Bella István
| Bella István | |
 | |
| A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele | |
| Élete | |
| Született |
1940. augusztus 7.[1] Székesfehérvár |
| Elhunyt |
2006. április 20. (65 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei |
Bella István Joó Sarolta |
| Házastársa | Zayzon Márta |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | versek |
| Első műve | Szaggatott virág (1966) |
| Kitüntetései |
|
| Irodalmi díjai |
József Attila-díj (1970, 1986) Déry Tibor-díj (1988) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994) Kossuth-díj (2001) |
 | |
| Bella István aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bella István témájú médiaállományokat. | |
Bella István (Székesfehérvár, 1940. augusztus 7. – Budapest, 2006. április 20.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító.
Élete[szerkesztés]
Korán árván maradt,[2] ezért már tízévesen kántor-orgonistaként pénzkeresésre kényszerült Még csak 14 éves (1954) volt, amikor Hazafelé című verse megjelent a Fejér Megyei Hírlapban. Középiskolás éveit a székesfehérvári József Attila Gimnáziumban töltötte. Már a sárkeresztúri iskolában a fiatal fiú kezébe került az Irodalmi Újság, a Csillag és az Új Hang, tehát igen korán olvasta az irodalmi sajtót. A gimnáziumban egyre inkább elmélyült érdeklődése. Az 1956-os forradalom történései megragadták. Verseket is írt, de ezeket – szerencséjére – nem közölték. Részt vett több megmozdulásban, például a megyeszékhelyhez közeli Csórra élelmiszert és ruhát vitt, és gyűjtött a Pesten küzdőknek. 1958–59-ben Budapesten segédmunkásként, 1961–62-ben Bokodon az erőmű kultúrosaként dolgozott, majd 1964-ben az ELTE Bölcsészkarán végzett, magyar–könyvtár szakon. Egyre közelebb került az irodalmi élethez, az 1960-as évek közepén része volt a Tiszta szívvel című antológia megszületésében. Verseit az Új Írás és a Napjaink közölte, s csakhamar kialakult az a szellemi közeg, amely a „Hetek” néven lett ismert a magyar költészetben. Bellán kívül ide tartozik Ágh István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József és Serfőző Simon. Az ő számukra a József Attila-i hagyomány épp oly fontos mind morális, mind esztétikai értelemben, mint a közvetlen elődjüknek tekintett Illyés Gyula, majd Nagy László vagy Juhász Ferenc lírája. Közöttük Bella István költészetében különösen fontos a népköltészeti hagyomány, az archaikus nyelv valamint a modern, huszadik századi irányzatok együttes hatása. Értéket jelent a nyelvteremtő erő, a dal folyamatos jelenléte.
Bella István első verseskötete, a Szaggatott világ 1966-ban jelent meg. 1968–69-ben Lengyelországban volt ösztöndíjas. Itt szerzett lengyel nyelvtudását ottani művek fordításában hasznosította. Legjelentősebb fordítása Adam Mickiewicz lengyel költő óriáseposza, az Ősök, melyet 2000-ben Bella István „archaizálva” újrafordított.[3] A monumentális, 57 férfi és 17 női szereplőből, felnőtt és gyerekkarból álló, a világirodalom leghosszabb, több száz soros monológját tartalmazó verses drámájáról a szerző azt írta, hogy csak arénában lehet előadni, ritkán is játsszák. 2000. április 11-én a Thália Színházban Vidnyánszky Attila rendezésében bemutatta a beregszászi Illyés Gyula Színház társulata.
Az 1970-es évek közepéig költészetében a dalforma az uralkodó, később töredezettebb, kihagyásos szerkezetek jelentek meg nála. Kedvelte az archaizmusokat, a folklórt, a szójátékokat, a rokonértelmű szavakat. Aktív tagja volt a finnugor költők nemzetközi társaságának.
1971–1977 között Bella István üzemi újságíró a Magyar Papírnál, s 1975–1977-ig a Papíripari Vállalat népművelője. Volt könyvtáros is a Ganz–MÁVAGnál, valamint főszerkesztő a székesfehérvári Városi Televíziónál az 1990-es években. 1978–1991-ig dolgozott az Élet és Irodalom szerkesztőségében munkatársként, főmunkatársként, majd rovatvezetőként. Tagja volt az Árgus című folyóirat szerkesztőségének, 1994–2000 között pedig munkatársa a Magyar Naplónak. A rendszerváltás után pedig a Beza Bt. keretein belül könyvkiadással is foglalkozott. A Magyar Versmondók Egyesületének tiszteletbeli elnöke, a Kaleidoszkóp VersFesztiválnak fővédnöke volt. A Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Róla nevezték el a 2008-ban alapított Bella István-díjat.
Bella Istvánt 2003-ban választották a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává.
Művei[szerkesztés]
- Szaggatott világ; Magvető, Bp., 1966 (Új termés)
- Az ifjúság múzeuma; Magvető, Bp., 1969
- Hetedik kavics; Magvető, Bp., 1975
- Igék és igák; Magvető, Bp., 1977
- A zöld pizsamabéka; ill. Kovács Péter; Móra, Bp., 1979
- Emberi délkörön. Bella István versei; Magvető, Bp., 1982
- Az ég falára. Válogatott versek; Magvető, Bp., 1984
- Áni Máni naptára; ill. Kovács Péter; Móra, Bp., 1985
- Az ének megmarad. Hetek. Ágh István, Bella István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József, Serfőző Simon versei; vál., szerk., utószó Zimonyi Zoltán; BAZ Megyei Tanács–II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár–Művészeti Alap, Miskolc–Bp., 1985
- Az arcom visszakérem; Magvető, Bp., 1988
- Képszavak; kép Szebeni András, szavak Bella István; Iris, Bp., 1988
- Sárkeresztúri ének; Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1989
- Arccal a földnek; Magvető, Bp., 1991
- Testamentom; Zrínyi, Bp., 1992
- Hú-péri-hú Öreg. Vogul és osztják teremtésénekek, sorsénekek és medveénekek Bella István fordításában; Littera Nova, Bp., 1996 (Horizont könyvek)
- A csodaszarvas. Szertartásjáték két részben; P. Komáromi Mária, Bp., 1996
- Szeretkezéseink. Régi és új szerelmes-versek; Beza BT., Bp., 1996
- Ábel a sivatagban; Beza BT., Bp., 1998
- Tudsz-e még világul? Összegyűjtött versek; Beza BT., Bp., 1999
- Margit-passió; jegyz. Duró Győző; Árgus, Székesfehérvár, 2000
- Áni Máni, a zoknihalász; Beza BT, Bp., 2001
- Szebeni András: Székesfehérvár; Bella István írásával (angol és német nyelven is); Alexandra, Pécs, 2003 (Látott dolgok...)
- Szebeni András: Szeged; Bella István írásával (angol és német nyelven is); Alexandra, Pécs, 2004 (Látott dolgok...)
- Mintha tükrök között beszélnék. Hátrahagyott versek; szerk. Hegedős Mária; Felsőmagyarország, Miskolc, 2007
- Bella István; szerk. Zsille Gábor; Napkút–Cédrus Művészeti Alapítvány–PIM, Bp., 2007 + CD (Hang-kép-írás)
- Áni Máni rádiózik; Timp, Bp., 2008 (Timp széptár)
- Aki ivott az ég vizéből. Interjú, versek, fotók; riporter Zsille Gábor; Magyar Napló, Bp., 2009
Elismerései[szerkesztés]
- KISZ-díj (1969)
- József Attila-díj (1970, 1986)
- Az Év Könyve Jutalom (1988)
- Déry Tibor-díj (1988)
- Jósika Miklós-díj (1990)
- A Magyar Művészetért Díj (1992)
- A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség Nívódíja (1993, 1995, 1996)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)
- Horizont-díj (1996)
- Déry Tibor-díj (1988)
- Arany János-díj (2000)
- Kossuth-díj (2001)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szaggatott világ, fülszöveg
- ↑ Kántortanító apja 1944-ben a háborúban eltűnt.
- ↑ Magyarra először Pákozdy Ferenc fordította 1963-ban.
Források[szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
- A magyar irodalom évkönyve, 2006
- Bakonyi István: Bella István, 2001
- Bella István; szerk. Zsille Gábor; Napkút–Cédrus Művészeti Alapítvány–PIM, Bp., 2007 (Hang-kép-írás) + CD
- "Súlytalanság fátyla". Bella István emlékezete; vál., szerk. Zsille Gábor; Vörösmarty Társaság, Székesfehérvár, 2011
További információk[szerkesztés]
- Bella István méltatása a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
- Bella István profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapjáról
- Kortárs Irodalmi Adattár
- Kortárs magyar írók
|
