Kovács András Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kovács András Ferenc
Kovács András Ferenc (Iskander).jpg
Született Kovács András Ferenc
1959. július 17. (59 éves)
Szatmárnémeti
Nemzetisége Magyar
SzüleiElekes Emma
Foglalkozása Költő
Műfordító
Kitüntetései

Bahget Iskander felvétele

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács András Ferenc témájú médiaállományokat.

Kovács András Ferenc (Szatmárnémeti, 1959. július 17. –) Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, esszéíró, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Érettségi vizsgát 1978-ban tett szülővárosában, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányokat a a kolozsvári egyetemen folytatott, 1984-ben magyar-francia szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1984–1989 között a székelyudvarhelyi régióban (Szentábrahám, Siménfalva, Székelykeresztúr) tanított. Több kötetnyi versválogatás összeállítója. A rendszerváltás után néhány hónapig a marosvásárhelyi Nemzeti Színház aligazgatója (a magyar társulat művészeti vezetője), a marosvásárhelyi Látó c. szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője és 2007-től a lap főszerkesztője.

Munkássága[szerkesztés]

Az ún. IV. Forrás-nemzedék vezéralakja, aki napjainkra a romániai magyar költészet mérvadó egyénisége lett. Mára a kortárs magyar líra kiemelkedő alakjává vált, ezt mutatja az is, hogy az ezredfordulótól kezdve a legnevesebb magyarországi kiadók, a Jelenkor, majd a Magvető adják ki köteteit.

Kovács András Ferencet, közkedvelt költői jelnevén KAF-ot a világirodalmi rangú kortárs magyar líra képviselőjeként tartja számon a kritika. Különösen híres fent idézett Erdélyi töredék című verse, amelyet az erdélyi magyarság modern zsoltáraként emlegetnek. De ugyanilyen híres az az egyedi költői ötletet megvalósító verse, amelyben a mindenestül mai élethelyzetet, az elvált férfi karácsonyi magányát, visszakapcsolva az európai kultúra legrégibb gyökereibe, késő középkori keresztény szekvencia formájában írja meg. Angyalfia, senki lánya című versében ezzel megalkotta a híres Todi-himnusz hímnemű párját, a "stabat pater"-t.

Költészetét a hagyomány és történetiség modern megjelenítőjeként, az európai költészeti örökség és az újító szellem találkozásának egyedülálló változataként értékeli a kritika. Gyakran más személyiségek álarca mögé bújva szólal meg - ezek lehetnek hajdan-létezők vagy kitaláltak; néhány alteregót ő maga teremtett meg magának. Illik rá azonban a "tudós költő" (poeta doctus) kategória is, de épp így nevezhetjük nyelvbűvésznek, szenvedélyes filológusnak is. Versei szerteágazó kultúrtörténeti és művészeti utalásrendszerük miatt olykor felkészült, beavatott befogadót feltételeznek. De alapvető érzelmi és szellemi üzenetüket minden olvasó ember be tudja fogadni, aki olykor engedi magát beleveszni a végletekig kifinomult képrendszerbe, máskor meg hagyja, hogy magával ragadja őt a sodró erejű lírai beszéd.

Kötetei[szerkesztés]

Kaiser Ottó felvétele
  • Tengerész Henrik intelmei (versek, 1983) Kriterion
  • Tűzföld hava (versek, 1988) Kriterion
  • Kótya-lapótya (gyermekversek, 1990) Ion Creanga
  • Költözködés (versek, 1993) Jelenkor-Kriterion
  • Lelkem kockán pörgetem (versek, 1994) Jelenkor-Kriterion
  • Üdvözlet a vesztesnek (versek, 1994) Héttorony
  • Manótánc (gyermekversek, 1994) Polis-Talentum
  • És Christophorus énekelt (versek, 1995) Jelenkor-Kriterion
  • Scintilla animae (esszék, tanulmányok, 1995)
  • Jack Cole daloskönyve (versek, 1996) Jelenkor-Polis
  • Adventi fagyban angyalok (versek, 1998) Jelenkor
  • Deoressio Transsylvaniae ("négykezes" versek Tompa Gáborral közösen, 1998)
  • Saltus Hungaricus (versek, 1999) Jelenkor
  • Fragmentum (versek magyar, ill. német, angol, francia nyelven, 1999)
  • Kompletórium. Válogatott és új versek, 1977-1999; Jelenkor, Pécs, 2000
  • Csipkébűl tekert gúzs. Jegyzetek a magyar manierizmus kérdésköréhez; Mentor, Marosvásárhely, 2000
  • Miénk a világ (gyermekversek, 2000) Polis
  • Egerek könyve (gyermekversek, 2001) Pallas-Akadémia
  • Téli prézli (versek, 2001) Jelenkor
  • Aranyos vitézi órák (versek, 2002) Mentor
  • Fattyúdalok (versek, 2003) Magvető Kiadó
  • Dzsinbüge; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2003 (Mesevonat)
  • Vásárhelyi vásár. Versek kicsiknek, nagyoknak; Koinónia, Cluj-Napoca, 2003
  • A kártyázó kakadu; [... az illusztrációkat Csillag István kész.].Megjelenés: Csíkszereda : Pallas-Akadémia, 2004.Terj./Fiz. jell.: 32, [4] p. : ill., színes ; 14x14 cmSorozat: Mesevonat
    Überallesbadeni dalnokversenyek : burleszkek és szatírák / Kovács András Ferenc.Megjelenés: Kolozsvár : Koinónia, 2005.
  • Víg toportyán : versek kicsiknek, nagyoknak / Kovács András Ferenc ; Deák Ferenc rajzaival.Megjelenés: Kolozsvár : Koinónia, 2005.
  • Hazatérés Hellászból (Kavafisz-átiratok, 2006) Magvető Kiadó
  • Álmatlan ég : versek, 2002-2004 / Kovács András Ferenc.Megjelenés: Kolozsvár : Éneklő Borz, 2006.
  • Időmadárkönyv : 69 haiku / Kovács András Ferenc ; Kohsei illusztrációival.Megjelenés: Kolozsvár : Koinónia, 2007.
  • Hajnali csillag peremén (gyermekversek, 2007) Magvető Kiadó
  • Sötét tus, néma tinta (versek, 2009) Magvető Kiadó
  • Jack Cole daloskönyve -új kiadás (versek, 2010) Magvető Kiadó
  • Alekszej Pavlovics Asztrov Hagyatéka (versek, 2010) Bookart
  • Bohócöröklét. Impromptuk és divertimentók, 2003-2009; Magvető, Bp., 2011
  • Napsugár-csízió; ill. Faltisz Alexandra; Gutenberg, Csíkszereda, 2011
  • York napsütése / Zengő tombolás. Kettős verseskönyv, 1980-2014; Magvető, Bp., 2014 Magvető Kiadó
  • Egerek könyve - új kiadás (versek, 2015) Magvető Kiadó
  • Lözsurnál dö lüniver. Füstpanoráma, 2010-2017; Bookart, Csíkszereda, 2017

Díjai[szerkesztés]

[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Markó Béla: Mire jó a forma? Igaz Szó, 1984.
  • Cs. Gyímesi Éva: A rejtőzködő lírikus. Utunk, 1984. március 23.
  • Mózes Attila: A forma öröme. Utunk, 1989. március 31.
  • Szőcs István: Könyv átutazóban. A Hét, 1989. június 1.
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1115. o. ISBN 963-05-6806-3  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]