Csorba Győző

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csorba Győző
A Szép versek antológia több kötetében is látható portréja
A Szép versek antológia több kötetében is látható portréja
Élete
Született 1916. november 21.
Pécs
Elhunyt 1995. szeptember 13. (78 évesen)
Pécs
Nemzetiség magyar
Házastársa Velényi Margit (1944–1995)
Gyermekei Csorba Eszter
Csorba Noémi
Csorba Zsófia
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers
Első műve Mozdulatlanság (vers, 1938)
Kitüntetései Kossuth-díj
Irodalmi díjai Baumgarten-jutalom (1947)
József Attila-díj (1957, 1972)
Kossuth-díj (1985)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1991)
Csorba Győző aláírása
Csorba Győző aláírása
Csorba Győző weboldala
Egy gyulai író-olvasó találkozón, 1975. május 26-án
Csorba Győző sírja

Csorba Győző (Pécs, 1916. november 21.[1]Pécs, 1995. szeptember 13.[2]) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító.

Élete[szerkesztés]

Nyolcosztályos gimnáziumban, a Pius gimnáziumban tanult, majd 1935-ben érettségizett. 1939-ben végzett jogi egyetemet Pécsett.[3] 1939–1941 között diplomás munkanélküli volt. 1941–1943 között közigazgatási tisztviselőként dolgozott. 1943–1952 között a Pécsi Városi Könyvtár vezetője volt. 1952–1956 között a Baranya Megyei Könyvtár csoportvezetője, majd 1956–1976 között igazgatóhelyettese volt.[3] 1995-ben felvették a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai közé. A Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Költészete[szerkesztés]

Költészete a halál jegyében és a halál ellenében született. Életműve hatalmas napló, gyakran minden áttétel nélkül elmondott események sorozata, számadás egy élet és egy életmű értelméről, és számadás barátokról, társakról, valamint a magányról, a szerelemről és a természetről. Nyelvtani és verstani újításaiban időnként nemzedéktársára, Weöres Sándorra is hatott. Műfordítói tehetségét már 1940-ben az ófrancia eredetiből tolmácsolt Hélinant: A halál versei című kötetével bizonyította, amikor a magyarban szokatlan versformát és stílust honosított meg. Szerepe van Janus Pannonius jelentőségének elismertetésében. A középkori és modern európai lírát egyaránt fordító költő - többek között - Goethe és Brecht kiemelkedő tolmácsolója.

Költői és műfordítói munkássága mellett jelentős irodalomszervezői tevékenységet folytatott, mint a Sorsunk, majd a Jelenkor című folyóiratok szerkesztője, utóbbinak haláláig főmunkatársa.

Magánélete[szerkesztés]

1944 novemberében megnősült, felesége Velényi Margit volt. Három leánygyermeke született: Eszter, Noémi és Zsófia.

Művei[szerkesztés]

  • Mozdulatlanság (vers, 1938)
  • Híd panasza (vers, 1943)
  • Négy kicsi cica (gyermekvers, 1946)
  • Szabadulás (vers, 1947)
  • Ocsúdó évek (önéletrajzi költemény, 1955)
  • A szó ünnepe (vers, 1959)
  • Séta és meditáció (vers, 1965)
  • Lélek és ősz (vers, 1968)
  • A lélek évszakai (válogatott versek, 1970)
  • Időjáték (vers, 1972)
  • Anabázis (vers, 1974)
  • Március (vers, 1975)
  • Észrevételek (vers, 1976)
  • Összegyűjtött versek (összegyűjtött versek, 1978)
  • Válogatott versek 1945–1975 (válogatott versek, 1979)
  • Ritmus, rend, zene (vers, 1981)
  • A világ küszöbei (vers, 1981)
  • Simeon tűnődése (vers, 1983)
  • Görbül az idő (vers, 1985)
  • Vissza Ithakába (válogatott versek, 1986)
  • A szavak bolyhai (vers, 1988)
  • A város oldalában. Csuhai István beszélget Csorba Győzővel (1991)
  • Szemközt vele (vers, 1991)
  • Egy eltűnt pécsi utcára (válogatott versek, 1991)
  • Csikorgó (vers, 1995)
  • Kétféle idő. A szerző válogatása életművéből (vers, 1995)
  • Válogatott versei (válogatott versei, 1997)
  • Hátrahagyott versek (versek, 2000)[4]
  • "... élni kell, ameddig élünk". Csorba Győző és Bertha Bulcsu levelezése, 1961-1995; szerk. Pintér László; Pro Pannonia, Pécs, 2004 (Pannónia könyvek)
  • "... hűséges baráti ölelésemet küldöm...". Csorba Győző és Fodor András levelezése, 1947-1994; összeáll., jegyz., utószó Pintér László, előszó Tüskés Tibor; Pro Pannonia, Pécs, 2005 (Pannónia könyvek)
  • Csorba Győző és barátai. Budapesti levelek Pécsre; sajtó alá rend., utószó Pintér László, előszó Pomogáts Béla; Pro Pannonia, Pécs, 2006 (Pannónia könyvek)
  • Csorba Győző és Takáts Gyula levelezése, 1941-1991; sajtó alá rend., utószó, jegyz. Pintér László; Pro Pannonia, Pécs, 2008 (Pannónia könyvek)

Műfordításai[szerkesztés]

  • Hélinant: A halál versei (1940)
  • Goethe: Faust 2. rész (Helikon klasszikusok) (1959)
  • Bertolt Brecht: Válogatott versek (1959)
  • J. W. Goethe: Faust. 2. rész. (1961)
  • A. P. Mezsirov: Búcsú a hótól (1974)
  • E. Eschner: Gergő király. Színmű három felvonásban. (1975)
  • Kettőshangzat. Válogatott versfordítások (1976)
  • G. Hauptmann: Patkányok. Berlini tragikomédia (1981)
  • Janus Pannonius válogatott munkái [1982)
  • Janus Pannonius: Pajzán epigrammák (1986]
  • Hélinant: A halál versei. 2. átd. kiad. (1989)
  • R. M. Rilke legszebb versei (1994)
  • F. Petrarca legszebb versei (1995)
  • F. W. Nietzsche: A vidám tudomány (1997)
  • R. Robert: Arisztotelész rablólétrája. Történelmi groteszk hat részben (1998)
  • Drámafordítások. (E. Eschner, G. Hauptmann, R. Regnier színművei egy kötetben) (1998)

Díjai[szerkesztés]

Szakirodalom[szerkesztés]

Tűz Tamás: A halál rokonai (Irodalmi Újság 1968/13.)

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Születése bejegyezve a pécsi polgári anyakönyv 655/1916 száma alatt.
  2. Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 153. o. ISBN 9789630679190
  3. ^ a b Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 154. o. ISBN 9789630679190
  4. a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján

Források[szerkesztés]