Petri György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petri György
Petri György költő.JPG
Petri György (1999)
Élete
Született 1943. december 22.
Budapest
Elhunyt 2000. július 16. (56 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar

Petri György (Budapest, 1943. december 22.Budapest, 2000. július 16.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, újságíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A költőnek nehéz gyermekkora volt. Szülei a mai Vajdaság területén ismerkedtek össze, hosszú éveken át, egészen 1941-ig Belgrádban éltek, majd a második világháború alatt Budapestre menekültek. 1945 után édesanyja polgári alkalmazottként a Magyar Néphadseregnél dolgozott. Édesapja, korai haláláig, ügynök volt Budán, a Vízivárosban.

Tanulmányait a Medve utcai Általános Iskolában kezdte, majd a Toldy Ferenc Gimnáziumba járt. Gyermekkorában vallásos nevelést kapott, a Battyhány téri Szent Anna-templomban ministrált. Fiatal korában romantikusan végletes érzelmek fűzték Kepes Sára költőhöz, aki azonban sokadik öngyilkossági kísérletét követően, tragikus körülmények között meghalt.[1] Ezután feleségül vette Mosonyi Alíz költőt, újságírót, akitől Anna nevű lánya született. Második felesége Harsányi Éva volt, Petri Lukács Ádám újságíró édesanyja.

1966-tól az ELTE magyar-filozófia szakára járt. 1974-től szabadfoglalkozású író. 1975-1988 között publikálási tilalom alá helyezték, versei szamizdatban és külföldön jelentek meg. 1981-1989 között a Beszélő című szamizdat lap szerkesztője volt és fontos figurája a magyar demokratikus ellenzéknek. 1989-től haláláig a Holmi szerkesztőbizottságának is tagja volt. Ezekben az években Pap Máriával élt együtt.

Első versei a Kortársban és az Élet és Irodalomban jelentek meg, majd évekre elhallgatott. Első kötete, a Magyarázatok M. számára sikert aratott.

1994-ben az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje volt, de még azon év őszén kilépett a pártból.

1996-ban az országgyűlésben Torgyán József interpellált, elfogadhatatlannak tartva Petri György és Esterházy Péter író Kossuth-díját: Petri György Zakatol a szentcsalád / Isten tömi Máriát… kezdetű Apokrif című verse[2] illetve Esterházy Péter Így gondozd a magyarodat! című hangjátéka[3] kapcsán, vallás- és nemzetgyalázó szerzők támogatásával vádolta meg a kormány kultúrpolitikáját. A megvádolt írókat Radnóti Sándor és Pető Iván vette védelmébe.[4]

1998-ban bizonyosodott be, hogy gégerákja van. 2000. július 16-án halt meg, temetése július 22-én volt Dunaalmáson: a ravatalnál Réz Pál, a sírnál Várady Szabolcs búcsúztatta.

Az N&n Galéria Alapítvány rá emlékezve alapította meg 2010-ben a Petri György-díjat, amelyet minden évben a költő születésnapján, december 22-én adnak át. A díjra olyan – elsősorban fiatal – költő, író, drámaíró vagy esszéíró esélyes, akinek még nem jelent meg önálló kötete.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szépirodalmi művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyarázatok M. számára (1971)
  • Körülírt zuhanás (1974)
  • Örökhétfő (1981)
  • Hólabda a kézben (1984)
  • Azt hiszik (1985)
  • Valahol megvan (1989)
  • Ami kimaradt (1989)
  • Valami ismeretlen (1990)
  • Petri György versei (1991)
  • Szerb János: Ha megszólalnék (1990)
  • Sár (1992)
  • Beszélgetések Petri Györggyel (1994)
  • Versek, 1971-1995 (1996)
  • Petri György művei (1996)
  • Amíg lehet (1999)
  • Petri György munkái I. - Összegyűjtött versek (2003)
  • Petri György munkái II. - Összegyűjtött műfordítások (2004)
  • Petri György munkái III. - Összegyűjtött interjúk (2005)
  • Petri György munkái IV. - Próza, dráma, vers naplók és egyebek (2007)

Műfordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1986])
  • A Mikes Kelemen Kör Díja (1988) (Hollandia)
  • Déry Tibor-díj (1989, 1994)
  • A Jövő Irodalmáért Díj (1989)
  • József Attila-díj (1990)
  • Az Örley Kör Díja (1990)
  • Az Év Könyve Jutalom (1991)
  • A Soros Alapítvány Életműdíja (1992)
  • A Színházi Kritikusok Céhének Különdíja (Molière Don Juanjának fordításáért) (1995)
  • Nagy Imre-emlékplakett (1995)
  • Weöres Sándor-díj (Soros) (1995)
  • Kossuth-díj (1996)
  • Nicolaus Lenau-díj (1997)
  • Pro Urbe Budapest (1998)
  • Üveggolyó-rend (1998)

Irodalom[5][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Petri György témában.