Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szent Anna-plébánia
Church of St Anne in Budapest I. district.jpg
Vallás Keresztény
Felekezet Római katolikus
Egyházmegye Esztergom-budapesti
Egyházközség Budapest
Budai-Északi espereskerület
Püspök(ök) Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
Pap(ok) Jánosa Domokos (plébános)
Segédlelkész Petru-Mihaita Mogda[1]
Építési adatok
Építése 17401761
Stílus barokk
Tervezője Hamon Kristóf
Felszentelés 1805. augusztus 4.
Elérhetőség
Település Budapest I.kerület
Cím 1011 Budapest,
Batthyány tér 7.
Elhelyezkedése
Szent Anna-plébánia (Budapest)
Szent Anna-plébánia
Szent Anna-plébánia
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 21″, k. h. 19° 02′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 21″, k. h. 19° 02′ 18″
A Szent Anna-plébánia weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Anna-plébánia témájú médiaállományokat.

A Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia Budapest I. kerületének egyik római katolikus plébániája. Temploma, a felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom, gyakran használt rövid nevével Szent Anna-templom a Batthyány tér egyik legjelentősebb épülete, a budai Duna-part látképének jellegzetes eleme. Építése 1740-ben indult meg Hamon Kristóf építőmester tervei alapján, halála után Nöpauer Máté fejezte be az épületet, 1761-ben.

Története[szerkesztés]

A plébániát 1390-ben alapították, de 1540-ben elpusztították a törökök. Újraalapítása 1687-ben történt meg, az anyakönyvezés pedig 1693-ban indult. Sinzendorf Vencel gróf 1626-ban az elpusztult plébánia alapfalaira emeletes házat építtetett, ezt 1720-ban Forstmayer Mátyás fakereskedő megvásárolta, majd kocsmát nyitott benne. 1724-ben Buda város tanácsa vette meg a telekkel együtt és Fiedler Henrik János kőművesmesterrel alakíttatta a házat toronnyal kápolnává és plébániává, amelynek szolgálatát a jezsuiták látták el, az egyre gyarapodó hívek számára 1740-ben kezdték meg a Szent Anna-templom építését. A tervezéssel és az építésvezetéssel Hamon Kristóf építőmestert bízták meg. 1746-ra készült el a szentély, amelyet ideiglenesen templomként használtak. 1748-ban Hamon meghalt, a templom építését egykori pallérja, később özvegyének férje, a brünni Nöpauer Máté folytatta, majd 1761-ben fejezte be. Az 1763. évi földrengés kárainak helyreállítását Kögl Ádám SJ és Hamon János, az építést megkezdő Hamon Kristóf fia végezte. Egyúttal a főhomlokzat dús szobordíszének elhelyezéséről is gondoskodott. 1773-ban a rend feloszlatása és a sűrű plébánosváltozás miatt a templomot elhanyagolták; helyreállítását Hikisch Kristóf építőmester végezte el, majd 1805. augusztus 4-én felszentelték a templomot. 1950 környékén a metróépítés közben felmerülő talajmunkálatokra hivatkozva a templomot le akarták bontani, ám 1954-ben elálltak a tervtől. 1978 és 1985 között teljes belső-, majd 1992 és 1997 között teljes külső felújítást végeztek az épületen.

A templom[szerkesztés]

A templom belseje
A templom éjszaka

A 21,5 méter széles és 55 méter magas kéttornyú homlokzatával északi irányba néző templomhoz a plébániaház kelet felől csatlakozik. A főhomlokzat síkjában a kosáríves főkapu a Hit, Remény és Szeretet szoborallegóriáival díszített, felette helyezkedik el a kórus nagy, kronosztikonnal ékesített ablaka. A második emeleten álló fülkében Máriát bemutató Szent Anna, fölötte a timpanonban Buda városának címere, legfelül Istenszem sugárzik, hódoló angyalok között. Ovális kupola fedi a templomhajó nyolcszög alapú terét, északi irányból csatlakozik a toronyalapoktól körülvett orgonakarzat alatti előcsarnok, dél felől pedig a diadalívvel nyíló, csehboltozatos szentély, amelynek Szentháromság-freskóját Vogl Gergely, a kupola Oltáriszentség-képét Kontuly Béla és Molnár C. Pál festették, 1938-ban. Az ovális kupolateret kompozit pilaszterek szegélyezik keleti és nyugati sarkai mögött lévő négy csigalépcsőn keresztül érhetők el az emeleti helyiségek. Délen találhatóak az oratóriumok, északon pedig az orgonakarzat. Hatalakos szoborcsoport látható a főoltárnak a jeruzsálemi nagytemplomot szimbolizáló építményében: a gyermek Máriát a templomban bemutató Szent Anna, Joachim, Zakariás pap és Erzsébet valamint Dávid király. A szoborcsoport 1771 és 1773 között készült, alkotója Bebo Károly, aki a szószéket is faragta. 1767–68-ban készítette a Szent kereszt- és Xavéri Szent Ferenc mellékoltárokat Eberhard Antal. A Lorettói kápolna gazdag vonalvezetésű, síkban tartott, szimmetrikus kompozíciójú záró kovácsoltvas rácsfala, mely 1752-ből származik, Pugl Ignác alkotása. A faragott sekrestyeszekrény Feldmayer Antal munkája. Az új főoltár Bagi István pp. ajándéka.

Harangjai[szerkesztés]

Három harangja van, mindhárom a nyugati (szemből nézve jobb oldali) toronyban lakik, a keleti, Duna felőli, szemből nézve bal oldali torony üres.

Szent Anna-nagyharang[szerkesztés]

A 710 kilogrammos, 110,5 centiméter alsó átmérőjű, e1 alaphangú nagyharangot Szlezák Ráfael öntötte Budapesten, 1947-ben. A második világháborúban elvitt második legnagyobb harangot pótolja. Felirata: „ÖRÜLÖK AZ ÖRVENDEZŐKKEL ÉS SÍROK A SÍRÓKKAL. ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS SZENT ANNA TISZTELETÉRE ÖNTETTÉK A BUDAPEST-FELSŐVIZIVÁROSI PLÉBÁNIA HÍVEI 1947. ÖNTÖTTE SZLEZÁK RAFAEL RÁKOSPALOTÁN.” A másik oldalán Szent Anna képe látható.

Magyarok Nagyasszonya-középharang[szerkesztés]

A 325 kilogrammos, 85 centiméteres alsó átmérőjű, a1 alaphangú középharangot Gombos Miklós öntötte Őrbottyánban, 2005-ben. A második világháborúban elvitt harmadik legnagyobb (legközépső) harang helyére került. Felirata: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS A MAGYAROK NAGYASSZONYA TISZTELETÉRE ÖNTETTE A BUDAPEST-FELSŐVÍZIVÁROSI SZT. ANNA PLÉBÁNIA HÍVŐ KÖZÖSSÉGE A TEMPLOM FÖLSZENTELÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁN. ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN.” A másik oldalon a „VIGASZTALD MEG S MENTSD MEG NEMZETÜNK!” felirat olvasható (egy, a Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló képpel).

Szent István-kisharang (lélekharang)[szerkesztés]

A 162 kilogrammos, 67,5 centiméter alsó átmérőjű, c2 alaphangú kisharangot úgyszintén Gombos Miklós öntötte Őrbottyánban, ugyancsak 2005-ben. A második világháborúban elvitt negyedik legnagyobb (második legkisebb) harang pótlására készült. Felirata: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE, SZENT ISTVÁN KIRÁLY TISZTELETÉRE, HALOTTAINK EMLÉKÉRE ÖNTETTE A BUDAPEST-FELSŐVÍZIVÁROSI SZENT ANNA PLÉBÁNIA HÍVŐ KÖZÖSSÉGE A TEMPLOM FÖLSZENTELÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁN. ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN.” A másik oldalon a „TE MIATTAD HITTÜNK KRISZTUSBAN, TE MIATTAD ÜDVÖZÜLÜNK IS KRISZTUSBAN” szöveg olvasható (Szent István király képével)

A két kisebb harang felszentelése és toronyba emelése 2005. július 31-én történt, a 11 órakor kezdődő szentmise keretében. Eredetileg a Duna felőli toronyba tervezték őket, de mindkettő a Dunától távolabbi toronyba került, ahol a korábbi hasonló méretű harangok is laktak.

Régi harangjai[szerkesztés]

A templomnak egykor 5 harangja volt; az 1600 kilogramm súlyú nagyharang (mely a Duna felőli, keleti toronyban lakott) társaival együtt elpusztult a második világháborúban. A nyugati toronyból a csengettyű méretű legkisebb harang hiányzik. A többi három harang is áldozatául esett a világháborúnak, de azokat a jelenlegi harangokkal pótolták már.

Harangozási rend[szerkesztés]

  • Hétköznap (hétfőtől péntekig):
    • 6.30-6.31 Középharang (Magyarok Nagyasszonya)
    • 7.00-7.01 Nagy+Közép+Kisharang
    • 12.00-12.02 Nagyharang (Szent Anna)
    • 15.00-15.02 Nagyharang (csak pénteken)
    • 18.00-18.01 Középharang
    • 18.30-18.31 Nagy+Közép+Kisharang
    • 19.00-19.02 Nagyharang
    • 19.02-19.03 Kisharang (Szent István)
  • Hétköznap (szombaton):
    • 8.30-8.31 Középharang
    • 9.00-9.01 Nagy+Közép+Kisharang
    • 12.00-12.02 Nagyharang
    • 18.00-18.01 Középharang
    • 18.30-18.31 Nagy+Közép+Kisharang
    • 19.00-19.02 Nagyharang
    • 19.02-19.03 Kisharang
  • Vasárnap és nagyobb egyházi ünnepeken:
    • 6.30-6.31 Középharang
    • 7.00-7.01 Nagy+Közép+Kisharang
    • 8.30-8.31 Középharang
    • 9.00-9.01 Nagy+Közép+Kisharang
    • 10.30-10.31 Középharang
    • 11.00-11.01 Nagy+Közép+Kisharang
    • 12.00-12.02 Nagyharang
    • 18.00-18.01 Középharang
    • 18.30-18.31 Nagy+Közép+Kisharang
    • 19.00-19.02 Nagyharang
    • 19.02-19.03 Kisharang

A templom lorettói kápolnája[szerkesztés]

Az itáliai Loretóban, Szűz Mária názáreti „Szent Házában” tisztelt, 1921-ben elégett szobor másolata 1749 óta állt a Szent Anna-templom lorettói kápolnájában. A 20. század elején átalakított kápolnát 2011 elején állították helyre eredeti formájában. A régi kegyszobor 2013. december 10-én került vissza a kápolna fő helyére.

Plébánosai[szerkesztés]

Vízivárosi plébánosok[szerkesztés]

Időszak Név Megjegyzés
1686 – 1693. január budavári jezsuiták
1693. január – 1697 (svájci) Vitalis OFMCap
1697 – 1701 (bécsi) Aurél OFMCap
1701 (bécsi) Accursius OFMCap
1701. december 25. – 1718. május 31. Raspasani Tamás
1718. augusztus 28. – 1723 Kovacsics György
1723. november – 1725 Köschner Károly SJ először
1725/1726 Ertl Tóbiás SJ
1726/1727 Thaller Tamás SJ
1727 – 1735 Köschner Károly SJ másodszor
1735/1736 Schendl Frigyes SJ
1736. október – 1740. szeptember 10. Pretelli Ignác SJ
1740/1741 Imrikovics György SJ
1741–1743 Gruber Antal SJ
1743/1744 Rothl Simon SJ
1744. november 1 – 1752. október 19. Reck József SJ
1752/1753 Milkovics Mihály SJ
1753. október 15. – 1755 Preindl Márton SJ
1755/1756 Zeitler Ádám SJ
1756/1757 Mayr Ferenc SJ
1757. november 3. – 1760. október 19. Kögl Ádám SJ először
1760. október 19. – 1762. október 21. Teüffel Károly SJ
1762. október 21. – 1771. október 21. Kögl Ádám SJ másodszor
1771. október/november – 1772. május 18. Bácsmegyei József SJ
1772. október 1. – 1775. április 1. Matzer Péter SJ
1775. április – 1787. június 19. Richard József SJ

Felsővízivárosi plébánosok[szerkesztés]

Időszak Név Megjegyzés
1787. június 19. – 1803. október 1. Richard József SJ
1803. szeptember 14. – 1814. április 22. Luprecht Ferenc (von Fahnenthal)
1814. április 29. – 1839. november 11. Szojkovics Ferenc
1839. november 15. – 1843. szeptember 17. Reither József
1843. szeptember 11. – 1861. február 16. Sterbeczki Kamill (von Bangenberg)
1861 – 1867. november 8. Ráth József
1867. november 8. – 1890 Würtl Antal
1890 – 1901 Dömötör Gedeon
1901 - 1902 Tihanyi Károly
1902 - 1907 König Gusztáv
1907 Molnár László először
1907 - 1909 Bán Sándor
1909 Dr. Huszár Elemér először
1909 - 1911 Dr. Tálós Gyula
1911 Dr. Huszár Elemér másodszor
1911 - 1918 Horváth József
1918 - 1946 Molnár László másodszor
1946 - 1961 Dr. Bán Imre
1961 - 1977 Mohácsi Gyula
1977 - 2000 Mócsai Gábor
2000. augusztus 1. - jelenleg Jánosa Domokos

Galéria[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A plébánia lapja a Főegyházmegye honlapján. [2014. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 10.)

További információk[szerkesztés]