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Szekszárd, 2016
  • A legkisebb boszorkány; Móra, Bp., 2016
  • A nagyravágyó feketerigó; ill. Réber László; 3. felújított kiad.; Móra, Bp., 2016
  • A mese szeretet. Kötetben eddig meg nem jelent írások II.; szerk. Urbán László; Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Szekszárd, 2017
  • Százpettyes katica. Mesék, mesenovellák, kiadatlan írások; Móra, Bp., 2019
  • Játék álarcban. Összegyűjtött novellák, 1957–1968; Helikon, Bp., 2019 (Lázár Ervin művei. Novellák)

Egyéb[szerkesztés]

  • Fejér Zsolt: Mikkamakka és a többiek. Szövegfeldolgozó munkafüzet Lázár Ervin meséje alapján; Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1994
  • Várhidi Attila: Játsszunk színházat! Dramatizált népmesék, Lázár Ervin-, Móra Ferenc-mesék, sulikomédiák gyermekszínjátszó rendezőknek, pedagógusoknak és bábosoknak; Tóth Könyvkereskedés, Debrecen, 1999 (Szín-játék-tár)
  • Kiss Andrea: A hazudós egér. Lázár Ervin azonos című műve alapján; összeáll., szerk. Pajor Zsófia; Csorba Győző Könyvtár, Pécs, 2017 (Könyvtármozi füzetek)
  • Horváth Mária: Vacskamati virágja. Lázár Ervin azonos című műve alapján; összeáll., szerk. Pajor Zsófia; Csorba Győző Könyvtár, Pécs, 2017 (Könyvtármozi füzetek)
  • Horváth Mária: Szörnyeteg Lajos, jaj de álmos. Lázár Ervin azonos című műve alapján; összeáll., szerk. Kárpáti Szlávna; Csorba Győző Könyvtár, Pécs, 2019 (Könyvtármozi füzetek)

Filmográfia[szerkesztés]

Hangjátékai[szerkesztés]

  • Gyere haza Mikkamakka! (1975)
  • Nők, parasztudvaron (1975)
  • A fájós fogú oroszlán (1976)
  • Krimi (1977)
  • A hazudós egér (1977)
  • Zsebrádiószínház - A hangg (1979)
  • Rendhagyó baleset (1979)
  • Capriccio (1980)
  • Berzsián költő mennydörgős mennykövei (1981)
  • Szegény Dzsoni és Árnika (1981)
  • Lenn a kútban (1983)
  • Ó be szép az élet, s minden más madár (1987)
  • Utazás a vörös lovon (1989)
  • A legkisebb boszorkány (1990)

Díjai[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Lázár Ervin szobra (Budapest, Kerekerdő park, 2017)[5]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

Lázár Ervin családfája
Lázár Ervin
(Budapest, 1936. május 5. –
Budapest, 2006. december 22.)

író, elbeszélő, meseíró

Apja:
Lázár István
(Pálfa, 1905. május 10. –
)

uradalmi ügyintéző

ref.

Apai nagyapja:
Lázár István
(Pálfa, 1883. március 7. – )

ev.

Apai nagyapai dédapja:
Lázár István

pálfai gazda

ev.

(szülei: Lázár István és Pleck Julianna)

Apai nagyapai dédanyja:
Kis Julianna
(KajdacsSárszentlőrinc, 1925. április 30.)

ev.

(szülei: Kis Pál és Gyalog Julianna)

Apai nagyanyja:
Mányoki Erzsébet
(Pálfa, 1883. október 23. – 1912.)

ref.

Apai nagyanyai dédapja:
Mányoki István
(Pálfa, 1861. március 7. – Pálfa, 1942. június 2.)

ref.

(szülei: Mányoki István és Kovács Erzsébet)

Apai nagyanyai dédanyja:
Porteleki Julianna
(Pálfa, 1866. – Pálfa, 1949. május 2.)

ref.

(szülei: Porteleki József és Nagy Zsuzsanna)

Anyja:
Pentz Etelka
Anyai nagyapja: Anyai nagyapai dédapja:
Anyai nagyapai dédanyja:
Anyai nagyanyja: Anyai nagyanyai dédapja:
Anyai nagyanyai dédanyja:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dömdödöm - 75 éve született Lázár Ervin
  2. Lázár Ervin életrajza Petőfi Irodalmi Múzeum
  3. [Todorov, Tzvetan: Bevezetés a fantasztikus irodalomba. In Komáromi Gabriella: LÁZÁR ERVIN élete és munkássága, 2011, Osiris, 295. oldal]
  4. Porcelánbaba - PORT.hu-adatlap
  5. A szobortól jobbra lévő kő felirata (csupa nagybetűvel): „A szobrot állíttatta Ferencváros önkormányzata a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2017-ben nka
    Pintér Attila szobrászművész alkotása
    Társalkotó: Kontur András szobrászművész”

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Lázár Ervin témában.
  • Lázár Ervin a PORT.hu-n (magyarul)
  • Lázár Ervin az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  • Lázár Ervin profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
  • Lázár Ervin művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
  • Fejér Zsolt: Mikkamakka és a többiek. Szövegfeldolgozó munkafüzet Lázár Ervin meséje alapján; Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1994
  • Dörnyeiné Bere Andrea: Olvasmánynapló Lázár Ervin A négyszögletű kerek erdő című meseregényéhez; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2005 (Olvasmánynapló-sorozat)
  • Jobbladák. Lázár Ervin hetvenedik születésnapjára, szívbéli cimboráktól; szerk. Gyutai Zsuzsanna; Novella, Bp., 2006
  • Mese Lázár Ervinről; interjú Marton Mária; Könyvmolyképző, Szeged, 2007
  • Vathy Zsuzsa: Életünk, halálunk; Helikon, Bp., 2008
  • Pompor Zoltán: A hétfejű szeretet. Hagyomány és újítás Lázár Ervin elbeszélő művészetében; Kiss József, Bp., 2008
  • A nagyszederfa új hajtása. Emlékezések a Lázár Ervin Emléknapokon; Lázár Ervin Baráti Kör, Sárszentlőrinc, 2009 (Lázár Ervin füzetek)
  • Levelek Lázár Ervinhez. Mesés üzenetek gyerekektől; szerk. Tell Edit, Bakay Péter; Lázár Ervin Baráti Kör, Sárszentlőrinc, 2010 (Lázár Ervin füzetek,könyvek)
  • Komáromi Gabriella: Lázár Ervin élete és munkássága; Osiris, Bp., 2011
  • "Szárnyas emberünk". Lázár Ervin-konferencia, 2012. november 12. Petőfi Irodalmi Múzeum; összeáll. Emőd Teréz; Napkút, Bp., 2013 (Káva téka)
  • Lázár Ervin; vál. Vathy Zsuzsa, Komáromi Gabriella, szerk. Komáromi Gabriella; Napkút–PIM, Bp., 2015 (Hang-kép-írás + CD)