Lázár Ervin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lázár Ervin
2002-ben
2002-ben
Élete
Született 1936. május 5.
Budapest
Elhunyt 2006. december 22. (70 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Nemzetiség magyar
Szülei Lázár István
Pentz Etelka
Házastársa Vathy Zsuzsa
Gyermekei Fruzsina, Zsigmond
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) gyermek- és ifjúsági irodalom
Első műve A kisfiú meg az oroszlánok (1964)
Fontosabb művei A Hétfejű Tündér (1973)
A Négyszögletű Kerek Erdő (1985)
Kiadói Móra Könyvkiadó
Osiris Kiadó
Kitüntetései
Irodalmi díjai József Attila-díj (1974)
Kossuth-díj (1996)
Prima Primissima díj (2005)
Lázár Ervin aláírása
Lázár Ervin aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lázár Ervin témájú médiaállományokat.

Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5.Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Vörösmarty téren (Budapest, 1989. június 2.)
Lázár Ervin sírja Budapesten a Farkasréti temetőben

A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. „Akkoriban jött a Nagy Imre-féle könnyítés, ennek hullámain eljutottam az egyetemre. Tulajdonképpen már ekkor éreztem, hogy a rosszakaróimnak sok jót köszönhetek. Amikor a felvételinél lapozgattak a bizonyítványomban, ott állt egy színjeles bizonyítvány, amelyben szerepelt, hogy magatartás tűrhető, kettes. Rákérdeztek, hogy ennek mi az oka, én pedig elmeséltem” – emlékezett vissza.[1]

1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.

Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.

A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).

Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).[2]

2006. december 22-én hunyt el Budapesten.

Művészete[szerkesztés]

„Valójában Lázár Ervin életművének jelentős hányadáról elmondható, hogy meseszerű, de az is, hogy ott van benne a mágikus, mitikus (…) Szövegvilágában a valóság és a fantasztikum szinte megérintik egymást.”

[3]

A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.

Művei[szerkesztés]

  • A kisfiú meg az oroszlánok (1964)
  • Csonkacsütörtök (1966)
  • Egy lapát szén Nellikének (1969)
  • A fehér tigris (regény, 1971)
  • Buddha szomorú (1973)
  • A Hétfejű Tündér (mesék, 1973)
  • Berzsián és Dideki (mesék, 1979)
  • Gyere haza, Mikkamakka (gyermekregény, 1980)
  • A Masoko Köztársaság (1981)
  • Szegény Dzsoni és Árnika (mese, 1981)
  • A Négyszögletű Kerek Erdő (gyermekregény, 1985)
  • Bab Berci kalandjai (gyermekregény, 1989)
  • A Franka cirkusz (hangjátékok, 1990)
  • Lázár Ervin–Varga Domokos: Olvasókönyv. Magyar nyelv és irodalom. Általános iskola 3. osztály; Tankönyvkiadó, Bp., 1992
  • A manógyár (mesék, 1994)
  • Hét szeretőm (elbeszélések, 1994)
  • Csillagmajor (elbeszélések, 1996)
  • Kisangyal (elbeszélések, 1997)
  • Hapci király (mesék, 1998)
  • Lehel kürtje (mesék, 1999)
  • Eredeti üzenet; Művészetek Háza, Pécs, 2000 + CD
  • Az aranyifjítószóló madár. Ámi Lajos meséi; átdolg. Lázár Ervin; Osiris, Bp., 2001
  • A manógyár; 2., új mesékkel bőv. kiad.; Osiris, Bp., 2002
  • Tüskés varabin. Állattörténetek; Osiris, Bp., 2003
  • Magyar mondák; Osiris, Bp., 2005
  • Lázár Zsófia–Lázár Ervin: Bogármese; Sanoma Media, Bp., 2006 (Nők lapja műhely)
  • Napló; szerk., jegyz. Ács Margit; Osiris, Bp., 2007
  • A kalapba zárt lány; Osiris, Bp., 2008
  • Sebő–Lázár Ervin: Erdei dalnokverseny; Helikon, Bp., 2008 (Hangzó Helikon) + CD
  • A másik télapó; Helikon, Bp., 2013
  • Bikfi-bukfenc-bukferenc; Móra, Bp., 2013 (A Négyszögletű Kerek Erdő)
  • Dömdö-dömdö-dömdödöm; Móra, Bp., 2014 (A Négyszögletű Kerek Erdő)
  • Foci; Móra, Bp., 2014
  • Gyere haza, Mikkamakka!; Móra, Bp., 2014 (A Négyszögletű Kerek Erdő)
  • A Nyúl mint tolmács; Móra, Bp., 2014
  • A fába szorult hernyó; Móra, Bp., 2015
  • The devil's horseshoe and other stories (Csillagmajor); angolra ford. Judith Sollosy; Corvina, Bp., 2015
  • A bolond kútásó. Válogatott novellák; vál., szerk., utószó Komáromi Gabriella; Helikon, Bp., 2016 (Helikon zsebkönyvek)
  • A valóság íze. Kötetben eddig meg nem jelent írások; gyűjt. Urbán László, szerk. Gacsályi József; Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Szekszárd, 2016
  • A legkisebb boszorkány; Móra, Bp., 2016

Filmográfia[szerkesztés]

Hangjátékai[szerkesztés]

  • Gyere haza Mikkamakka! (1975)
  • Nők, parasztudvaron (1975)
  • A fájós fogú oroszlán (1976)
  • Krimi (1977)
  • A hazudós egér (1977)
  • Zsebrádiószínház - A hangg (1979)
  • Rendhagyó baleset (1979)
  • Capriccio (1980)
  • Berzsián költő mennydörgős mennykövei (1981)
  • Szegény Dzsoni és Árnika (1981)
  • Lenn a kútban (1983)
  • Ó be szép az élet, s minden más madár (1987)
  • Utazás a vörös lovon (1989)
  • A legkisebb boszorkány (1990)

Díjai[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Lázár Ervin szobra (Budapest, Kerekerdő park, 2017)[5]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dömdödöm - 75 éve született Lázár Ervin
  2. Lázár Ervin életrajza Petőfi Irodalmi Múzeum
  3. [Todorov, Tzvetan: Bevezetés a fantasztikus irodalomba. In Komáromi Gabriella: LÁZÁR ERVIN élete és munkássága, 2011, Osiris, 295. oldal]
  4. Porcelánbaba - PORT.hu-adatlap
  5. A szobortól jobbra lévő kő felirata (csupa nagybetűvel): „A szobrot állíttatta Ferencváros önkormányzata a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2017-ben nka
    Pintér Attila szobrászművész alkotása
    Társalkotó: Kontur András szobrászművész”

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Lázár Ervin témában.