Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Anna plébánia
Church of St Anne in Budapest I. district.jpg
Vallás Keresztény
Felekezet Római katolikus
Egyházmegye Esztergom-budapesti
Egyházközség Budapest
Budai-Északi espereskerület
Püspök(ök) Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
Pap(ok) Jánosa Domokos (plébános)
Segédlelkész Petru-Mihaita Mogda[1]
Építési adatok
Építése 17401761
Stílus barokk
Tervezője Hamon Kristóf
Felszentelés 1805. augusztus 4.
Elérhetőség
Település Budapest I.kerület
Cím 1011 Budapest,
Batthyány tér 7.
Elhelyezkedése
Szent Anna plébánia (Budapest)
Szent Anna plébánia
Szent Anna plébánia
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 21″, k. h. 19° 02′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 21″, k. h. 19° 02′ 18″
A Szent Anna plébánia weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Anna plébánia témájú médiaállományokat.

A Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia Budapest I. kerületének egyik római katolikus plébániája. Temploma, a Felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom, gyakran használt rövid nevével Szent Anna-templom a Batthyány tér egyik legjelentősebb épülete, a budai Duna-part látképének jellegzetes eleme. Építése 1740-ben indult meg Hamon Kristóf építőmester tervei alapján, halála után Nöpauer Máté fejezte be az épületet, 1761-ben.

Története[szerkesztés]

A plébániát 1390-ben alapították, de 1540-ben elpusztították a törökök. Újraalapítása 1687-ben történt meg, az anyakönyvezés pedig 1693-ban indult. Sinzendorf Vencel gróf 1626-ban az elpusztult plébánia alapfalaira emeletes házat építtetett, ezt 1720-ban Forstmayer Mátyás fakereskedő vásárolta meg, majd kocsmát nyitott benne. 1724-ben Buda város tanácsa vette meg a telekkel együtt és Fiedler Henrik János kőművesmesterrel alakíttatta a házat toronnyal kápolnává és plébániává. A plébániát a jezsuiták látták el, az egyre gyarapodó hívek számára 1740-ben kezdték meg a Szent Anna-templom építését. A terv kidolgozásával és az építkezés vezetésével Hamon Kristóf építőmestert bízták meg. 1746-ra készült el a szentély, amit ideiglenesen templomként használtak. 1748-ban Hamon meghalt, a templom építését egykori pallérja, később özvegyének férje, a brünni Nöpauer Máté folytatta, majd 1761-ben fejezte be. Az 1763. évi földrengés kárainak helyreállítását Kögl Ádám SJ és Hamon János, az építést megkezdő Hamon Kristóf fia végezte. Egyúttal a főhomlokzat gazdag szobrászati díszének elhelyezéséről is gondoskodott. 1773-ban a rend feloszlatása és a gyakori plébánosváltozás miatt a templomot elhanyagolták; helyreállítását Hikisch Kristóf építőmester végezte el, majd 1805. augusztus 4-én felszentelték a templomot. 1950 környékén a metróépítés közben felmerülő talajmunkálatokra hivatkozva a templomot le akarták bontani, ám 1954-ben elálltak a tervtől. 1978 és 1985 között teljes belső-, majd 1992 és 1997 között teljes külső felújítást végeztek az épületen.

A templom[szerkesztés]

A templom belseje
A templom éjszaka

A 21,5 méter széles és 55 méter magas kéttornyú homlokzatával északi irányba néző templomhoz a plébániaház kelet felől csatlakozik. A főhomlokzat tengelyében a földszinten a kosáríves főkapu, mely a Hit, Remény, Szeretet allegorikus szobraival van díszítve, felette áll a kórus nagy, kronosztikonnal ékes ablaka. A második emeleten álló fülkében Máriát bemutató Szent Anna, fölötte a timpanon mezejében Buda város címere, legfelül imádó angyalok között Istenszem áll. Ovális kupola fedi a templomhajó nyolcszög alapú terét, északi irányból csatlakozik a toronyalapok által közrefogott orgonakarzat alatti előtér, dél felől pedig a diadalívvel nyíló, csehboltozattal fedett szentély. A szentély Szentháromság-freskóját Vogl Gergely, a kupola Oltáriszentség-képét Kontuly Béla és Molnár C. Pál festették 1938-ban. Az ovális kupolatér kompozit pilaszterekkel szegélyezett keleti és nyugati sarkai mögött lévő négy csigalépcsőn keresztül érhetők el az emeleti helységek. Délen találhatóak az oratóriumok, északon pedig az orgonakarzat. Hat alakos szoborcsoport látható a főoltár jeruzsálemi templomot szimbolizáló építményében: a gyermek Máriát a templomban bemutató Szent Anna, Joachim, Zakariás pap és Erzsébet valamint Dávid király. A szoborcsoport 1771 és 1773 között készült, alkotója Bebó Károly, aki a szószéket is faragta. 1767-től 1768-ig készítette a Szent Kereszt- és Xavéri Szent Ferenc-mellékoltárokat Eberhard Antal. A Lorettói kápolna gazdag vonalvezetésű, síkban tartott, szimmetrikus kompozíciójú záró kovácsoltvas rácsfala, mely 1752-ből származik, Pugl Ignác alkotása. A faragott sekrestyeszekrény Feldmayer Antal munkája. Az új főoltár Bagi István pp. ajándéka.

Harangjai[szerkesztés]

Három harangja van, mindhárom a nyugati (szemből nézve jobb oldali) toronyban lakik, a keleti, Duna felőli, szemből nézve bal oldali torony üres.

Szent Anna-nagyharang[szerkesztés]

A 710 kilogrammos, 110,5 centiméter alsó átmérőjű, e1 alaphangú nagyharangot Szlezák Ráfael öntötte Budapesten 1947-ben. A második világháborúban elvitt második legnagyobb harangot pótolja. Felirata: „ÖRÜLÖK AZ ÖRVENDEZŐKKEL ÉS SÍROK A SÍRÓKKAL. ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS SZENT ANNA TISZTELETÉRE ÖNTETTÉK A BUDAPEST-FELSŐVIZIVÁROSI PLÉBÁNIA HÍVEI 1947. ÖNTÖTTE SZLEZÁK RAFAEL RÁKOSPALOTÁN.” A másik oldalán Szent Anna képe látható.

Magyarok Nagyasszonya-középharang[szerkesztés]

A 325 kilogrammos, 85 centiméteres alsó átmérőjű, a1 alaphangú középharangot Gombos Miklós öntötte Őrbottyánban, 2005-ben. A második világháborúban elvitt harmadik legnagyobb (legközépső) harang helyére került. Felirata: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS A MAGYAROK NAGYASSZONYA TISZTELETÉRE ÖNTETTE A BUDAPEST-FELSŐVÍZIVÁROSI SZT. ANNA PLÉBÁNIA HÍVŐ KÖZÖSSÉGE A TEMPLOM FÖLSZENTELÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁN. ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN.” A másik oldalon a „VIGASZTALD MEG S MENTSD MEG NEMZETÜNK!” felirat olvasható (egy, a Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló képpel).

Szent István-kisharang (lélekharang)[szerkesztés]

A 162 kilogrammos, 67,5 centiméter alsó átmérőjű, c2 alaphangú kisharangot úgyszintén Gombos Miklós öntötte Őrbottyánban, ugyancsak 2005-ben. A második világháborúban elvitt negyedik legnagyobb (második legkisebb) harang pótlására készült. Felirata: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE, SZENT ISTVÁN KIRÁLY TISZTELETÉRE, HALOTTAINK EMLÉKÉRE ÖNTETTE A BUDAPEST-FELSŐVÍZIVÁROSI SZENT ANNA PLÉBÁNIA HÍVŐ KÖZÖSSÉGE A TEMPLOM FÖLSZENTELÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁN. ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN.” A másik oldalon a „TE MIATTAD HITTÜNK KRISZTUSBAN, TE MIATTAD ÜDVÖZÜLÜNK IS KRISZTUSBAN” szöveg olvasható (Szent István király képével)

A két kisebb harang felszentelése és toronyba emelése 2005. július 31-én történt, a 11 órakor kezdődő szentmise keretében. Eredetileg a Duna felőli toronyba tervezték őket, de mindkettő a Dunától távolabbi toronyba került, ahol a korábbi hasonló méretű harangok is laktak.

Régi harangjai[szerkesztés]

A templomnak egykor 5 harangja volt; az 1600 kilogramm súlyú nagyharang (mely a Duna felőli, keleti toronyban lakott) társaival együtt elpusztult a második világháborúban. A nyugati toronyból a csengettyű méretű legkisebb harang hiányzik. A többi három harang is áldozatául esett a világháborúnak, de azokat a jelenlegi harangokkal pótolták már.

Harangozási rend[szerkesztés]

  • Hétköznap (hétfőtől péntekig):
    • 6.30-6.31 Középharang (Magyarok Nagyasszonya)
    • 7.00-7.01 Nagy+Közép+Kisharang
    • 12.00-12.02 Nagyharang (Szent Anna)
    • 15.00-15.02 Nagyharang (csak pénteken)
    • 18.00-18.01 Középharang
    • 18.30-18.31 Nagy+Közép+Kisharang
    • 19.00-19.02 Nagyharang
    • 19.02-19.03 Kisharang (Szent István)
  • Hétköznap (szombaton):
    • 8.30-8.31 Középharang
    • 9.00-9.01 Nagy+Közép+Kisharang
    • 12.00-12.02 Nagyharang
    • 18.00-18.01 Középharang
    • 18.30-18.31 Nagy+Közép+Kisharang
    • 19.00-19.02 Nagyharang
    • 19.02-19.03 Kisharang
  • Vasárnap és nagyobb egyházi ünnepeken:
    • 6.30-6.31 Középharang
    • 7.00-7.01 Nagy+Közép+Kisharang
    • 8.30-8.31 Középharang
    • 9.00-9.01 Nagy+Közép+Kisharang
    • 10.30-10.31 Középharang
    • 11.00-11.01 Nagy+Közép+Kisharang
    • 12.00-12.02 Nagyharang
    • 18.00-18.01 Középharang
    • 18.30-18.31 Nagy+Közép+Kisharang
    • 19.00-19.02 Nagyharang
    • 19.02-19.03 Kisharang

A templom lorettói kápolnája[szerkesztés]

Az itáliai Loretóban, Szűz Mária názáreti „Szent Házában” tisztelt, 1921-ben elégett szobor másolata 1749 óta állt a Szent Anna-templom lorettói kápolnájában. A 20. század elején átalakított kápolnát 2011 elején állították helyre eredeti formájában. A régi kegyszobor 2013. december 10-én került vissza a kápolna fő helyére.

Plébánosai[szerkesztés]

Vízivárosi plébánosok[szerkesztés]

Időszak Név Megjegyzés
1686 – 1693. január budavári jezsuiták
1693. január – 1697 (svájci) Vitalis OFMCap
1697 – 1701 (bécsi) Aurél OFMCap
1701 (bécsi) Accursius OFMCap
1701. december 25. – 1718. május 31. Raspasani Tamás
1718. augusztus 28. – 1723 Kovacsics György
1723. november – 1725 Köschner Károly SJ először
1725/1726 Ertl Tóbiás SJ
1726/1727 Thaller Tamás SJ
1727 – 1735 Köschner Károly SJ másodszor
1735/1736 Schendl Frigyes SJ
1736. október – 1740. szeptember 10. Pretelli Ignác SJ
1740/1741 Imrikovics György SJ
1741–1743 Gruber Antal SJ
1743/1744 Rothl Simon SJ
1744. november 1 – 1752. október 19. Reck József SJ
1752/1753 Milkovics Mihály SJ
1753. október 15. – 1755 Preindl Márton SJ
1755/1756 Zeitler Ádám SJ
1756/1757 Mayr Ferenc SJ
1757. november 3. – 1760. október 19. Kögl Ádám SJ először
1760. október 19. – 1762. október 21. Teüffel Károly SJ
1762. október 21. – 1771. október 21. Kögl Ádám SJ másodszor
1771. október/november – 1772. május 18. Bácsmegyei József SJ
1772. október 1. – 1775. április 1. Matzer Péter SJ
1775. április – 1787. június 19. Richard József SJ

Felsővízivárosi plébánosok[szerkesztés]

Időszak Név Megjegyzés
1787. június 19. – 1803. október 1. Richard József SJ
1803. szeptember 14. – 1814. április 22. Luprecht Ferenc (von Fahnenthal)
1814. április 29. – 1839. november 11. Szojkovics Ferenc
1839. november 15. – 1843. szeptember 17. Reither József
1843. szeptember 11. – 1861. február 16. Sterbeczki Kamill (von Bangenberg)
1861 – 1867. november 8. Ráth József
1867. november 8. – 1890 Würtl Antal
1890 – 1901 Dömötör Gedeon
1901 - 1902 Tihanyi Károly
1902 - 1907 König Gusztáv
1907 Molnár László először
1907 - 1909 Bán Sándor
1909 Dr. Huszár Elemér először
1909 - 1911 Dr. Tálós Gyula
1911 Dr. Huszár Elemér másodszor
1911 - 1918 Horváth József
1918 - 1946 Molnár László másodszor
1946 - 1961 Dr. Bán Imre
1961 - 1977 Mohácsi Gyula
1977 - 2000 Mócsai Gábor
2000. augusztus 1. - jelenleg Jánosa Domokos

Galéria[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]