Dobos László (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dobos László
Születési név Dobos László
Született 1930. október 28.
Királyhelmec
Elhunyt 2014. július 25. (83 évesen)
Pozsonypüspöki
Állampolgársága csehszlovák
Nemzetisége magyar
Házastársa Halász Éva
Foglalkozása író, szerkesztő, műkritikus, politikus
Iskolái Comenius Egyetem
Díjak Alföld-díj (1985)
Kossuth-díj (1994)

Dobos László PORT.hu-adatlapja

Dobos László (Királyhelmec, 1930. október 28.Pozsonypüspöki, 2014. július 25.[1]) szlovákiai magyar író, szerkesztő, műkritikus, politikus. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Élete[szerkesztés]

Királyhelmecen született 1930. október 28-án Dobos László és Berta Etel házasságából. A királyhelmeci elemi és polgári iskola elvégzése után, 1945–1949 között a sárospataki tanítóképzőben tanult. Felsőfokú tanulmányokat 1951–1955 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar-történelem-polgári nevelés szakjain végzett.

1950–1951 között Királyhelmecen tanított. 1955–1960 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanársegédi beosztásban kutatott és oktatott. 1956–1958 közt a Szlovákiai Írószövetség magyar szekciójának titkáraként meghatározó szerepet vállalt az Irodalmi Szemle létrehozásában. 1958–1968 között az Irodalmi Szemle főszerkesztőjeként működött. 1967–1968 között a Tatran Kiadó Magyar Üzemét vezette. 1968–1971 között a Csemadok elnöke volt. 1969. január 1-jétől 1970. április 28-áig, leváltásáig a Szlovák Szocialista Köztársaság tárca nélküli miniszterként dolgozott. 1970–1972 között a Madách Könyvkiadót igazgatta. 1972-1989 között a műszaki, képzőművészeti és gyártási részleget vezette. 1990. január 1-jétől ismét igazgató, majd 1994-től a Madách-Posonium Kft. ügyvezető igazgatója.

1989-től a Csemadok tiszteletbeli elnöke. 1989–1991 között a Magyarok Világszövetségének társelnöke, 1992–1996 között pedig a Kárpát-medence képviseletében alelnöke, 1996–2000 között régióelnöke volt. 1990–1994 között az Együttélés politikai mozgalom jelöltjeként nemzetgyűlési képviselő. Fő érdeme az, hogy mind tollal, mind cselekedeteivel sokat tett a csehszlovákiai, majd a szlovákiai magyarság anyanyelvi kultúrájának fennmaradásáért. 2007-ben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választották.[2]

Magánélete[szerkesztés]

1954-ben házasságot kötött Halász Évával. Két gyermekük született; Éva (1955) és László (1958).

Művei[szerkesztés]

  • Messze voltak a csillagok (regény, 1963)
  • Földönfutók (regény, 1967)
  • Egy szál ingben (regény, 1976)
  • Hólepedő (regény, 1979)
  • Gondok könyve (esszék, 1982)
  • Sodrásban (regény, 1984)
  • Engedelmével (elbeszélések, 1987)
  • A kis viking (gyermekregény, 1991)
  • Az idő mélységéből (elbeszélések, 1994)
  • Igazságaink (2000)
  • Teremtő küzdelem (2000)
  • Földönfutók; Babits, Szekszárd, 2001 (Korjellemző magyar próza)
  • Egy szál ingben. Regény; Madách-Posonium, Pozsony, 2004 (Magyar Antaeus könyvek)
  • Évgyűrűk hatalma. Esszék, cikkek, interjúk 1-2.; Madách-Posonium, Pozsony, 2005-2006
  • Hólepedő; Madách-Posonium, Pozsony, 2009 (Magyar Antaeus könyvek)

Díja, elismerések[szerkesztés]

  • Madách-díj (1964)
  • A Csehszlovák Írószövetség Nemzetiségi Díja (1968)
  • A Magyar Művészetért Alapítvány Díja (1988)
  • A Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1990)
  • Bethlen Gábor-díj (1991)[3]
  • Kossuth-díj (1994)
  • Pribina-kereszt (2003)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Új szó
  2. Ünnepi ülést tart a Magyar Művészeti Akadémia, 2007
  3. Bethlen Gábor-díjasok. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)

Források[szerkesztés]

  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 449. o. ISBN 9630568055  
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 9638607106
  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó ISBN 9638477644

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]