Takáts Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Takáts Gyula
Takáts Gyula.jpg
Született 1911. február 4.
Tab
Elhunyt 2008. november 20. (97 évesen)
Kaposvár
Nemzetisége magyar
Foglalkozása költő, író, műfordító, kritikus, tanár
Iskolái Pécsi Tudományegyetem (1929-1934)
Grazi Egyetem (1931-1932)
Kitüntetései Kaposvár díszpolgára (1973)
Baumgarten-díj (1941)
József Attila-díj (1960, 1975)
Déry Tibor-díj (1985)
Kossuth-díj (1991)

Takáts Gyula aláírása
Takáts Gyula aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Takáts Gyula témájú médiaállományokat.

Takáts Gyula (Tab, 1911. február 4.Kaposvár, 2008. november 20.) Kossuth-díjas magyar költő, író, műfordító, kritikus, tanár, múzeumigazgató.

Élete[szerkesztés]

Takáts Gyula a Nyugat úgynevezett harmadik nemzedékének jeles képviselője.

1911. február 4-én született a Somogy megyei Tabon. Polgári családból származott, élete során mindvégig Kaposváron élt. Egyetemi tanulmányait a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte földrajz, geológia, filozófia szakon. 1934-ben tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1931–1932 között a Grazi Egyetem hallgatója volt.

1937-ben csatlakozott a Márciusi Fronthoz. Ugyancsak ez évben tett tanulmányutat Finnországban. 1939–1940 között Munkácson, 1940–1947 között Kaposváron középiskolai tanár. 1948-ban a Római Magyar Intézet ösztöndíjasa. 1949–1971 között a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum igazgatója, majd a Somogy megyei múzeumigazgatóság vezetője lett 1971-es nyugdíjaztatásáig. 1957-től a Magyar PEN Club tagja és 1994-től alelnöke. 1976-tól a Somogy szerkesztőbizottságának tagja, majd főmunkatársa lett. 1985-től a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke, 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. 1994–2003 között a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.

A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Munkássága[szerkesztés]

Munkássága, noha a líra középponti szerepét, dominanciáját nem lehet kétségbe vonni, mind művészileg, mind tudományosan igen sokirányú volt.

Múzeumigazgatóként elévülhetetlen érdemeket szerzett a somogyi népművészet elismertetésében. Pótolhatatlan értékű néprajzi tanulmányaiban a somogyi Nagyberek és pásztorvilág avatott ismerőjét tisztelhetjük benne. Művészetpolitikai munkásságát is e „szűkebb haza” kultúrtörténeti örökségének feltárása, megőrzése motiválta. Nem csupán e témában írt esszéi és tanulmányai jelentősek (pl. Csokonai Vitéz Mihállyal, Berzsenyi Dániellel, Rippl-Rónai Józseffel foglalkozó írásai), hanem gyakorlati tettei, szerepvállalása is a keszthelyi Helikon-ünnepségek, a badacsonyi Egry Múzeum, a niklai Berzsenyi Kúria, a szennai Falumúzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Emlékmúzeum elindulásában.

Költőként 1935-ben jelentkezett „Kút” c. kötetével. A pályakezdő költőre szinte azonnal felfigyeltek. Babits Mihály kérésre Radnóti Miklós írt róla kritikát, hosszú időre megalapozva Takáts Gyula „pannon derűjű idilli tájfestő” besorolását. Holott Takáts Gyulánál a természet festőisége, idillje mindinkább egyetemes rendezőelvként, bölcseleti kategóriaként jelent meg. Versalkotó módszerei fokról fokra változtak. A versek tömörebbé, több síkúvá váltak. A látvány, a valóság, a történelem és egy ősi mitikus világ adta ennek a lírának a szövedékét. Takáts Gyula számára a versírás ekkor már a rejtett összefüggések megragadása volt, kísérlet a „lét költőiségének megélésére”, a világalkotásra. Utolsó alkotói periódusában megteremtette költői-filozófusi hasonmását, a Drangalagban élő Csu Fut, akivel drámai párbeszédet folytatott létről, térről, időről, költői feladatról és az elmúlásról.

Harmincas éveiben indult összetéveszthetetlen hangú prózaírói munkássága. Regényei, elbeszélései Somogy határain belül játszódnak. A megváltozott életformák, az átalakuló-formálódó társadalmi berendezkedés, értékvesztések szorításában boldogulni akaró kisemberek világát jelenítette meg morális tisztasággal, ironikus vagy éppen bensőséges témakezeléssel, lélektanilag árnyalt karakterformálással, érzékletes nyelvezettel. A „Színház az Ezüst Kancsóban” c. regényéből nagy sikerű rádiófeldolgozás is készült. Jelentősek életrajzi elemekkel gazdagon átszőtt ifjúsági regényei is.

Műfordításai közül Janus Pannonius-, Quintus Horatius Flaccus- és Petrarca-tolmácsolásai, Carmina Burana (versgyűjtemény)-fordításai emelhetők ki.

Túl a kilencvenen még publikált. Egy jelentős esszégyűjtemény mellett két levelezéskötetet és életrajzi naplójának első kötetét is kiadatta. Legutolsó verseskötete „Hol is a volt” címmel 2007-ben jelent meg.

2005-ben megalapította somogyi elkötelezettségű fiatal írók, költők, irodalmárok támogatására, elindítására a Takáts Gyula Irodalmi Alapítványt.

2008. november 20-án hunyt el.

Művei[szerkesztés]

Versek[szerkesztés]

  • Kút (1935)
  • Kakuk a dombon (1937)
  • Május (1939)
  • Családfa helyett (1941)
  • Hold és hárs (1943)
  • Se ég, se föld (1947)
  • Vízitükör (rajzok, versek, 1955)
  • Az emberekhez. Válogatott és új versek; Szépirodalmi, Bp., 1955
  • Mézöntő (1958)
  • Rózsává lett róka (gyermekversek, 1958)
  • Virágok virága (1961)
  • László Gyula–Martyn Ferenc–Takáts Gyula: Rippl-Rónai emléknapok Kaposváron. 1961; Múzeumok Központi Propaganda Irodája, Bp., 1962
  • Draveczky Balázs–Sági Károly–Takáts Gyula: A Somogy megyei múzeumok régészeti adattára; Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 1964 (Somogyi múzeum füzetei)
  • Évek, madarak. Válogatott versek; Szépirodalmi, Bp., 1965
  • Villámok mértana (1968)
  • A tündérhal és a háló. Balatoni halászrege; ill. Bartha László, Móra, Bp., 1968
  • Egy kertre emlékezve. Művek és mesterek között; Szépirodalmi, Bp., 1971
  • Sós forrás (1973)
  • Dorombol a hold (gyermekversek, 1973)
  • Száz nap a hegyen (1975)
  • Fogadj be, világ (1976)
  • Hódolat Berzsenyi szellemének. Versek és tanulmányok; Somogy Megyei Levéltár, Kaposvár, 1976 (Somogyi almanach)
  • Vulkánok, fügefák (1978)
  • A semmi árnyéka (1980)
  • Százhúsz vers (1980)
  • Kimondani (1981)
  • Helyettük szóljál (1982)
  • A rejtett egész (1984)
  • Tükrök szava – betűk arca. Jegyzetek, válaszok, vallomások; Szépirodalmi, Bp., 1985
  • Felhők Árkádiából (összegyűjtött versek 1930-1967, 1986)
  • Más távlat (összegyűjtött versek 1967-1983, 1987)
  • Kövül az idő. Új versek; Szépirodalmi, Bp., 1989
  • Szonettek a Styxen túlra (1990)
  • Versek Drangalagból (1991)
  • Az innen és a túl. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix, Bp.–Ungvár, 1994 (Örökségünk)
  • Csu és Drangalag. Új versek; rajz Egry József, Würtz Ádám; Pannónia, Pécs, 1996 (Pannónia könyvek)
  • Rajz és líra. Takáts Gyula kiállítása. Vaszary Képtár, Kaposvár, 1998. január 23–február 14.; Vaszary Képtár, Kaposvár, 1998
  • Már Drangalag viszi. Új versek; Nap, Bp., 2001
  • Emlékek életrajza. Esszék, visszaemlékezések; Berzsenyi, Kaposvár, 2002
  • Öt esztendő Drangalagban, 1981-1985. Naplójegyzetek; Pro Pannonia, Pécs, 2005 (Pannónia könyvek)
  • Bacchus könyve. Becehegyi emlékek; Berzsenyi, Kaposvár, 2006
  • Hol is a Volt. Új versek; Pro Pannonia, Pécs, 2007 (Pannónia könyvek)
  • Csorba Győző és Takáts Gyula levelezése, 1941-1991; sajtó alá rend., utószó, jegyz. Pintér László; Pro Pannonia, Pécs, 2008 (Pannónia könyvek)
  • Takáts Gyula válogatott versei; vál. Oláh János; Magyar Napló, Bp., 2010 (A magyar irodalom zsebkönyvtára)
  • A hóhatárról / Lumirajalta; finnre ford. Lassi Mäkinen; Takáts Gyula Irodalmi Alapítvány, Kaposvár, 2011
  • A hasznos szép. Versek a népművészetről és a néphagyományról; vál., bev. Pomogáts Bél; Berzsenyi, Kaposvár, 2011
  • Szőlőgyöngy. Ifjúkori művek; vál., szerk., utószó Stamler Ábel, előszó Pomogáts Béla; Sopianae Kulturális Egyesület, Pécs, 2015
  • Újabb évek Drangalagban, 1985-1988. Naplójegyzetek; Pro Pannonia, Pécs, 2016 (Pannónia könyvek)

Próza[szerkesztés]

  • A somogyi Nagyberek (1934)
  • Vágják a berket (kisregény, 1942)
  • Polgárjelöltek (regény, 1945)
  • Színház az „Ezüst Kancsóban” (regény, 1957)
  • Képek és versek útjain (esszék, műfordítások, 1961)
  • Kinek könnyebb? (elbeszélések, 1963)
  • Egy flóbertpuska története (ifjúsági regény, 1967)
  • Vitorlás a berken (ifjúsági regény, 1971)
  • Egy kertre emlékezve (tanulmányok, 1971)
  • Hódolat Berzsenyi szellemének (versek, esszék, 1976)
  • A harmónia keresése (esszék, 1979)
  • Helyét kereső nemzedék. Költők levelei 1934-1949 (1984)
  • Tükrök szava - betűk arca (jegyzetek, 1985)
  • Somogyi pásztorvilág (tanulmány, 1986)
  • Csokonai Somogyban (1993)
  • Az igazi poézis keresése. Írások Berzsenyi Dánielről (1994)
  • Emlékek életrajza (2002)
  • Öt esztendő Drangalagban 1981-1985 (2006)
  • Bacchus-könyv (2006)
  • Fodor András és Takáts Gyula levelezése, 1948-1997; jegyz., szerk. Pintér László, előszó Tüskés Tibor; Pro Pannonia, Pécs, 2007 (Pannónia könyvek)
  • Csorba Győző és Takáts Gyula levelezése, 1941-1991; sajtó alá rend., utószó, jegyz. Pintér László; Pro Pannonia, Pécs, 2008 (Pannónia könyvek)

Tisztségek[szerkesztés]

1971-től Tab Nagyközség, 1973-tól Kaposvár, 2002-től Balatongyörök díszpolgára. 1985-től a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke. 1994-től a Magyar P.E.N. Club alelnöke. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja.

Díjak[szerkesztés]

  • Baumgarten-díj (1941)
  • József Attila-díj (1960, 1975)
  • A Munka Érdemrend arany fokozata (1971)
  • Kaposvár Díszpolgára (1973)
  • Somogy megye Tanács Művészeti Díja (1977)
  • Szocialista Hazáért Érdemérem (1981)
  • Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981)
  • A Művészeti Alap Nagydíja (1983)
  • Déry Tibor-díj (1985)
  • A Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1986)
  • A Magyar Köztársaság babérkoszorúval díszített Zászlórendje (1991)
  • Kossuth-díj (1991)

Emlékezete[szerkesztés]

Kaposvári otthonát, több ezer kötetes könyvtárát, értékes képeit és példátlan kincseket rejtő kézirattárát a városra hagyományozta. A régi családi házban működik ma a Takáts Gyula Emlékház és talán rövidesen megnyílhat a kutatók előtt a kézirattár is.

Róla nevezték el a Kaposváron található városi és megyei könyvtárat is.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár honlapja. (Hozzáférés: 2016. január 25.)

Források[szerkesztés]

  • Takáts Gyula. Bibliográfia; összeáll. Magyar Józsefné, ill. Takáts Gyula; Togliatti Megyei Könyvtár, Kaposvár, 1981 (Somogyi bibliográfiák)
  • Takáts Gyula 70 éves; szerk. Laczkó András; Kaposvári Miniatűr Könyvgyűjtő Klub, Kaposvár, 1981
  • Pomogáts Béla: Otthon a világban. Írások Takáts Gyuláról; Somogy megyei Levéltár, Kaposvár, 1986 (Somogyi almanach)
  • Csányi László: Takáts Gyula világa. Tanulmányok; Somogy Megyei Könyvtár, Kaposvár, 1991
  • Takáts Gyula bibliográfia, 1981-1991; összeáll. Magyar Józsefné; Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár, 1992 (Somogyi bibliográfiák)
  • Laczkó András: Keressük a Heszperidák kertjét! Pályaképvázlat Takáts Gyuláról; Kaposvár megyei jogú város Önkormányzata, Kaposvár, 1996
  • Tüskés Tibor: A hasznos szép költője. Írások Takáts Gyuláról; Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár, 1996
  • Takáts Gyula bibliográfia, 1992-2002; összeáll. Köpflerné Szeles Judit, ill. Takáts Gyula; Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár 2003 (Somogyi bibliográfiák)
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó ISBN 963-8477-64-4
  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  • Laczkó András: Takáts Gyula Akadémiai Kiadó, 1976 ISBN 963-0509-86-5
  • Pomogáts Béla: Otthon a világban (1986)
  • Csányi László: Takáts Gyula világa (1991)
  • Martyn Ferenc: Levelek Takáts Gyulának (1999)
  • Pomogáts Béla: A valóság poézise. Írások Takáts Gyuláról; Littera Nova, Bp., 2006 (Magister könyvek)
  • Varga István: "Mintha több oldalról kapnám a fényt...". A prózaíró Takáts Gyula; Berzsenyi, Kaposvár, 2007
  • Csűrös Miklós: "A teljes részei". Írások Takáts Gyuláról; Pro Pannonia, Pécs, 2009 (Pannónia könyvek)
  • Parill Orsolya: Takáts Gyula, 1911-2008. Társak, múzsák, mesterek. Évek, művek, színterek. Egy élet metszéspontjai 30 képben; Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, Kaposvár, 2011

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Takáts Gyula témájú médiaállományokat.