Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna plébánia
A Felsővíziváros a budai Várból (Thaler Tamás felvétele)
A Felsővíziváros a budai Várból (Thaler Tamás felvétele)

Vallás római katolikus
Lelkészi vezető Jánosa Domokos
Tisztsége plébános
Nyelv magyar
Alapítva 1687
Ország Magyarország
Székhely Budapest, Batthyány tér
A Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna plébánia weboldala

A Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna plébánia Budapest I. és II. kerületének egyik római katolikus plébániája. Plébániatemploma, a Szent Anna-templom a Batthyány tér egyik legjelentősebb épülete.

Története[szerkesztés]

A plébániát 1390-ben alapították, de 1540-ben elpusztították a törökök. Újraalapítása 1687-ben történt meg, az anyakönyvezés pedig 1693-ban indult. Sinzendorf Vencel gróf 1626-ban az elpusztult plébánia alapfalaira emeletes házat építtetett, ezt 1720-ban Forstmayer Mátyás fakereskedő megvásárolta, majd kocsmát nyitott benne. 1724-ben Buda város tanácsa vette meg a telekkel együtt és Fiedler Henrik János kőművesmesterrel alakíttatta a házat toronnyal kápolnává és plébániává, amelynek szolgálatát a jezsuiták látták el, az egyre gyarapodó hívek számára 1740-ben kezdték meg a Szent Anna-templom építését, amellyel Hamon Kristóf építőmestert bízták meg. Az építkezést halála után özvegyének férje, a brünni származású Nöpauer Máté fejezte be 1761-ben .

A plébánosi tisztséget egészen a rend 1773. évi feloszlatásáig jezsuiták látták el, a rend feloszlatása után pedig az esztergomi főegyházmegye papjai (akik 1803-ig egykori jezsuiták voltak). 1787-ben a II. József által elrendelt plébániai határrendezés során Batthyány József esztergomi érsek a plébániát két részre osztotta. A déli (alsó-vízivárosi) részből külön plébánia jött létre a kapucinusok vezetésével.

A plébánia lakossága a 18. század végéig többségében német nemzetiségű volt, bár magyar és szlovák nyelven is elhangzottak prédikációk. Utóbbiak helye a Szent Flórián-kápolna volt.

A Víziváros és a plébánia területe Budapest II. kerületéhez tartozott, mely a budai Vár körüli városrészeket foglalta magában. Budapest határainak 1950. évi átrendezése során a Víziváros és egyben a plébánia területének északi része (a Csalogány utca, Margit körút és Bem József utca határolta terület) a budai hegyvidék felé jelentősen kibővült II. kerület része maradt, déli részét pedig (az addigi II. kerület nagyobbik részével együtt) az I. kerülethez csatolták.

Katolikus templomok a plébánia területén[szerkesztés]

Határai[szerkesztés]

Bem József utca – Margit körút – Ostrom utca – Várfal – Ilona lépcső – Donáti utca – Vám utca – Duna

Plébánosai[szerkesztés]

Vízivárosi plébánosok[szerkesztés]

Időszak Név Megjegyzés
1686 – 1693. január budavári jezsuiták
1693. január – 1697 (svájci) Vitalis OFMCap
1697 – 1701 (bécsi) Aurél OFMCap
1701 (bécsi) Accursius OFMCap
1701. december 25. – 1718. május 31. Raspasani Tamás
1718. augusztus 28. – 1723 Kovacsics György
1723. november – 1725 Köschner Károly SJ először
1725/1726 Ertl Tóbiás SJ
1726/1727 Thaller Tamás SJ
1727 – 1735 Köschner Károly SJ másodszor
1735/1736 Schendl Frigyes SJ
1736. október – 1740. szeptember 10. Pretelli Ignác SJ
1740/1741 Imrikovics György SJ
1741–1743 Gruber Antal SJ
1743/1744 Rothl Simon SJ
1744. november 1 – 1752. október 19. Reck József SJ
1752/1753 Milkovics Mihály SJ
1753. október 15. – 1755 Preindl Márton SJ
1755/1756 Zeitler Ádám SJ
1756/1757 Mayr Ferenc SJ
1757. november 3. – 1760. október 19. Kögl Ádám SJ először
1760. október 19. – 1762. október 21. Teüffel Károly SJ
1762. október 21. – 1771. október 21. Kögl Ádám SJ másodszor
1771. október/november – 1772. május 18. Bácsmegyei József SJ
1772. október 1. – 1775. április 1. Matzer Péter SJ
1775. április – 1787. június 19. Richard József SJ

Felsővízivárosi plébánosok[szerkesztés]

Időszak Név Megjegyzés
1787. június 19. – 1803. október 1. Richard József SJ
1803. szeptember 14. – 1814. április 22. Luprecht Ferenc (von Fahnenthal)
1814. április 29. – 1839. november 11. Szojkovics Ferenc
1839. november 15. – 1843. szeptember 17. Reither József
1843. szeptember 11. – 1861. február 16. Sterbeczki Kamill (von Bangenberg)
1861 – 1867. november 8. Ráth József
1867. november 8. – 1890 Würtl Antal
1890 – 1901 Dömötör Gedeon
1901 – 1902 Tihanyi Károly
1902 – 1907 König Gusztáv
1907 Molnár László először
1907 – 1909 Bán Sándor
1909 Dr. Huszár Elemér először
1909 – 1911 Dr. Tálós Gyula
1911 Dr. Huszár Elemér másodszor
1911 – 1918 Horváth József
1918 – 1946 Molnár László másodszor
1946 – 1961 Dr. Bán Imre
1961 – 1977 Mohácsi Gyula
1977 – 2000 Mócsai Gábor
2000. augusztus 1. – jelenleg Jánosa Domokos

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]