Mészöly Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mészöly Miklós
Mészöly Miklós (Budapest, 1987.) Fotó: Kertész Dániel
Mészöly Miklós (Budapest, 1987.) Fotó: Kertész Dániel
Született
1921. január 19.
Szekszárd
Elhunyt
2001. július 22. (80 évesen)
Budapest
Kitüntetései Kossuth-díj

Mészöly Miklós az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mészöly Miklós témájú médiaállományokat.

Mészöly Miklós (eredeti családneve Molnár) (Szekszárd, 1921. január 19.Budapest, 2001. július 22.) Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi és Államtudományi Karán 1942-ben szerzett jogászdoktori oklevelet. A második világháború alatt egy évig (19431944) frontkatonai szolgálatot teljesített, Szerbiában hadifogságba esett. Számos munkahelye volt (például malomellenőrként), majd 1947-től dolgozott először lapszerkesztőként. Írásai az 1940-es évek végétől jelennek meg. 195152-ben Budapesten a Bábszínház dramaturgja. 1993-ban a Demokratikus Charta egyik szóvivője volt. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnöke. 1990-től a Magyar Írók Szövetsége vezetőségi tagja volt. A mai magyar elbeszélők között kiemelkedő alkotó. Felesége Polcz Alaine, író, pszichológus, a Magyar Hospice Alapítvány vezetője volt.

Mészöly Miklós Emléknap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emléktáblája,
Városmajor utca 48/a

Polcz Alaine, Mészöly Miklós özvegye 2003-ban Szekszárd városának ajándékozta közös budapesti lakásuk berendezési tárgyainak valamint könyvtáruknak nagy részét. Ezzel teremtette meg a szekszárdi Irodalom Háza - Mészöly Miklós Múzeum (ma Emlékház) alapjait. Az író emlékének ápolása mellett feladatának tekinti a Tolna megyei irodalmi emlékek időszaki kiállításokon való bemutatását, az irodalom iránti érdeklődés felélesztését, illetve színvonalas programok szervezését az irodalomszerető közönség számára. A Mészöly Miklós Emléknap - emléktábla felavatása, egész napos program - születésének évfordulóján, 2004. január 19-e óta kerül minden évben megrendezése.

Ezen a napon adják át a Mészöly Miklós-díjat (megalapítása – 2004. június, Budapest), valamint a város által alapított Mészöly Miklós Emlékplakettet. Az elismeréseket Szörényi László irodalomtörténész, a Mészöly Miklós Egyesület elnöke adja át a díjazottaknak. "...Mészöly országegyesítő egyéniség volt, aki nagyon jól tudta, hogy az ország a Kárpátokig ér..." (idézet: Szörényi László).

Mészöly Miklós-díjat kaptak: Márton László (2005), Darvasi László (2006), Macsovszky Péter (2007), Cserna-Szabó András (2008), posztumusz Baka István (2009), Péterfy Gergely (2010), Zalán Tibor (2011), Szkárosi Endre (2012), Győrffy Ákos (2013)[1], Borbély Szilárd (2014)[2], Szilasi László (2015) [3]

Mészöly Miklós Emlékplakettet kaptak: Pócs Margit (2010), dr. N. Horváth Béla (2011), Gaál Zsuzsa (2012), Németh Judit (2013), PAD Irodalmi, Művészeti és Kulturális Egyesület (2014), Kis Pál István (2015)

Kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vadvizek (elbeszélések, 1948)
  • A bánatos medve (képes mesekönyv, 1954)
  • Hétalvó puttonyocska (mesék, 1955)
  • Sötét jelek (elbeszélések, 1957)
  • Fekete gólya (ifjúsági regény, 1960)
  • Az ablakmosó (dráma, 1963)
  • A hiú Cserép-királykisasszony (mesék, 1964)
  • Az elvarázsolt tűzoltózenekar (mesék, 1965)
  • Az atléta halála (regény, 1966)
  • Jelentés öt egérről, Magasiskola (elbeszélések, kisregény, 1967)
  • Saulus (regény, 1968)
  • Pontos történetek útközben (regény, 1970, bővített kiadás: 1986)
  • Szomorú, vidám (képes mesekönyv, 1974)
  • Alakulások (elbeszélések gyűjteménye, 1975)
  • Film (regény, 1976)
  • A pipiske és a fűszál (mesék, 1976)
  • Kerti hangverseny (mesék, 1977)
  • A tágasság iskolája (esszék, 1977)
  • Reggel a tanyán (képes mesekönyv, 1978)
  • Szárnyas lovak (elbeszélések, riportok, 1979)
  • Bunker. Az ablakmosó (színművek, 1979)
  • Az elvarázsolt tűzoltózenekar és más mesék (mesék, 1980)
  • Jelentés egy sosevolt cirkuszról és más mesék (mesék, 1980)
  • Érintések (esszék, 1980)
  • Esti térkép (versek, 1981)
  • Megbocsátás (kisregény, 1984)
  • Merre a csillag jár (elbeszélés és költemény, 1985)
  • Sutting ezredes tündöklése (elbeszélések és kisregények, 1987)
  • A pille magánya (esszék, 1989)
  • Volt egyszer egy Közép-Európa (novellák, 1989)
  • A negyedik út (esszék, 1990)
  • Wimbledoni jácint (elbeszélések, 1990)
  • Ballada az úrfiról és a mosónő lányáról (elbeszélések, 1991)
  • Az én Pannóniám (válogatott írások, 1991)
  • Bolond utazás (1992)
  • A tágasság iskolája (tanulmányok, esszék, 1993)
  • Lassan minden (drámák, színművek 1994)
  • Otthon és világ (1994)
  • Hamisregény (novellákból összeállított regény, 1995)
  • Családáradás (regény, 1995)
  • Idegen partokon (elbeszélések, 1995)
  • Megbocsátás - Merre a csillag jár (kisregény, elbeszélés 1997)
  • Elégia (versek, 1997)
  • Mesék (mesék, 1998)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mészöly Miklós sírja Budapesten. Farkasréti temető: 9/B-1-1/2.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mészöly Miklós témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]