Tamás Gáspár Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tamás Gáspár Miklós
Tamás Gáspár Miklós.jpg
Született 1948november 28. (72 éves)
Kolozsvár
Beceneve TGM, Gazsi
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Georgina Mary (Nina) Elston
SzüleiTamás Gáspár
Foglalkozása filozófus
Tisztség
  • magyar országgyűlési képviselő (1990. január 15. – 1990. május 1.)
  • magyar országgyűlési képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.)
Iskolái Babeş–Bolyai Tudományegyetem (–1972)
Kitüntetései

Tamás Gáspár Miklós aláírása
Tamás Gáspár Miklós aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Tamás Gáspár Miklós témájú médiaállományokat.

Tamás Gáspár Miklós (TGM) (Kolozsvár, 1948. november 28. –) erdélyi magyar filozófus, politikus, közíró.

Családja[szerkesztés]

Apja Tamás Gáspár író, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója,[1] anyja a nagyváradi Krausz Erzsébet, műtősnő a Román Kommunista Párt egyik alapitója. Első felesége Fränkel Anna, akivel 1969-ben kötött házasságot, második felesége Nina Elston, akivel 1987-ben házasodtak össze. Gyermekei: Ábel (1981) klasszika-filológus, irodalomtörténész; Rebecca (1988); Jonathan (1991)[2] és Hanna (2005).

Életpályája[szerkesztés]

A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett filozófiai diplomát 1972-ben, itt Bretter György tanítványa volt.

1978-ig újságíró volt, majd Magyarországra települt. 1980-ig az ELTE Bölcsészkarán tanított a filozófiatörténeti tanszék tudományos munkatársaként, de „ellenzéki magatartása” miatt az állását elvesztette. 1981-ben kiutasították Romániából. Ezután az USA-ban a Yale Egyetemen volt vendégprofesszor, majd angol és francia egyetemeken tanított.

A Kádár-korszak demokratikus ellenzékének egyik legismertebb tagja. 1985-ben résztvevője az ellenzéki csoportok monori találkozójának.

A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) jelöltjeként 1989-ben Budapest 14. választókerületében az ott visszahívott és lemondott képviselő, Várkonyi Péter helyén bejutott az egypárti parlamentbe. 1988-tól 1990-ig az SZDSZ ügyvivője, 1992–94 között a párt Országos Tanácsának elnöke volt. 1990-től 1994-ig országgyűlési képviselő. 2000-ben kilépett az SZDSZ-ből.

1989-től az ELTE Jogtudományi Kara filozófiai tanszékén docens, majd a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének főmunkatársa. 2007 óta a Közép-európai Egyetem (CEU) vendégprofesszora.

2002-től az ATTAC Magyarország alelnöke. 2008-ban a Szociális Charta egyik alapítója. 2009-ben a Zöld Baloldal Párt Európai Parlamenti (EP) képviselőjelöltje; ez év október 23-án Húszéves a Köztársaság Díjjal tüntették ki.[3] 2010 májusától a párt megszűnéséig ellátta a Zöld Baloldal Párt elnöki posztját; ezt a tisztségét később ő maga pusztán szimbolikusnak nevezte.[4]

Kitüntetései[szerkesztés]

Filozófiája[szerkesztés]

TGM politikai-filozófiai munkássága markánsan elkülönülő korszakokra osztható. Fiatalkori művei a fenomenológia hatásáról árulkodnak. A 80-as évek második felében liberális, majd a rendszerváltáskor konzervatívliberális nézeteket fejt ki. Híres cikke ebből az időszakból a Búcsú a baloldaltól.[5] A patriotizmus szükségességét hangoztatta. A 90-es évek végére eltávolodik a nemzeti liberalizmustól, és a 2000-es években egyre inkább sajátlagos „marxizmus” kezdi jellemezni, ami a kapitalizmus és az akkori véleménye szerint államkapitalista keleti blokk kíméletlen baloldali kritikájában nyilvánul meg.

Politikai nézetei[szerkesztés]

A Ceaușescu-rendszert 2007-ben fasisztoid szociálnacionalizmusnak tekintette.[6] 2008 áprilisában a kommunista mentalitás eltörlésének a szükségességéről beszélt,[7] és a Ceaușescu-rendszert kommunista társadalomnak tekintette, az előző véleményével ellentétben.[7] Korábban a kommunista társadalmat a proletariátus legnagyobb vágyának tekintette.

Élesen elítéli a magyarországi jobboldali szervezeteket és rendezvényeit. A magyar radikális jobboldal létjogosultságát nem ismeri el, tagjait fasisztának, önmeghatározásukat álcázásnak tartja.[8][9] Szerinte az országban egyre erősebben jelen van a rasszizmus, amely ellen gyakran szót emel. Egy, szerinte rosszul sikerült ilyen megnyilvánulása az úgynevezett Mortimer-ügy kapcsán akadt, amikor is a budapesti Moszkva téren karddal átszúrt cigány Patai József mellett kiállva több baloldali és liberális szervezettel együtt tüntetett a rasszizmus ellen. Később kiderült, hogy maga a tettes is részben cigány származású volt, nem biztos, hogy volt rasszista indíték (de nem is kizárt). Tamás Gáspár Miklós ezután nyilvánosan bocsánatot kért.

2008 júniusában egy tv-műsorban élesen szembekerült Kolláth György alkotmányjogásszal, amikor is a monoki önkormányzat döntését[10] életellenesnek, az elmúlt 30 év legnagyobb disznóságának nevezte. TGM szerint „kevés ember dolgozik sokat” így a megoldást a munkaidő csökkentésében látja, amivel munkahelyek szabadulnának fel. Válaszában Kolláth TGM-et „az eseményeket az elefántcsonttoronyból követő, radikális, sőt szélsőséges gondolkodást” mutató emberként jellemezte, mert szerinte egyáltalán nem ez lesz a hatása.[11]

Amikor Fodor Gábor, az SZDSZ 2008 júniusában megválasztott új elnöke vissza kívánta hívni a Szabad Demokraták alapító tagjait, köztük TGM-et is, ő úgy nyilatkozott, hogy nem tartja magát liberálisnak és nem ért egyet az SZDSZ politikájával.[12]

2011-ben egy tv-műsorban kijelentette, hogy Magyarország egy köztudottan rasszista állam.[13]

Idézet egy 2016 őszén megjelent cikkéből: „Az én politikai paszkvillusaimban az a paradox, hogy én nem vagyok (én se vagyok…) a szabadelvű-alkotmányos jogállamnak a híve, legföljebb a kisebbik rossznak (bár védelemre talán érdemes kisebb rossznak) tekintem a sovén féldiktatúrával szemben. Hiszen semmilyen polgári rendszernek nem vagyok a híve már régen.[14]

2019-ben az egyik provokatív publicisztikájában megállapította, hogy míg „a zsidók zöme valaha a tágan értelmezett baloldalon állt”, addig újabban „a zsidóság politikai jobbra terelése folyik Magyarországon”.[15]

Művei[szerkesztés]

  • A teória esélyei Esszék, bírálatok (Kriterion, Bukarest, 1975)
  • A szem és a kéz (AB Független, 1983), szamizdat
  • Idola Tribus (Dialogues Européens, Párizs, 1989)
  • Másvilág. Politikai esszék (Új Mandátum, 1994)
  • Törzsi fogalmak I-II., (Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1999 (East-European Non-Fiction), ISBN 9639165263) Az Idola Tribus bővített változata
  • A helyzet. Szatirikus röpirat (Élet és Irodalom, 2002)
  • Descartes: A módszerről (fordítás és bevezetés, Kriterion Könyvkiadó Téka, szerk. Géczi Róbert, 2003)
  • Legéndy Jácint–Szitányi György–Tamás Gáspár Miklós: RAF. Búcsúszimfónia; Kalligram, Pozsony, 2009
  • Kommunismus nach 1989. Beiträge zu Klassentheorie, Realsozialismus, Osteuropa; szerk., németre ford. Gerold Wallner; Mandelbaum, Wien, 2015 (Kritik & Utopie)
  • Beszélgetések a baloldaliságról Heller Ágnessel és Tamás Gáspár Miklóssal; riporter Révai Gábor; Libri, Bp., 2019

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.andi.hu/dl/poli/tgm.doc
  2. Archivált másolat. [2007. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 26.)
  3. Húszéves a Köztársaság-díj Göncznek, Fergének, Kornainak és másoknakNépszabadság Online, 2009. október 23.
  4. A Klubrádió 2014. 06. 09. 21:35-ös adása
  5. Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól. In: Beszélő 1989/26. és Másvilág, Új Mandátum, 1994, 11–31. o.
  6. Tamás Gáspár Miklós: Baloldal Romániában? In: Élet és Irodalom, 2007/17. szám
  7. a b Beszélgetések a pártállami diktatúráról – Beszélgetés Tamás Gáspár Miklóssal Kolozsváron
  8. A Gój Motorosok és a sajtószabadság. [2009. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 29.)
  9. Golyózáporban a magyar kisebbségek Archiválva 2008. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben „Nemcsak azért, mert a magyarországi Jobbik (parlamenten kívüli fasiszta párt) és rohamosztaga, a Magyar Gárda [...]”
  10. Monok község 2008 tavaszán hozott egy olyan rendeletet, miszerint csak azon személyek kapjanak rendszeren szociális segélyt, akik közmunkát végeznek, illetve járatják óvodába, iskolába gyermeküket. A tervezet vihar kavart, de a társadalom többsége kedvezően fogadta, majd több önkormányzat is átvette. [1][halott link]
  11. TGM: a monoki modell gyalázat, Kolláth: TGM szélsőségesen gondolkodik, ATV, 2008. június 7.
  12. Tamás Gáspár Miklós nem tér vissza az SZDSZ-be, Index, 2008. június 12.
  13. https://www.youtube.com/watch?v=N_aWWf0JU54
  14. TGM: Európa jól megmondta (Hvg.hu, 2016-10-13)
  15. TGM: Zsidókat jobbra át Archiválva 2019. augusztus 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, merce.hu

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]