Petri György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petri György
Petri György-004.jpg
Született
1943. december 22.
Budapest
Elhunyt
2000. július 16. (56 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
  • költő
  • műfordító
  • újságíró
Kitüntetései
Halál oka Gégerák

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Petri György témájú médiaállományokat.

Petri György (Budapest, 1943. december 22.Budapest, 2000. július 16.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, újságíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A költőnek nehéz gyermekkora volt. Szülei a mai Vajdaság területén ismerkedtek össze, hosszú éveken át, egészen 1941-ig Belgrádban éltek, majd a második világháború alatt Budapestre menekültek. 1945 után édesanyja polgári alkalmazottként a Magyar Néphadseregnél dolgozott. Édesapja, korai haláláig, ügynök volt Budán, a Vízivárosban.

Tanulmányait a Medve utcai Általános Iskolában kezdte, majd a Toldy Ferenc Gimnáziumba járt. Gyermekkorában vallásos nevelést kapott, a Battyhány téri Szent Anna-templomban ministrált. Fiatal korában romantikusan végletes érzelmek fűzték Kepes Sára költőhöz, aki azonban sokadik öngyilkossági kísérletét követően, tragikus körülmények között meghalt.[1] Ezután feleségül vette Mosonyi Alíz költőt, újságírót, akitől Anna nevű lánya született. Második felesége Harsányi Éva volt, Petri Lukács Ádám újságíró édesanyja.

1966-tól az ELTE magyar-filozófia szakára járt. 1974-től szabadfoglalkozású író. 1975-1988 között publikálási tilalom alá helyezték, versei szamizdatban és külföldön jelentek meg. 1981-1989 között a Beszélő című szamizdat lap szerkesztője volt és fontos figurája a magyar demokratikus ellenzéknek. 1989-től haláláig a Holmi szerkesztőbizottságának is tagja volt. Ezekben az években Pap Máriával élt együtt.

Első versei a Kortársban és az Élet és Irodalomban jelentek meg, majd évekre elhallgatott. Első kötete, a Magyarázatok M. számára sikert aratott.

1994-ben az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje volt, de még azon év őszén kilépett a pártból.

1996-ban az országgyűlésben Torgyán József interpellált, elfogadhatatlannak tartva Petri György és Esterházy Péter író Kossuth-díját: Petri György Zakatol a szentcsalád / Isten tömi Máriát… kezdetű Apokrif című verse[2] illetve Esterházy Péter Így gondozd a magyarodat! című hangjátéka[3] kapcsán, vallás- és nemzetgyalázó szerzők támogatásával vádolta meg a kormány kultúrpolitikáját. A megvádolt írókat Radnóti Sándor és Pető Iván vette védelmébe.[4]

1998-ban bizonyosodott be, hogy gégerákja van. 2000. július 16-án halt meg, temetése július 22-én volt Dunaalmáson: a ravatalnál Réz Pál, a sírnál Várady Szabolcs búcsúztatta.

Az N&n Galéria Alapítvány rá emlékezve alapította meg 2010-ben a Petri György-díjat, amelyet minden évben a költő születésnapján, december 22-én adnak át. A díjra olyan – elsősorban fiatal – költő, író, drámaíró vagy esszéíró esélyes, akinek még nem jelent meg önálló kötete.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szépirodalmi művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyarázatok M. számára (1971)
  • Körülírt zuhanás (1974)
  • Örökhétfő (1981)
  • Hólabda a kézben (1984)
  • Azt hiszik (1985)
  • Valahol megvan (1989)
  • Ami kimaradt (1989)
  • Valami ismeretlen (1990)
  • Petri György versei (1991)
  • Szerb János: Ha megszólalnék (1990)
  • Sár (1992)
  • Beszélgetések Petri Györggyel (1994)
  • Versek, 1971-1995 (1996)
  • Petri György művei (1996)
  • Amíg lehet (1999)
  • Petri György munkái I. - Összegyűjtött versek (2003)
  • Petri György munkái II. - Összegyűjtött műfordítások (2004)
  • Petri György munkái III. - Összegyűjtött interjúk (2005)
  • Petri György munkái IV. - Próza, dráma, vers naplók és egyebek (2007)

Műfordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1986])
  • A Mikes Kelemen Kör Díja (1988) (Hollandia)
  • Déry Tibor-díj (1989, 1994)
  • A Jövő Irodalmáért Díj (1989)
  • József Attila-díj (1990)
  • Az Örley Kör Díja (1990)
  • Az Év Könyve Jutalom (1991)
  • A Soros Alapítvány Életműdíja (1992)
  • A Színházi Kritikusok Céhének Különdíja (Molière Don Juanjának fordításáért) (1995)
  • Nagy Imre-emlékplakett (1995)
  • Weöres Sándor-díj (Soros) (1995)
  • Kossuth-díj (1996)
  • Nicolaus Lenau-díj (1997)
  • Pro Urbe Budapest (1998)
  • Üveggolyó-rend (1998)

Irodalom[5][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]