Nagy Lajos (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy Lajos
Nagy Lajos sírja.jpg
Élete
Született 1883. február 5.
Apostag, Magyarország
Elhunyt 1954. október 28. (71 évesen)
Budapest, Magyarország
Nemzetiség magyar
Kitüntetései
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Lajos témájú médiaállományokat.

Nagy Lajos (Apostag–Tabányitelek, 1883. február 5.Budapest, 1954. október 28.) író, publicista. Legnagyobb sikereit novelláival aratta.

Életpályája[szerkesztés]

Házasságon kívüli gyermekként született, édesanyja Nagy Júlia cselédlány volt. Édesapja személye bizonytalan, egyesek szerint Basa Lajos református lelkészfiú, mások szerint egy Basch nevű helybeli zsidó bérlő lehetett az apja.[1] Nagy Lajost iskolás koráig nagyszülei nevelték. 1901-ben érettségizett; eredetileg matematika-fizika szakos tanárnak készült, mégis jogot tanult. Az egyetem mellett ügyvédi irodákban és házitanítóként dolgozott. 1906-ban rövid ideig szolgabíró lett, bár a jogi diplomát sosem szerezte meg.

1907-ben jelent meg első novellája, 1911-ben első kötete. 1915-ben besorozták, de frontszolgálatra nem került és két év múlva ideggyengeségre hivatkozva felmentették a szolgálat alól.

1918-tól a Bolond Istók című szatirikus lap szerkesztője, 1922 és 1929 között a Nyugat főmunkatársa. Ennek ellenére, bár kora szerint is ennek a nemzedéknek a tagja, sosem tartozott igazán a nyugatosok közé. A későbbiek során munkatársa volt az Esti Kurir, az Együtt, a 100%, a Független Szemle és a Forrás című lapoknak, és 1945 után a Szabad Népnél is dolgozott.

1935-ben vette feleségül Szegedi Borist (1895-1967).[2] 1940-ben könyvesboltot nyitott, miután az írói munkásságáért kapott pénzből nem tudott megélni. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, és az egyik legfontosabb szocialista írónak tekintették; az 1950-es évek elején mégis háttérbe szorult.

Három alkalommal (1932, 1935 és 1938) kapott Baumgarten-díjat és egyike lett az első Kossuth-díjasoknak 1948-ban.

Írásai[szerkesztés]

Regények[szerkesztés]

  • A tanítvány (1945)
  • Budapest nagykávéház (1936))
  • Három boltoskisasszony (1938)

Szociográfiák[szerkesztés]

  • Három magyar város (1933)
  • Kiskunhalom (1934)

Önéletrajzi művek[szerkesztés]

  • A lázadó ember (1949)
  • A menekülő ember (1954)

Útijegyzet[szerkesztés]

  • Tízezer kilométer Oroszország földjén

Novellák[szerkesztés]

  • 1919. május
  • 1930. július
  • Az egerek
  • Bérház
  • Egy berlini lány
  • Egy délután a Grün-irodában
  • Farkas és bárány
  • Favágó János
  • Január
  • Jeremiáda
  • Lecke
  • Meggyalázott vágy
  • Özvegyasszonyok
  • Prof. Czizmadia
  • Razzia
  • Tanya
  • Tanyai történet
  • Képtelen természetrajz (1921)

Emlékezete[szerkesztés]

Szülőfalujában, Apostagon általános iskola őrzi nevét.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzet[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]