Rákos Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rákos Sándor
Rákos Sándor.jpg
Élete
Született 1921. november 25.
Kálmánháza
Elhunyt 1999. december 25. (78 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers
Első műve Bujdosók fejedelme (regény, 1943)
Kitüntetései
Irodalmi díjai József Attila-díj (1958, 1963, 1975)
Füst Milán-díj (1981)
Déry Tibor-díj (1988)
Kossuth-díj (1998)

Rákos Sándor (Kálmánháza, 1921. november 25.Budapest, 1999. december 25.) magyar költő, műfordító, esszéíró, kiadói szerkesztő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Gimnáziumi tanulmányait Hajdúnánáson (1932-1937), illetve Nyíregyházán (1937-1940) végezte. Első versei 1940-ben jelentek meg. 1942-1944 között a Közgazdasági Egyetemre járt. 1944-1945 között a Nyírségi Magyar Nép munkatársa volt. 1946-ban költözött Budapestre: a Mokép sajtóosztályán dolgozott 1949-ig. 1949-1951 között a Révai, majd a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője volt. 1951-től szabadfoglalkozású író.

Munkássága[szerkesztés]

Első köteteit tragikus, lázadó hangnem, az élet abszurditásának kifejezése jellemezte. A túlélés esélyének a szigetszerűen megteremtett saját világot látta. Lírájának jellegzetessége a protestáns zsoltáros hang. Lefordította az akkád ékírásos eposzokat és verseket. Az 1970-es évek második felétől a szereplíra új válfaját hozta létre. A Csörte című gyűjtemény (1991) az öregséggel birkózva formálja képpé egy élet summázatát.

Művei[szerkesztés]

  • Bujdosók fejedelme (regény, 1943)
  • Az eb válaszol (versek, 1949)
  • Férfikor (versek, 1952)
  • A tűz udvarában (vers, 1957)
  • Szegények vonulása (vers, 1959)
  • A fény felé (vers, 1959)
  • Fák, viharban. Válogatott versek 1939-1961 (1962)
  • Táguló körök (versek, 1965)
  • Hét zöld csillag (gyermekvers, 1969)
  • Kiáltásnyi csönd (versek, 1969)
  • Meztelen arc (válogatott versek, 1971)
  • Kisfiú idegenben (mesék, történetek gyerekeknek 1971)
  • Az emlék jelene (versek, 1973)
  • Elforgó ég (napló, tanulmány, 1974)
  • Ellenpontok (vers, 1979)
  • Harc a madárral (vers, 1980)
  • Társasmonológ (vers, 1982)
  • A tűz kérlelése (vers, 1984)
  • Gyíkpalota (gyermekvers, 1984)
  • A király és az űrutazó (mese, 1985)
  • Többedmagam (vers, 1986)
  • Szólítások (vers, 1988)
  • Két vers között (prózai írások, 1990)
  • Csörte (válogatott versek, 1991)
  • Senki úr Semmibe indul. Versek; Belvárosi, Bp., 1996
  • Zsuzsanna és a vének. Moralitás – azaz erkölcsi példázat. Változat ószövetségi dallamra; Littera Nova, Bp., 1997 (Mesterek sorozat)
  • Rákos Sándor válogatott versei; utószó Angyalosi Gergely; Unikornis, Bp., 1998 (A magyar költészet kincsestára)
  • Helyzetgyakorlat; Magvető, Bp., 1999
  • Kertkapun ha bekukkantasz. Verses abc kicsiknek, nagyobbaknak; Littera Nova, Bp., 1999
  • A bárány lázadása. Bibliai és istenkereső versek; szerk. Szentpál Monika, Tarbay Ede; Szent István Társulat, Bp., 2001
  • Féljelen. Rákos Sándor hátrahagyott jegyzőfüzeteiből; szerk. Szentpál Monika; Littera Nova, Bp., 2002

Műfordításai[szerkesztés]

  • Gilgames-eposz (1960)
  • Agyagtáblák üzenete (1963)
  • V. Nezval: ABC (1965)
  • Táncol a hullámsapkás tenger (1976)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Rákos Sándor profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
  • Kortárs magyar írók
  • Imre László: Rákos Sándor; Akadémiai, Bp., 1973 (Kortársaink)
  • Rákos Sándor; vál., szerk., bev., jegyz., szöveggond. Tomaj Attila; Alexandra, Pécs, 2003 (Kossuth-díjas írók)
  • Valachi Anna: Csigavonalban a Parnasszusra. Rákos Sándor földi poklai és táguló költői világa. Alkotásélménytani "fejlődésregény"; Argumentum, Bp., 2009