Kovács András Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az erdélyi magyar költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács András (egyértelműsítő lap).
Kovács András Ferenc
Kaiser Ottó felvétele 2007-ben
Kaiser Ottó felvétele 2007-ben
SzületettKovács András Ferenc
1959. július 17.[1]
Szatmárnémeti, Románia
Elhunyt2023. december 30. (64 évesen)[2][3]
Marosvásárhely
MűvészneveKAF
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
HázastársaGyéresi Júlia[4]
SzüleiElekes Emma
Kovács Ferenc
Foglalkozásaköltő
műfordító
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács András Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kovács András Ferenc (Szatmárnémeti, 1959. július 17. – 2023. december 30.) Kossuth-díjas és Artisjus-nagydíjas[5] erdélyi magyar költő, esszéíró, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Érettségi vizsgát 1978-ban tett szülővárosában, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányokat a kolozsvári egyetemen folytatott, 1984-ben magyar-francia szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1984–1989 között a székelyudvarhelyi régióban (Szentábrahám, Siménfalva, Székelykeresztúr) tanított. Több kötetnyi versválogatás összeállítója. A rendszerváltás után néhány hónapig a marosvásárhelyi Nemzeti Színház aligazgatója (a magyar társulat művészeti vezetője), a marosvásárhelyi Látó c. szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője és 2008-tól 2019-ig a lap főszerkesztője volt.

Költészete[szerkesztés]

Az úgynevezett negyedik Forrás-nemzedék vezéralakja, akit a kortárs magyar költészet kiemelkedő alakjának tartanak. Verseiben számos kultúrtörténeti és művészeti utalás jelenik meg, a kritika „a hagyomány és történetiség modern megjelenítőjeként, az európai költészeti örökség és az újító szellem találkozásának egyedülálló változataként” értékeli írásait.[6]

Költői alteregói[szerkesztés]

Kovács András Ferenc költészete rendkívül sokrétű, és több költői alteregó álarca mögött is publikál (ezek lehetnek létező vagy általa kitalált fiktív személyiségek), melyeken keresztül különféle korokba, világokba, élethelyzetekbe vetíti líráját.[7]

  • Caius Licinius Calvus (i. e. 1. század) fiktív római szónok és költő, az atticista szónoki iskola képviselője, Catullus kortársa és barátja.[8]
  • John Coleman, művésznevén Jack Cole (1958–) fiktív szabadfoglalkozású költő, író. Dél-Kaliforniában született és nőtt fel, de több amerikai államban és Európában is lakott rövidebb-hosszabb ideig.[9]
  • Lázáry René Sándor (1859–1929) fiktív költő, műfordító, latin és francia szakos tanár; Kovácsnál éppen száz évvel idősebb. Édesanyja francia volt, rokonai Béziers-ben éltek. Tanulmányait szülővárosában, Kolozsváron kezdte, majd Franciaországban folytatta, de sosem tudott egy helyen megtelepedni, állandóan utazott és bolyongott; versaláírásaiból ismert, hogy Angliában és Marokkóban is megfordult. Főként magántanárként dolgozott, 1890-től Marosvásárhelyen élt.[10]

Kötetei[szerkesztés]

Bahget Iskander felvétele 2003-ban
  • Tengerész Henrik intelmei (versek, 1983) Kriterion
  • Tűzföld hava (versek, 1988) Kriterion
  • Kótya-lapótya (gyermekversek, 1990) Ion Creanga
  • Költözködés (versek, 1993) Jelenkor–Kriterion
  • Lelkem kockán pörgetem (versek, 1994) Jelenkor–Kriterion
  • Üdvözlet a vesztesnek (versek, 1994) Héttorony
  • Manótánc (gyermekversek, 1994) Polis–Talentum
  • És Christophorus énekelt (versek, 1995) Jelenkor–Kriterion
  • Scintilla animae (esszék, tanulmányok, 1995)
  • Jack Cole daloskönyve (versek, 1996) Jelenkor–Polis
  • Adventi fagyban angyalok (versek, 1998) Jelenkor
  • Deoressio Transsylvaniae ("négykezes" versek Tompa Gáborral közösen, 1998)
  • Saltus Hungaricus (versek, 1999) Jelenkor
  • Fragmentum (versek magyar, ill. német, angol, francia nyelven, 1999)
  • Kompletórium. Válogatott és új versek, 1977–1999; Jelenkor, Pécs, 2000
  • Csipkébűl tekert gúzs. Jegyzetek a magyar manierizmus kérdésköréhez; Mentor, Marosvásárhely, 2000
  • Miénk a világ (gyermekversek, 2000) Polis
  • Egerek könyve (gyermekversek, 2001) Pallas-Akadémia
  • Téli prézli (versek, 2001) Jelenkor
  • Aranyos vitézi órák (versek, 2002) Mentor
  • Fattyúdalok (versek, 2003) Magvető Kiadó
  • Dzsinbüge; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2003 (Mesevonat)
  • Vásárhelyi vásár. Versek kicsiknek, nagyoknak; Koinónia, Kolozsvár, 2003
  • A kártyázó kakadu; ill. Csillag István; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2004 (Mesevonat)
  • Überallesbadeni dalnokversenyek. Burleszkek és szatírák; Koinónia, Kolozsvár, 2005
  • Víg toportyán. Versek kicsiknek, nagyoknak; ill. Deák Ferenc; Koinónia, Kolozsvár, 2005
  • Hazatérés Hellászból (Kavafisz-átiratok, 2006) Magvető Kiadó
  • Álmatlan ég. Versek, 2002–2004; Éneklő Borz, Kolozsvár, 2006
  • Időmadárkönyv 69 haiku; ill. Kohsei; Koinónia, Kolozsvár, 2007
  • Hajnali csillag peremén (gyermekversek, 2007) Magvető Kiadó
  • Sötét tus, néma tinta (versek, 2009) Magvető Kiadó
  • Alekszej Pavlovics Asztrov Hagyatéka (versek, 2010) Bookart
  • Bohócöröklét. Impromptuk és divertimentók, 2003–2009; Magvető, Budapest, 2011
  • Napsugár-csízió; ill. Faltisz Alexandra; Gutenberg, Csíkszereda, 2011
  • York napsütése / Zengő tombolás. Kettős verseskönyv, 1980–2014; Magvető, Budapest, 2014
  • Lözsurnál dö lüniver. Füstpanoráma, 2010–2017; Bookart, Csíkszereda, 2017
  • Kovács András Ferenc: Árdeli szép tánc; zene Sebő Ferenc, ill. Kürti Andrea; Gutenberg, Csíkszereda, 2018 + CD
  • Requiem tzimbalomra. Örömzene – darabokban; Magvető, Budapest, 2019
  • Lázáry René Sándor: Néhány egykori költemény; Bookart, Csíkszereda, 2019

Díjai[11][szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 179730, https://port.hu/jump/person-179730, 2020. június 7.
  2. ↑ Meghalt Kovács András Ferenc költő, 2023. december 30. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
  3. ↑ Elhunyt Kovács András Ferenc költő, 2023. december 30. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
  4. ↑ https://copiibjc.bjc.ro/wp-content/uploads/2021/01/Descoper%C4%83-scriitorul_Kov%C3%A1cs-Andr%C3%A1s-Ferenc.pdf
  5. ↑ Kovács András Ferenc kapta az Artisjus nagydíját (magyar nyelven). contextus.hu. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  6. ↑ Kovács András Ferenc. Romániai Írók Szövetsége. (Hozzáférés: 2021. december 17.)
  7. ↑ Fried István: Minden puszta munka: vázlat. Barka. (Hozzáférés: 2021. december 17.)
  8. ↑ Tar Ibolya: Kovács András Ferenc egyik álarca. Studia Litteraria, 1–2. sz. (2015) 159–170. o. ISSN 0562-2867
  9. ↑ Kovács András Ferenc. Jack Cole daloskönyve. Budapest: Magvető, 127–133. o. (2010). ISBN 9789631427707 
  10. ↑ Lázáry René Sándor. Néhány egykori költemény. Csíkszereda: Bookart, 5–8. o. (2019). ISBN 9786068994192 
  11. ↑ PIM.hu
  12. ↑ Székelyhon
  13. ↑ A PRIMA PRIMISSIMA DÍJ 2022-ES JELÖLTJEI (amerikai angol nyelven). Prima Primissima, 2022. október 3. (Hozzáférés: 2022. december 3.)
  14. ↑ Megvannak az idei díjazottak. Jelenkor.net. (Hozzáférés: 2023. december 30.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kovács_András_Ferenc&oldid=27084876”