Radnóti Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Radnóti Sándor
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született Recht Sándor
1946. március 27. (74 éves)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar[2]
Foglalkozása
  • esztéta
  • kritikus
  • irodalomtörténész
  • egyetemi oktató
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Radnóti Sándor témájú médiaállományokat.

Radnóti Sándor, született Recht (Budapest, 1946. március 27. –) Széchenyi-díjas magyar esztéta, kritikus, filozófus, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Életpályája[szerkesztés]

1964–1969 között az ELTE magyar-filozófia szakára járt (Lukács György tanítványa, az úgynevezett „Lukács-óvoda” tagja). 1969–1972 között a Magvető Könyvkiadó, 1972–1980 között a Gondolat Könyvkiadó szerkesztője volt. 1980-1989 között szellemi szabadfoglalkozású, a magyar demokratikus ellenzék egyik fontos alakja volt. Egy nyilatkozatban szolidaritást vállalt a Charta ’77-tel. Részt vett 1985. június 14–16. között a monori találkozón. 1988–1989 között az SZDSZ Országos Tanácsának a tagja volt. 1989-től a Holmi folyóirat megszűnéséig a szerkesztőbizottság tagja volt. 1994-ben országgyűlési képviselőjelölt volt. 1993 óta egyetemi tanár (ELTE BTK). 1995–1999 között a Soros Alapítvány könyvpályázati zsűrijének elnöke volt. 1996 óta a Magyar Ösztöndíjbizottság tagja. 1997–2000 között, valamint 2006–2010 között a Kossuth- és Széchenyi-díjak irodalmi albizottságának elnöke volt. 2003. április 22-én előadást tartott a Mindentudás Egyetemén Jó ízlés, rossz ízlés címmel. 2009-ig részt vett az AEGON művészeti díj zsűrizésében. 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.

Kutatási területe: kritika, művészetfilozófia a 20–21. században.

Családja[szerkesztés]

Radnóti István (1906–1965) orvos és Barta Magdolna fia.[3] Apai nagyapja Recht Sándor (1867–1918)[4] zenetanár és hegedűművész volt. Dédapja, Recht Ignác (1837–1899)[5] nagyváradi rendőrkapitány, dédanyja, Bauer Zsófia (1843–1925) a nagyváradi polgári leányiskola igazgatónője volt.

Felesége, 1969 óta Kardos Julianna. Gyermekei Anna (1975) és András (Csáki Judit színikritikustól, 1992).[6]

Művei[szerkesztés]

  • Die Seele und das Leben (Fehér Ferenccel, Heller Ágnessel, Márkus Györggyel), Frankfurt/Main, 1978
  • La Scuola di Budapest: sul giovane Lukács (Fehér Ferenccel, Heller Ágnessel, Márkus Györggyel), Firenze, 1978
  • A szenvedő misztikus / Misztikus eszme, lírai forma / Pilinszky János lírai költészetéről; Akadémiai, Budapest, 1981 (Opus), 128 oldal
  • Mi az, hogy beszélgetés? Bírálatok; Budapest: Magvető, 1988. 390 oldal
  • „Tisztelt közönség, kulcsot te találj…” Budapest: Gondolat, 1990. 300 oldal
  • Stilepoche. Theorie und Diskussion. Eine interdisziplinäre Anthologie von Winckelmann bis heute.Frankfurt/M. &c.: Peter Lang 1990. 766 oldal
  • Recrudescunt vulnera. Budapest: Cserépfalvi, 1991. 350 oldal
  • Hamisítás. Budapest: Magvető, 1995. 338 oldal
  • Majdnem nem lehet másként. Tanulmányok Vajda Mihály 60. születésnapjára; szerk. Fehér Ferenc, Kardos András, Radnóti Sándor; Cserépfalvi, Budapest, 1995
  • Diotíma. Heller Ágnes 70. születésnapjára; szerk. Kardos András, Radnóti Sándor, Vajda Mihály; Osiris–Gond, Budapest, 1999
  • The Fake. Forgery and its Place in Art. Rowman & Littlefield, Lanham MD, 1999. 246 oldal
  • Krédó és rezignáció. Esztétikai-politikai tanulmány Walter Benjaminról; Argumentum–MTA Lukács Archívum, Budapest, 1999 (Alternatívák) 224 oldal
  • A piknik. Írások a kritikáról; Magvető, Budapest, 2000, 334 oldal
  • Műhelymunka. Debrecen: Csokonai, 2004
  • A másként-gondolkodó. Tamás Gáspár Miklós 60; szerk. György Péter, Radnóti Sándor; Élet és Irodalom, Budapest, 2008
  • Az Egy és a Sok. Bírálatok és méltatások; Jelenkor, Pécs, 2010
  • Jöjj és láss! A modern művészetfogalom keletkezése. Winckelmann és a következmények; Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2010 (Mesteriskola), ISBN 9789639777071
  • Az üvegalmárium. A magyar korona helye; Noran Libro, Budapest, 2011
  • Kalmár János; HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület, Budapest, 2012
  • Sosem fogok memoárt írni; Magvető, Budapest, 2019, Tények és tanúk 135., ISBN 9789631438390

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  2. a BnF általános katalógusa. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  3. Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 641/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  4. Recht Sándor életrajza. Révai Nagy Lexikona (1924)
  5. Recht Ignác gyászjelentése (1899) Vasárnapi Ujság
  6. MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]