Gábor György (filozófus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gábor György
Született 1954. február 6. (65 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar[1]
Nemzetisége magyar
Foglalkozása filozófus,
egyetemi tanár

Gábor György (Budapest, 1954. február 6.) filozófus, habilitált egyetemi tanár, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének volt tudományos főmunkatársa,[2] az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.

Tanulmányai[szerkesztés]

1978-ban az ELTE Bölcsészettudományi Kar, esztétika és magyar nyelv és irodalom szakon, 1979-ben filozófia szakon szerzett diplomát. Három gyermek édesapja.

Tudományos fokozatai[szerkesztés]

A zsidó vallástudomány doktora (Ph.D.), 2005. Vallástudományi habilitáció (Dr. habil.), 2008.

Munkahelyei, beosztásai[szerkesztés]

MTA Filozófiai Intézet, 1978. tudományos segédmunkatárs MTA Filozófiai Intézet, 1986. tudományos munkatárs MTA Filozófiai Kutatóintézet, 2005. tudományos főmunkatárs Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, 2001. egyetemi adjunktus Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, 2005. egyetemi docens Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, 2009. egyetemi tanár

Szakmai életútja[szerkesztés]

1978. MTA Filozófiai Kutatóintézet, tudományos főmunkatárs

1978-1984 ELTE Bölcsészettudományi Kar Filozófiai tanszék: latin patrisztika

1998-2002 ELTE Bölcsészettudományi Kar Kulturális Antropológiai tanszék: összehasonlító vallástörténet, vallási szimbólumok története

1980-1990 BME Filozófiai tanszék: filozófiatörténet, a szakrális építészet teológiai problémái

1992-1994 Miskolci Bölcsész Egyesület: Zsidó - keresztény teológiai kontroverziák, a teológiai antijudaizmus története

2002-2006 Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi tanszék: A zsidóság története, a judaizmus bölcselete

2001-től: Wesley János Lelkészképző Főiskola: összehasonlító vallástörténet, a judaizmus bölcselete és történelemfelfogása

2003-2006: Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar: a zsidóság mint civilizáció

1998-tól: Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem (jelenleg habil. egyetemi tanárként): összehasonlító vallástörténet, a judaizmus bölcselete és történelemfelfogása, teológiai antijudaizmus, zsidó - keresztény teológiai kontroverziák, a XX. századi zsidó filozófia története, XX. századi politikai messianizmus, Flavius Josephus történelemszemlélete.

Továbbá oktat a Színművészeti Egyetem doktoriskoláján és az ELTE Társadalomtudományi Karán.

Hazai és külföldi ösztöndíjak, kutatási tevékenység[szerkesztés]

  • Soros-ösztöndíj, 1986. - A zsidó, pogány és keresztény bölcselet egymásra hatása az I-II. században
  • Centre National de la Recherche Scientifique (Paris), 1988. - Szent Ágoston és a "nouvelle teologie"
  • Université Catholique de Louvain, 1992. - A szakralitás újraéledése
  • Institutum Patristicum Augustinianum, 2000-2001. Napjaink politikai teológiája
  • Universita degli Studi di Roma, La Sapienza, 2007. Flavius Josephus és a korai keresztény történetírók
  • Institutum Patristicum Augustinianum, 2009. Flavius Josephus és a pogány, zsidó és keresztény történelemszemlélet

Szakmai és egyéb díjak[szerkesztés]

  • Scheiber Sándor-díj (2002)
  • "Várhegyi György" Magyar Zsidó Oktatásért díj (2017)
  • A Mozgó Világ Nívó-díja (2008)
  • A Magyar Rádió elnökségének Nívó-díja (a Tízparancsolat c. 11 részes vallás- és művelődéstörténeti sorozatért) (1993)

Oktatási, kutatási és tudományos tevékenysége[szerkesztés]

  • a korai századok rabbinikus és apokaliptikus bölcselete
  • a zsidó és keresztény történetfilozófiai és üdvtörténeti gondolkodás
  • a teológiai antijudaizmus története
  • zsidó - keresztény teológiai hatások és kontroverziák
  • napjaink politikai teológiája

Önállóan megjelent kötetei[szerkesztés]

  • A bizonyság két táblája. Beszélgetések a Tízparancsolatról (szerk.), Budapest, 1995. (277 oldal)
  • A bárka és utasai. Zsidóság és kereszténység, történelem és emlékezet, Budapest, 1996. (304 oldal)
  • "A tanítás az élet kapuja", Tanulmányok az Országos Rabbiképző Intézet 120. évfordulója alkalmából (társszerkő Schweitzer József, Schweitzer Gábor, Hajnal Piroska), Budapest, 1999. (340 oldal)
  • A szentély és a vadak. Az emlékezés technikái. Zsidó vallástörténeti tanulmányok, Budapest, 2000. (307 oldal)
  • Otthonkeresők, otthonteremtők. Zsidó társadalomtörténeti tanulmányok. (társszerkesztő Schweitzer József, Schweitzer Gábor, Hajnal Piroska), Budapest, 2001. (223 oldal)
  • A történelem árnya (társszerkesztő Rugási Gyula), Budapest, 2004. (151 oldal)
  • Szinaj és Jabne. Zsidó emlékezet a történelmen "innen és túl", Budapest, 2005. (224 oldal)
  • Abszolút tenger. Tanulmányok, esszék, kritikák, Budapest, 2006. (252 oldal)
  • Szabad egyház szabad államban. Vallás- és egyházpolitikai esszék, publicisztikák. (Buda Péterrel közösen), Budapest, 2006. (204 oldal)
  • A párizsi toronyőr. Kende Péter 80. születésnapjára (társszerkesztő Vásárhelyi Mária, Márton László, Volosin Hédi), Budapest, 2007. (671 oldal)
  • "Királlyá lett a te Istened", Fejezetek a politikai teológia történetéből (társszerkesztő Borbély Gábor, Geréby György, Szántó Veronika), Budapest, 2008. 273 oldal
  • Az idő nélküli hely. Vallásfilozófiai és vallástörténeti tanulmányok, Budapest, 2008. (215 oldal)
  • A politika szolgálólánya (Buda Péterrel közösen), Budapest, 2009. (335 oldal)
  • A diadalíven innen és túl. Pogány, zsidó és keresztény narratívák - "A hetvenes" háború története, Budapest, 2009. 327 oldal
  • A lét hangoltsága. Tanulmányok a tudás sokféleségéről (társszerkesztő Vajda Mihály), Budapest, 2010. 369 oldal
  • A szépség akarata (társszerkesztő Gyenge Zoltán), Budapest, 2011. 204 oldal
  • Le domande invisibili. Scritti sulla memoria ebraica, Roma, Lithos Editrice, 2011. 132 oldal
  • Múltba zárt jelen avagy a történelem hermeneutikája, Budapest, L'Harmattan, 2016. 200 oldal

Publicisztika[szerkesztés]

  • Nem félsz book, Budapest, Ab Ovo, 2018. 239 oldal

Szerkesztői tevékenység, egyéb publikációk[szerkesztés]

  • Beszélő szerkesztője, rovatvezetője (1993-1995)
  • Balkon szerkesztője (1995-1996)
  • Világosság szerkesztője (1996-2002)
  • Mórija-könyvek szerkesztője (Kiadja az Országos Főrabbi Hivatal - Universitas Kiadó - 1999-2001)
  • Saeculum-könyvek (kiadja a Jószöveg Műhely Kiadó - 2003-tól)

Publikációinak száma az önálló kötetek mellett, - tanulmányok, esszék, cikkek, kritikák - megközelíti a 600-at. A kisajátított Isten országa. Szakrális politikai szimbólum – szimbolikus politikai szakralitás címmel mintegy 50 oldalas tanulmányt írt Orbán Viktor valláskultúrájáról és egyházpolitikájáról a Magyar Bálint által szerkesztett, 2013 őszén megjelent Magyar polip című kötetbe.

Néhány interjú[szerkesztés]

  • A családom és a munkám rajongva szeretem, in: László György: 39 történet az emberről, Tudomány Kiadó, Budapest, 2010. 71-81.
  • Ez életem két legrohadtabb éve. Gábor György filozófussal, vallástörténésszel beszélget Révész Sándor és Zolnay János, in: Beszélő, 2010. március (XVI. évfolyam 3. szám), 4-20.
  • Az igazság nem érdekes, a besározás a vezérelv, in: Revizor, 2011.01.23.
  • Gábor György a filozófusperekről, in: Amerikai Népszava, 2011. január 24.
  • A filozófusbotrány tanulságai, in: 168 Óra, 2012. január 19. (XXIV. évfolyam 3. szám), 40-41.
  • És mégis lapos a Föld?, in: Vasárnapi Hírek, 2012. április 15.
  • A politikai hittröszt, in: 168 Óra, 2013. november 21. (XXV. évfolyam 47. szám), 10-12.
  • Szellemi tolvajok, in: 168 Óra, 2016. március 3. (XXVIII. évfolyam 9. szám), 24-25.
  • "...konkurenciatörténet a lelkek piacán...", in: 2000, 2018. 2. szám (30. évfolyam), 3-27.
  • "Örüljetek, hogy én voltam". in: Magyar Narancs, 2019. március 21. (XXXI. évfolyam 12. szám), 8-9.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  2. A Magyar Tudományos Akadémia elhatárolódik Gábor Györgytől (magyar nyelven). Figyelő, 2019. február 11. (Hozzáférés: 2019. február 14.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]